Critical Miss


Izgi WAMP-KiBU akció

2011. február 23. 07:59 - Critmiss

Ha mindig is voltak dédelgetett kütyüelképzeléseid, de inkább a divathoz kapcsolódtak vagy egyszerűen csak nem volt bátorságod komolyan elgondolkozni a megvalósításukon, most leporolhatod az ötleteidet, mert a KiBU és a WAMP összefogásában esélyt kaphatsz arra, hogy egy évig bütykölj rajtuk.

A két műhely pályázatára újmédiás-technológiás-designos dolgokat várnak, amik kapcsolódnak az életünkhöz, mindennapjainkhoz - azaz termékek is lehetnek belőlük. Szakmai portfolióval, motivációs levéllel és az ötlettel lehet jelentkezni. Szerintem nem kell megijedni, ha nincs meg a sokéves programozói tapasztalat, meg ilyenek.

Több projektet választanak ki, melyeket workshopokon dolgoznak ki, majd elviszik a terveket egy London TENT nevű nemzetközi kiállításra és aztán egy évig segítenek a megvalósításban.

Elég menő.

Március 5-én éjfélig lehet jelentkezni!

Szólj hozzá!

Kínos koppintás - frissítve!

2011. február 21. 07:48 - Critmiss

Nagy gourmet-k számára már biztosan régóta ismert a tény, és még tutira vannak egyéb infóik is, az én figyelmemet viszont csak nemrég hívták fel arra, hogy Michelin-csillagos büszkeségünk, a Costes igen erősen nyúlja a New York-i csúcséttermet, a Per sét.

Webdesignban mindenképpen, de egyúttal nyugodtan mondhatjuk, hogy kommunikációban is, legalábbis ami az ott található tartalmat jelenti. Vessünk egy pillantást a nyitóoldalakra:

Per se

Costes

 

Ez már első pillantásra is nagyon kínos, de ha botor módon továbbkattingatunk, újabb kellemetlen perceket szerezhetünk magunknak. Nem vagyok kőből, szóval csak a bemutatkozó menüpontot mutatom meg még nektek mindkét site esetében:

Per se

Costes

Ez kicsit erős azért, nem? Nehéz megérteni, hogy ha ennyi energiát feccölnek a tulajdonosok egy színvonalas étterem létrehozásába és fenntartásába, miért nem próbálkoztak meg eredeti gondolatokkal vagy legalább egy saját elképzeléseken alapuló honlappal? Pláne, ha amit koppintottak, minden józan megfontolás mellett is borzalmas.

Olcsójános húzás, egyáltalán nem elegáns és inkább rombolja, mint építi a Costes nevét. Kár érte.

Update: ahogy az utolsó kommentek között láthatjátok, a Costes reagált a posztra. A fenti borzalom, azaz a honlap a korábbi ügyvezetőhöz kötődik, az új csapat viszont már december óta dolgozik a megújításán. Nagyon-nagyon remélem, hogy sikerrel járnak és a honlap is olyan színvonalas lesz, mint maga az étterem.

60 komment

Latin ország vagyunk

2010. november 29. 07:16 - Critmiss

Más magyarázatot nem tudok arra kitalálni, hogy mennyit képes késni a magyar. Olyan úrias tempóban élünk, mintha nem lenne a világon semmi dolgunk, minthogy lecsöngessünk Jean-nak.

Kérdem én, miért jó, ha a korábban itt már megénekelt hat órára meghirdetett Ízakadémia csak fél órával később kezdődik meg, mert pontban hatkor csak négyen voltunk ott a kb tizenötből? Vagy vegyük a Fashion Video Festival partiját: fél kilenctől kell érkezni, de majdnem tíz óra van, mire bárki kinyitja a száját a mikrofonba?

Miért nem normális az, ha valaki pontos? Komolyan nem értem. Ha késni akarok, simán be tudok iktatni egy rossz villamosra szállást vagy egy hajmosást, úgy is legfeljebb öt percet tudok ráhúzni, ennél több egyszerűen nem megy.

Alkotmányba kellene foglalni a késés eltörlését. A nemzet gazdasága szerintem pikk-pakk felépülne.

