Ez egy akadékoskodó gyűjtés lesz.

Egy nem éppen nagyívű, de érdekes kutatás szerint az elkerített, különálló lakónegyedek/lakóparkok nem biztonságosabbak, mint a normál lakóhelyek, ráadásul nagy hátrány, hogy az emberek - talán pont a védettségérzet miatt - nem figyelnek egymásra. Éppen ezért kiszolgáltatottabbak a bűnözéssel szemben. (Good)

Ha Haitin nincs élelem, víz és fedél az emberek feje felett, az újságírók vajon honnan szerzik be mindezt? Nos, az újságírók nagy része kemény körülmények között dolgozik, például már a kijutást is úgy oldják meg, hogy az amerikai katonaságnál a szabad helyeket foglalják el, másrészt pedig a különböző humanitárius szervezetekkel együtt érkeznek. Van, aki konténerben alszik, az ABC stábja viszont hotelben. Ők az ételt is repülővel szállíttatják maguknak. De egyébként sokan a helyiek elől eszik meg a kaját - ezt a kritizálók emelik ki. Arra viszont nem gondolnak, hogyha a sajtó nem csinált volna ebből ekkora ügyet, most sokkal kevesebb támogatást kapnának a helyiek. (Slate)

Sajnos a Slate Explainer válaszolt egy nagyon buta kérdésre is, mely azt firtatta, hogy a sok konzvervkaja, amit Haitibe küldenek, nem hoz-e majd konzvernyitókatasztrófát? Na vajon mi a válasz, na? Egyrészt ki tudják bontani a cuccot késekkel, másrészt sok segélykalya kézzel nyitható. Kösz. (Slate)

A Guardian újságírója nem biztos benne, hogy jogos, ha kritizálja a kiállítások kurátorait. Még jó hogy jogos, a munkája része! Ember. (The Guardian)

Elolvashatjátok az egész cuccot, de megmondom nektek a legsokkolóbb infót: az USÁ-ban megjelenő irodalom 3 százaléka fordítás. Oké? Három százalék. (The Smart Set)

A jogvédők szerint a letöltések kinyírják a helyi zenét. Például Spanyolországban drasztikusan csökkentek a spanyol előadók eladásai. Talán a Spotify-hoz hasonló modell majd hoz megoldást. Viszont mikor hozza el az internet hozzánk is a Spotify-t? (BBC News)