Az Eleven hús óta bele vagyok zúgva Javier Bardembe. Mióta Penelopéval jár, nagyon sok nővel kell osztoznom ezen a rajongáson, de nem bánom.
Most a New York Times T Magazinban lehet vele megnézni egy interjút. Érdemes, igaz, nem mutatják profilból sajnos.
Elmondja, hogy már ötéves kora óta színész szeretett volna lenni, az első film, amire vissza tud emlékezni, azaz All that Jazz, és hogy évekig rögbizett. A színészetről pedig azt mondta, hogy nem feltétlenül szereti a karaktereket, amiket játszik, de ahogy egy spanyol kolleganő mondta, a színészeknek úgy kell viselkedniük, mintha a szerepeik védőügyvédjei lennének. Nem szabad vádolni őket, támogatni kell a kiteljesedésüket. Satöbbi. Mindegy. A lényeg ő maga.