33 komment

Budapest, ha csodás lenne

2009. november 05. 07:32 - Critmiss

Sokan ki vagyunk borulva azon, hogy nem lehet szégyenkezés nélkül végigmenni a Nagykörúton, meg igazából sehol sem: csiricsáré, ronda, mérhetetlenül kelet-Európai a látvány, legfőképpen a teljesen vállalhatatlan üzletek és homlokzatok miatt. Ez egyébként főleg az újépítésű házaknál, például a Duna Palotánál überciki, ahol a viszonylag normális kinézetű épület alján egymás mellett sorakoznak a sufnituningos cégérek, pedig az építtető simán meghatározhatta volna, hogy márpedig ronda portált nem enged kialakítani.

A Fashion Street fenntartói érdekes módon erre oda tudtak figyelni, és szép, egységes képet mutatnak az üzletek. Nem mondom, az kicsit megnehezíti a potenciális vásárlók dolgát, hogy kétszer is oda kell nézni, pontosan hol is tartunk és melyik bolt melyik. Erre lehetne megoldás, ha azért a színekkel játszanának, mert máskülönben - főleg egy hosszabb utcarésznél - a teljes város egybefolyna, és az emberek, amilyen vaksik, nem, vagy nehezen találnák meg az üzleteket.

Ez szerintem látszik azon a tegnap a neten körbejárt látványterven is, ami egyébként gyönyörű, és az Ajka Kristály Chrystalra való "angolításán" kívül szinte hibátlan. Nézegessük, álmodozzunk, köszönjük meg Fodor Gergelynek, és Csordás Zoltánnak. Elvileg egy "Zavar? Tervezd át!" című pályázathoz kapcsolódik a munkájuk, de nem vagyok benne biztos. Mindenesetre ha a többi anyag is ilyen jó, akkor én optimista vagyok.

75 komment

Emlékeztető feledékenyeknek

2009. február 13. 07:28 - Critmiss

Tudom, tudom: a párunkat egész évben el kell halmozni szerelemmel és a február 14. egy hülyeség úgy en bloc, bla bla bla. Mi viszont valamiért (szerintem az extra ajándék+kedvesség kombóért) megtartjuk.

Szóval a magamfajta túlhajszolt munkásembereknek szeretnék egy ötlettel kedveskedni még így időben, pláne ha a párjuk a kommunikációs szakmában aktív: ez pedig egy előttem ismeretlen grafikai stúdió, a Tandem Anno című sorozata, annak is leginkább a Képes árjegyzék kívánatra bérmentve megküldetik című darabja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebben korabeli hirdetések, szórólapok szövege és egy-egy marketingakció leírása olvasható.

A szerzők utólagos engedelmével következzék egy találomra kiválasztott példa:

"Ingyen kap egy ilyen 150 koronás hatalmas hangu hangverseny Beszélőgépet ha 10 darab tetszés szerint választható vadonatuj duplalemezt 20 frt-ért vásárol, az általános kedveltségnek örvendő "ingyen-beszélőgép"-rendszer szerint, hol a gép ára a lemez-utánrendeléseknél térül meg. Meg nem felelőért a pénz rögtön vissza. Okvetlen kérjen lemezjegyzéket. Ezer darab angol tűt ingyen."

Na jó, nem tudom megállni, jöjjön mégegy:

"Szülők figyelmébe!

Internátus Miskolczon.

A kitűnően fegyelmezett Miskolczi internátusban - úri convinctus - a jövő iskolai évre öt üresedésbe jött fizetéses helyre pályázat nyittatik. Gyönge, vagy elégtelen osztályzatú tanulóknak kiválóan ajánljuk. Kiváló tisztelettel Márcsekényi igazgató."

Nem ezek a legjobbak, csak becsületesen, szó szerint vettem a találomra való kinyitást.

Persze lehet, hogy ez már tök régen lelőtt poén, de mivel a biztonság kedvéért (pénztárcakímélés) nem járok könyvesboltba és legutóbb is csak muszájból voltam, nem ismerem a friss kínálatot.

Mindenesetre imádom, szerintem szuper. A sorozatban több jó kiadvány van, én még a táncrendekkel szemezek.

Szólj hozzá!

A megújult Női Lapozó

2009. február 09. 07:29 - Critmiss

Vigyázat, sok görgetéssel járó poszt!

