Szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy rendkívüli fickót, Gabriel Orozco mexikói származású képzőművészt. Nemrég volt kiállítása a párizsi Pompidou-ban, amit volt is szerencsém megnézni. Most érdekes módon az Economist készített vele egy interjút, amit érdemes elolvasni, mert viszonylag sokat meg lehet tudni belőle a művészről.

Így például azt, hogy utálja a mexikói álomszerű, könnyed, szürreális cuccokat, amik nagyon jellemzőek az országra. Itt fontos véleményvezérnek tartják, mert a művészektől elvárják ezt a megmondó szerepkört. Ő azonban erre kevésbé nyitott, meg egyébként sem ott él már, hanem New Yorkban. Orozco a legkülönbözőbb műfajokban és mindenféle alapanyagokból dolgozik, installációkat, tárgyakat készít, fest és fotózik.

Az interjú galériájában van pár alapmű, egész jó képet ad a munkásságáról, de megéri egy Google képkeresést is beindítani. Persze leginkább azoknak lesz fontos a cikk, akik már ismerik a munkáit.

A Design Sponge egy jó hosszú interjút készített a Mad men egyik díszletesével (igazából art assistant). A pasas, Adam Rowe mérnöknek tanult, majd díszlettervezőként dolgozott, ezen a vonalon továbbtanult, aztán a sorozaton dolgozó művészeti osztályon lett asszisztens. Ez azt jelentette, hogy minden apróságot neki kellett elintéznie, alapvetően a többiek keze alá dolgozott.

A munkájának legutáltabb része a papírmunka: egyrészt minden megvásárolt tárgyat rendesen adminisztrálni kell a pénzügyesek miatt, aztán pontosan rögzíteni kell az egyes helyszínek díszlettörténéseit, amiket az úgynevezett bibliákban vezetnek. Olyanokra kell gondolni, hogy például a Draperék hányszor cseréltek tapétát, pontosan melyik szobában hányszor használták az egyes dekorációkat, és egyáltalán hol vették őket. Ez főleg akkor fontos, ha valamit pótolni kell.

Az állandó helyszíneket, mint a Sterling Cooper irodát, a Draperék házát vagy Joan lakását egy hónapba tartott felépíteni, és azok állandóan állnak. Viszont a többi helyszínt már mindig váltogatják, a felépítésük átlagosan kilenc napig tart. Epizódonként átlagosan tíz helyszínt használnak.

A díszletekről és a ruhákról elsősorban nem az interneten kutatnak, hanem az évek során kialakított nagy könyvtár és a felhalmozott korabeli katalógusok, magazinok szolgálnak alapanyagul.

A stáb szervezeti felépítése:

díszletesek - tapéta, festés

dekoráció

kellékesek - cigi, pia, ehhez hasonlók

helyszínbiztosítók - ők a kitelepüléskor fontosak

A művészeti osztályt a díszlettervező (production designer) vezeti, aztán ott az art director, aki amellett, hogy a művészeti részért felel, arra is ügyel, hogy a költségek ne duzzadjanak hatalmasra. A vezető tervező irányításával pakolják össze a helyszíneket, a koordinátor intézi el, hogy minden rendben legyen a rendelésekkel és a papírmunkával, a személyi asszisztens pedig az, aki mindenkinek segít.

Adam Rowe tanácsa azoknak, akik ilyen munkát szeretnének: a díszlettervezésen kívül másban is legyenek jók, és menjenek el asszisztensnek, ami bár nem jól keres, és ráadásul hosszúak a munkanapok, sokat lehet tanulni és ha jó az ember hozzáállása, eljönnek a lehetőségek is.

Nem tudom, ki fogja elnyerni az Oscart, mindenesetre már egyébként is akartam írni erről az interjúról, amit Christopher Walken készített Mickey Rourke-kal. Hogy tiszta legyen:

Ő.                                             Vele.

Azért akartam írni az interjúról, mert van benne egy nagyon kedves részlet, és él még benne Loki, Mickey Rourke kutyája, aki nemrég hunyt el. Azonban mielőtt erre rátérnénk, idézzünk fel pár érdekesebb részletet a beszélgetésből.

Például a Wresters főszerepét bár elsőre megkapta, pár hét erejéig mégis kigolyózták a filmből, mert erősebb nevet akartak. Aztán amikor visszatették, annyira azért nem lelkesedett, mert tudta, hogy iszonyatosan sokat kell majd edzenie és dolgoznia. Így is lett, ráadásul még a forgatás elején kétszer kellett MRI vizsgálatot végezni rajta, mert szétcsapták. Ez meglepő is lehet, mert nem gondolnánk, hogy a pankráció elég sok sérüléssel jár. Pedig annak ellenére, hogy előre megvan kábé a koreográfia, azért sokat kell esni, vágódni, stb.

A boksz-karrierje utolsó éveiről M. R. elmondta, hogy Romeo Florentino néven szeretett volna bokszolni, de természetesen nem engedték neki, mert pont a régmúlt filmsztárt akarták mutogatni. A végére egyébként teljesen rossz állapotba került, a dokik nem engedték, hogy tovább nyomja.

És itt jön az aranyos rész: M. R. az Actors Studio tagja volt, ott ismerkedett meg Christopher Walkennel, aki egy beszélgetés során elmondta neki, hogy bizony mindig ő maga festi ki a szemét. Úgyhogy Mickey Rourke rögtön elment és vett egy make-up készletet és attól kezdve nem hagyott mást hozzá nyúlni. Csak öt évvel később kapott filmszerepet, ahol aztán leállították, mondván, hogy "Ez nem a Drakula!". És tényleg: így utólag ő is belátta, hogy teljesen elrontotta a sminkjét, de Christopher Walken is, aki mondta, hogy neki is évtizedekbe tellett, míg rájött erre. A végére aztán abban maradtak, hogy "The eye advice was not good."

Olvassátok el, itt van a teljes cikk.