Még korábban beharangoztam itt a hülyerobot versenyt, amit a Trafóban rendeztek meg vasárnap este. Ahogyan azt sejteni lehetett, tényleg nagyon vicces dolog kerekedett belőle, érdekes módon főként a magyar versenyzőknek köszönhetően. Eleve, ki más készíthetett volna borsót falrahányó robotot?

Emlékeztetőül: a pontozás során három fő szempontot vett figyelembe a zsűri. Teljesen haszontalannak, viccesnek és robotszerűnek kellett lennie az elkészült produktumoknak. Ez többségében sikerült is, bár például az egyik kedvencem, a Kis hercegből ismert, dobozban menekülő bárány az élet és az egymás közötti kapcsolatok alapkérdéseit vetette fel, így nem kaphatott túl sok pontot, hiszen fontos funkciója lett.

A másik kedvenceim a didergő robotok voltak, akiket a hatás kedvéért egy hűtőgépbe installálva mutattak meg nekünk. A győztes csapat két jó projektet is indított, az egyik volt a végül díjazott macskanyalogató robot, ami mindent tudott, csak épp macskát nyalni nem, a másik pedig az említett borsóhányó.

Készítettem videót is, de mivel nem vagyok elég pofátlan, inkább csak jelzésértékű lett az eredmény:

Nézzétek meg viszont ezt a rövid kis szösszenetet, ahol a Bacarobo alapítója mutatja be saját kreálmányát. Ezen a hangszeren egyébként eljátszotta a Magyar Népmesék intróját is.

Klassz volt, legyen ilyen minden vasárnap este.

A pénteki nap egyértelműen a divatról szólt a Marie Claire Fashion Days "zártkörű" bemutatójával és a Room partival (erről lesz még videó). Az előző program nagyon biztatóan indult, mert láthatóan minden eszközt bevetettek a szervezők, hogy komfortosan érezzék magukat a vendégek. Ez azonban éppen addig tartott, amíg a lényeg, a divatbemutató el nem kezdődött.

Itt az új és a már befutott fiatal tervezőnemzedék ősz-téli kollekcióit mutatták be, volt tehát: Anh Tuan, Artista, Je Suis Belle, Nanushka, Konsánszky Dóra, Use Unused
Abodi Dóra, AnnaEva, Imago Mundi, Kepp Showroom, Mojzes Dóra, Szegedi Kata (+ Benus Dániel).

A vicces rész azonban most jön: az egy dolog, hogy millió ember volt és kevés ülőhely, de hogy egyetlen irányba haladtak el a tourok, az teljesen hazavágta az egészet. Konkrétan Zimány Lindától balra már alig lehetett látni valamit a ruhákból.

Én a lehető legrosszabb helyre ültem be, szóval csak a modellek háta jutott ki nekem és még legalább ötven másik embernek. Azért megpróbáltam kihozni a helyzetből valamit, és mivel azon kevesek között voltam, akik a cipőket is megcsodálhatták, inkább azokra koncentráltam.

A ruhákat illetően: a kedvenc kollekcióm most egyértelműen a Je Suis Belle, de elfogult is vagyok. A Use Unused természetesen szép, de nagyon szeretem Szegedi Katát is. Mojzes Dórától jó lett volna új ruhákat látni, Nanushka pedig most kicsit jobban bejött a szokásosnál.

Dióhéjban ennyi. :)

Nemcsak írni, de bulizni sem tudok mostanában, ami végtelenül elszomorít. Azért legalább elmentem a Merlin új belsejének bemutatójára, még akkor, amikor minden szűz és érintetlen volt benne. Az irtó menő Pos1t1on nevű blogot jegyző tervezőcsapat készítette a belső terveket és ha már ezt megtették, ők lehettek az elsők, akik az installációikon keresztül bemutatkoztak. Ugyanis tárgytervezéssel is foglalkoznak, aminek az eredményét itt kifüggesztve láthatjuk egy ideig.

Az új kialakítás nekem tetszik, eltűntek az aranyozott székek és a színházi meg egyéb plakátok. Egy indusztriális, jól kihasználható tér lett belőle, ami mondjuk nem feltétlenül jó hír a kényelmetlen magassarkút hordó szép lányoknak, ugyanis sok szék és asztal el lett innen távolítva.

Ma egy nagy Kunk buli lesz itt, ráadásul 2ManyBloggas tematikával, és ami még fontosabb: megismerhetitek a Oui mademoiselle című blog szerzőjét. Lehet, hogy végül megpróbálok elmenni? :)

Aki gyakran jár kiállításmegnyitókra, hozzászokott egy bizonyos koreográfiához, közönséghez és színvonalhoz. Bemegy a sok ember a galériába, ha túl korán érkezett, meghallgatja a megnyitószöveget, utána körbemegy és közben bort iszogat, néha odaköszönve egy-egy ismerősnek.

Ez teljesen rendben van, nem is fog változni a következő évtizedekben. A Dante konferencia c. kiállítás megnyitója sem különbözött lényegében a megszokott formától, csupán csak őrülten jól szervezett, grandiózus és menő volt. Hogy mitől? Attól, hogy valódi eseményjelleget kapott, nem csak egy volt a sok közül.

Olyan volt, mint egy divatesemény: kifejezetten az alkalomra tervezett jelmezbe öltözött hostessek, tökéletes, stylist által kialakított catering (!) rengeteg, jó minőségű borral, szendvicsekkel, gyümölcs- és csokihabbal, ajándékokkal. A közönség is kicsit más volt, mint a többi megnyitón, így mindez összességében olyanná tette az eseményt, mintha egy the Room Special Edition lett volna. Ez nem is meglepő, hiszen a magazin marketing és kommunikációs vezetője, Csikós Kriszta szervezte.

Ahhoz, hogy ez így sikerüljön, természetesen több támogató is kellett, tehát igazságtalan lenne a galériákkal szemben, ha ez lenne az elvárt szint. Ezzel együtt persze az utóbbiaknak érdemes lenne azon elgondolkoznia, hogy mivel lehetne feldobni ezeket az alkalmakat - ha már egyszer szeretnének alkotásokat is értékesíteni.

Visszatérve a megnyitóra: igaz, hogy én leginkább az eseményeket szoktam figyelni, itt a kiállított alkotások is kivételesek voltak. Szőke Gábor Miklós Dante-munkáit és a szintén védjegyévé vált lovait láthattuk, meglepő módon egy diplomakiállítás részeként.

Dante a művész hatalmas doberman kutyája, aki rengeteg formában megjelent már az utóbbi években, ez látható a kiállításon is. A fő elem itt a kilenc tagból álló szoborcsoport volt, melyet egy kennel zár körbe. Ők önkényurak, élet és halál irányítói: Dante, Filippo, Baltazár, Ciacco, Tommasso, Alexandrosz, Veltero, Giacomo és Luis.

A kutyák a legkülönbözőbb, hétköznapi tárgyakból és anyagokból lettek összegyúrva és egyébként tárgyként "működnek" is, tehát hangot adnak ki magukból és mozognak, ha bekapcsolják őket.

Nekem lényegében mindegyik munka tetszett, mert különbözőségükben is egységesek és teljesen hitelesnek, mélyről jövőnek hatnak. Még július 28-ig lehet megnézni őket a Hajós u. 41-ben, amit a Bajcsy-Zsilinszky felől érdemes megközelíteni.