A Kreatív Online-on találtam a hírt, hogy megújult az origo női rovata, a Női Lapozó, és rögtön megnéztem, mert kíváncsi voltam, hogy milyen irányba indultak el.

Nos első látásra a site teljesen hasonlít a Yahoo Shine nevű női portáljára, és igazából második látásra is vannak hasonlóságok, például a betűtípus a címekben, vagy éppen a fő menüpontok:

 

 

 

Csak a sorrend más, és az, hogy az amerikai portál valamiért fő menüpontot alakított ki az asztrológiának.

De hasonlítsuk össze most a két oldalt anélkül, hogy kifejezetten erre mennénk rá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az oldal teteje elég hasonlóan alakult: a már említett menüsor például – igaz a Női Lapozónál valamiért egy cikkből kiemelt idézet foglalja azt a helyet, amit a Shine-nál semmi. Mindezek alatt nagy méretű képpel kiemelt fő sztorik következnek, amik a Női Lapozónál váltogatják egymást, a Shine azonban valamiért egyetlen cikkel gazdálkodik. Eltérés még, hogy a Női Lapozónál a fő sztori alatt négy szövegdoboz kapott helyet különféle nőinek tulajdonított funkciókkal, mint a bioritmus, numerológia, testtömeg, szerencsesüti. (Ez utóbbi nem tudom, hogy miért kapott ennyire kiemelt helyet. Na jó, a többit sem egészen értem.) A jobb oldalon pedig mindkét site-on a belépés és egyéb kiegészítő funkciók, meg egy nagy billboard hirdetés látható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezután következnek a különböző rovatok témái. Az amerikai site-on rögtön a munkával és pénzzel kapcsolatos rovat jön, csak ezután kapjuk meg a napi celebadagunkat. A magyar site-on a szabadidő, az evés-ivás és a gondolom nagyon népszerű horoszkóp kap helyet a fő sztori alatt. Ha megnézzük a jobb oldali függőleges sávot, mindkét site-nál a legnépszerűbb cikkek listája látható az oldalnak ebben a hányadában, igaz a magyar site kettébontotta a leginkább megkommentelt és a legolvasottabb cikkeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aztán az amerikai magazin az egészséggel és a szerelemmel, szex-szel folytatja, meg a nap fotójával (khm… ilyen is van a Lapozóban, igaz egy képernyőnyivel feljebb).
A magyar site ajánlatokkal jön, aztán lelkiélettel, divattal és gyerekneveléssel. Szóval ide már elég sokmindent bepasszíroztak.

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Női Lapozó ezután kever-kavar. Megint itt van a szabadidő, egy kis pszichológia és a szépség. Aztán elfogy a tartalom, és például a job oldali sávban már csak a púderszín nyugtatja a szemet, ami tökjó, de talán lehetett volna használni.

A Shine még csak most tart a babázásnál, az evésnél és a szépségápolásnál. Fontos még, hogy nem felejtették el a képeket használni. Mert a lap alja azért nem sokkal kevésbé lényeges, mint a teteje - nem szabad teljesen elhanyagolni.

A tartalom itt már a Shine esetében is elfogyott volna, de ők úgy oldották meg a problémát, hogy a többi Yahoo-site-ról emeltek ki cikkeket. Nos, gondolom az origo esetében is lenne mit beemelni, valahogy érdemes lenne ezt megoldani.

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Női Lapozó itt véget ér, a Shine azonban további elemmel kedveskedik az olvasóknak: a site alján összefoglalva látható, hogy melyik rovatban mik a legújabb cikkek. Ez azért is jó, mert így nincsenek zavaró illusztrációk, reklámok meg ez, meg az.


Összegezve a tapasztalatokat: több ponton elég nagy a hasonlóság, szemérmetlen módon érvényes ez a menüpontokra, vagy a címekben használt betűtípusra. Az egyes elemek elhelyezkedése is hasonló, bár a Női Lapozó kicsit máshova tette a hangsúlyokat. Ami fura, hogy a főoldalon az egyes rovatok nincsenek eléggé kibontva, csak egy-egy cikket emelnek ki, ami miatt ráadásul menüpont-ismétlésre is kényszerülnek. Például kétszer jelenik meg a szabadidő rovat, vagy az étel-ital és a lelkizés is. Az olvasóra van bízva, hogy ha többet akar tudni, a fő menüpontok mentén haladjon - de így nem feltétlenül születnek kattintások. Én a főoldalra való kipakolásban hiszek, igaz van, aki szerint ez zavaró. De szerintem meg kell adni a lehetőséget a lényeg szkennelésére. Kinek van ideje kattintgatni, nemde?

És hogy valóban ők lesznek-e a vezető női site? Nem hiszem, hogy leelőzik az NLCafét, még akkor sem, ha az egy elsőre átláhatatlan katyvasz: egyszerűen minden megtalálható rajta, hiszen bele van kötve a teljes női online Sanoma-portfolió, és erős közösség alakult ki körülötte.
 

Szólj hozzá!

A kormányszóvivő a nézettség oltárán

2009. február 01. 14:14 - Critmiss

Amikor megláttam Budai Bernadett rosszullétének hírét az Index címlapján, rögtön kattintottam, mert kíváncsi voltam, hogy feltettek-e valamilyen videót vagy fényképet. Na nem azért, mert annyira meg akartam nézni, hanem mert nagyon érdekelt, hogy hogyan kezelik a témát.

Megkönnyebbültem, amikor nem találtam beillesztve semmit. Persze azért nem állták meg: rövid időn belül már címlapon láthattuk, ahogy Gyurcsány Ferenc a karjában tartja a kormányszóvivőt (az MTI-nek köszönhetően).

Nemsokkal azután odakapcsoltunk a Hír TV Híradójára (ezt tesszük, ha kell egy kis adrenalin). Egy kisebb összegben fogadtam volna rá, hogy ők majd kihagyják a beszámolóból a jelenetet: valamiért azt gondoltam, hogy majd azzal fognak protestálni, hogy ők ugyan nem járulnak hozzá Gyurcsány Ferenc személyes pozitív imázsának építéséhez, meg ehhez hasonló (egyébként) hülyeségek. Hát sajnos csalódnom kellett.

Körülnéztem a neten, már mindenhol körbejárt a hír, de csak nagyon kevesen voltak korrektek, köztük volt például a Hírszerző, mely csupán egy rövidhírt szánt a dologra. (Hát ez nem jött össze végül)

Egyébként az MSZP pártoldala sem állt a helyzet magaslatán, mert ők maguk is feltettek képeket az esetről, ami nagy hiba volt.

Szerintem minden korrekt sajtóorgánumnak maximum említés szintjén, szűkszavúan kellett volna foglalkoznia a témával, mindenféle fotó és mozgókép nélkül. Etikátlan valakit úgy megmutatni nyilvánosan, hogy nem, vagy nem teljesen van öntudatánál.

Shame on you.

266 komment

Egocentrikus játék

2009. január 22. 07:05 - Critmiss

Volt ez a hír a Kreatív Online-on, hogy elindítottak egy Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédiát, ami a célkitűzések szerint "megbízható információforrás, a kommunikációs képzést támogató, hivatkozható eszköz, szakirodalom, a szakmai sztenderdek megteremtésének egyik legfontosabb fóruma" lesz.

Nem tudom, lehet, hogy nem gondoltam kellően bele, de nekem rögtön az jutott eszembe ezzel kapcsolatban, hogy miért nem szövetkeztek a médiapédiával? Igaz, kicsit át kellett volna pozicionálni az utóbbit marketing és média tudástárról kommunikációs tudástárrá, dehát az nem lett volna gond.

Az megvan, hogy az egyik non-profit, a másik meg for-profit, és csúnya nagyvállalatok vannak a támogatók között, de erre hivatkozni egyrészt nem menő, másrészt a Neo site-ja azért már ismert a szakma köreiben is, meg hellyel-közzel használva van, nem utolsósorban ki is néz valahogy... szóval egy működő infobázis és nem látom bevállalhatatlannak.

Azzal, ha csatlakoznak, lehet, hogy jót tesznek a Neónak, de az miért is lenne baj? Szerintem egymást erősíthetnék, egy helyre lenne összegyűjtve a sok hasznos okosság... ezért én azt mondom, hogy ez így pazarlás. De nyitott vagyok az ellenérvekre.

2 komment

Ki jön az én logótemetőmbe?

2008. szeptember 29. 07:37 - Critmiss

Teljesen el vagyok úszva mostanában, úgyhogy jóval a BrandFestival után vettem észre, milyen médiatámogatókkal sikerült megállapodnia a szervezőknek. Legelsőként a YouTube-koppintó Your Video logó ötlött a szemembe, ami mondhatnánk hogy a nyúlós stratégia hatékonyságát igazolja, dehát kérdés, hogy milyen áron szerzünk egy-egy olyan látogatót, aki kábé egy másodperc után továbbszörföl.

Megnéztem ennek a Your Videónak a site-ját is, és amellett, hogy nem túl színvonalas, eredeti meg aztán pláne nem, azt sem igazán értem, hogy mit keres a médiatámogatók között. Próbáltam kitudakolni, hogy esetleg a helyszínen megjelent-e, de sajnos erről nem sikerült információkat szereznem. Viszont még ha meg is jelent a cucc a rendezvényen, akkor sem igazán értem, miért vállalta be az önmagát feltételezhetően magasra pozicionáló BrandFestival a site-tal való közösködést.

Nem ez az egyetlen furcsa temetőlakó a hirdetésben: nehezen indokolható módon szerepel itt például az Otthon magazin, amiről ugyan lehet tudni, hogy most ráncfelvarrták és fontos minél több helyen tudatnia ezt a közönséggel és a hirdetőkkel, azért mégiscsak kilóg a többiek közül és alapvetően elüt a témától is. Ugyanez igaz a Cosmopolitan-re is, ráadásul ha jól tudom, ezt  lapot mégcsak nem is újították meg, és az utóbbi időben semmi nem történt vele. Igen-igen, az említett lapok és a BrandFestival egyik szervezője, a Marketing & Média is Sanomás kiadvány, de attól még ugyanolyan fura az egész. A 168 óráról meg ne is beszéljünk.

A Marie Claire is kilóg alapvetően, viszont ha jól tudom, a lap rendezett egy divatbemutatót, ami érthetővé teszi a szereplését. Igaz, én nem médiatámogatónak nevezném, hiszen attól még, hogy médium, nem a felületével támogatta a rendezvényt (amennyire tudom), hanem hozzájárult az esemény szórakoztató blokkjához. (Persze lehet, hogy ezzel meglehetősen konzervatív vagy egyenesen tájékozatlan álláspontot képviselek)

Ha pedig még szőrösebb szívűek akarunk lenni, én a British American Tobaccót sem engedtem volna be a a szponzorok közé. Hogy azért életszerűek legyünk, egyetlen esetben elfogadtam volna a támogatást: ha még nincs elég pénz, a rendezvény viszont a nyakamon, és bejelentkezik ez a cég. Na akkor lehet, hogy minden etikai megfontolás ellenére belementem volna. Máskülönben… nem hiszem.

Felmerül tehát a kérdés, hogy nem kellene-e kicsit jobban odafigyelni a "profiltiszta", vagy minimum értelmes támogatói megállapodásokra? Ez úgy tudom, alapvetően szempont szokott lenni, mégis ebben az esetben úgy érzem, hogy... hm... szóval elég elvtelen támogatókatyvaszt sikerült teremteni. Persze alapvetően egy zseni szerintem, aki össze tud kalapozni ennyi pénzt és segítséget, de valakinek oda kellene figyelnie és kicsit irányítania kellene a lelkes sales-es kollegákat. Vagy a marketing igazgatók kicsit kritikusabban állhatnának hozzá a saját lapjaikhoz.

Egyébként tök érdekes logótemetőket nézegetni. Kár, hogy alapvetően érdektelen a téma, hiszen temetőkről van szó. De azért tanulni is lehet belőle.
 

2 komment

A magyar sírás

2008. szeptember 08. 07:40 - Critmiss

Elég gyakran filózom rajta, mert gyakran felmerül, hogy mi sírós nép vagyunk. Végülis mondják ezt külföldiek is rólunk, de őszintén szólva én egyértelműen saját magunkra gyanakszom. Annyit mondjuk önmagunknak, meg szegény külföldieknek is, hogy mi olyan kis szomidepi nép vagyunk, hogy nemcsak ők, hanem sajnos mi is elhisszük magunkról.

Kicsit talán hajlamosak vagyunk túlbonyolítani a dolgokat, de nekem ez igazából tetszik. Én határozottan szeretem, hogy a magyar mentalitás kicsit komplexebb, tépelődősebb. De semmiképp nem érzem úgy, hogy annyira hajdeszomorúak és pesszimisták lennénk.

És azt sem értem, hogy aki ezen kesereg, az miért nem veszi észre, hogy ő is sír és csak erősíti ezt a téves (és mesterséges) beidegződést. Ahelyett, hogy konstruktív módon állnának hozzá és erősítenék a pozitívumokat, inkább még rúgnak rajtunk.  

Érdemes lenne már másképp tekintenünk magunkra – vagyishát inkább másokra, mert ugye mindig a másik sír - , mint elveszett, depressziós senkikre.

Szólj hozzá!

Érezd már jól magad egyszer!

2008. július 05. 10:31 - Critmiss

Teljesen megértem a briteket, amiért állandóan az időjárásról beszélnek. Ez a tuti befutó liftes téma, ráadásul valóban nagyban meghatározza az ember közérzetét. Mi magyarok sem maradunk le nagyon, kihagyhatatlan egy-egy társalgásból, hogy most éppen miért nem jó: borzalmas hideg van/fúj ez a rohadt szél/beborult az ég, vagyis mikor süt már a Nap. Vagy ellenkezőleg: rohadt meleg van/meg kell fulladni – bárcsak enyhülne már.

Olyan nincs, hogy egyszer valaki azt mondja (rajtam kívül), hogy szuper az idő. Képtelenség.

Az időjárásjelentések pontosan ezt a helyzetet tükrözik: péntekre hűvösebbre váltott az időjárás, esett kicsit, fújt is kicsit, hát mi volt a tegnapi hétvégi előrejelzés címe az Indexen? Igazi strandidő lesz vasárnap.

Bezzeg ha pénteken is a korábbi napokhoz hasonlóan meleg lett volna, ezt olvashattuk volna: “Hétvégén sem enyhül a hőség” vagy “Továbbra is kánikula várható”

Azt tudom tanácsolni a nyavalygóknak, amit egy kortárs költőcsávó mondott egy másik kortárs költőcsávónak, amikor az télen a hidegre panaszkodott: Vedd tudomásul, bazmeg.
 

2 komment

Termékelhelyezés - ezt is rosszul csináljuk?

2008. május 02. 11:23 - Critmiss

Szakmai, nem szakmai lapokban, de akármelyik házibulin is az az általános vélemény, hogy a magyar filmekben a termékelhelyezést annyira borzalmasan csinálják, hogy bár ne tennék, és mikor érünk már fel az amcsikhoz/külföldhöz.

Nem mondom, vannak überciki esetek. De én arra gyanakszom, hogy az ismerősség miatt sokkal jobban odafigyelünk ilyenkor. Egy Mizo tejre, vagy egy Suzukira felkapod a fejed, hiszen “ilyen sem volt még”.

Ha egy amerikai filmben full képernyőn látod mondjuk egy hatalmas kijelző alján, hogy Panasonic vagy NBC, nem hat meg különösebben. Egy átlagos tévénézőt biztos nem. Kommunikációs szakembereket már inkább, de ritka az, hogy valaki egy amerikai/külföldi film esetén mérlegel és azon filózik, hogy “Nem volt ez túl drabális? Én kicsit kisebbre hagytam volna. / Nem akkor kellett volna elővennie a sört.” Stb. Mert nem a mi ügyünk. Nincs közünk hozzá.

A magyarok esetében sokkal kritikusabbak vagyunk, és számon kérjük, hogy felismertünk egy márkát, jujj. Ugyanmár.

Figyelem egy ideje a témát, és szerintem külföldön sem oldják meg sokkal jobban a kérdést. Hatalmas logók az utcai jelenetekben, Nokiázó Neo a Mátrixban, Coca Cola Light miatt őrjöngeni kezdő Michael Douglas… A sor végtelen.

Biztos vagyok benne, hogy nem annyira durván rossz a helyzet, mint ahogy ez be van állítva. Ami magyar, nem mindig annyira szar, hello.


26 komment
süti beállítások módosítása