Critical Miss


Legtutibb

2011. április 11. 07:51 - Critmiss

A Forma és más hasonló boltok már elhozzák ide is a legviccesebb dizájnerhülyeségeket, szóval ha valamiért mindenáron olyan ajándékot szeretnél adni valakinek ebből a kategóriából, ami senkinek nincs meg, elég nehéz dolgod van.

A Swissmissen találtam viszont egy nagyon klassz kis boltot, ahonnan Magyarországra is szállítanak, ez a Poketo. Bár béna neve van, ez ne tévesszen meg. Van néhány zseniális kis hülyeség, amiket nagyon-nagyon fájó szívvel hagyok ott:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mini hangszórók! Krétagyűrűk!

 

Vannak még bőrkanapék kárpitjából készített táskák is, mondjuk irtó drágán.

 

Érdemes körülnézni.

 

Szólj hozzá!

Je Suis Belle Showroom

2010. november 04. 07:02 - Critmiss

Körülbelül egy éve teljesen rákattantam a Je Suis Belle-re, viszont nem bánom, mert olyan ruhákkal lettem gazdagabb szépen lassan, amik amellett, hogy többségükben nagyon egyszerűek, első pillantásra feltűnnek, mert különlegesek.

A most aktuális kollekció az eddigi kedvencem, bár az előző őszi-téli anyag is kiemelkedő volt - csak akkor még nem volt egy vasam sem. :D Mindenesetre nem vagyok egyedül a rajongásommal, nagy sikere van az új anyagnak.

Nemrég alkalman nyílt elmenni a kollekcióhoz kapcsolódó private sale-re, ahol alaposabban is körülnézhettem a showroomban. Az ilyen típusú eseményekről azt kell tudni, hogy - legalábbis a Je Suis Belle-nél - ilyenkor személyre szólóan meghívnak potenciális és meglévő vevőket, és részletekbe menően ismertetik velük a kollekció létrejöttének hátterét, megmutatják az inspirációs táblát, és a ruhák próbálgatása közben frissítőkkel kínálják őket. Nem utolsósorban pedig kisebb ajándékokat adnak, így ebben az esetben egy-egy karkötőt és egy lookbookot.

Ennek az elemeit láthatjátok az ott készült videóban:

(Új technikát használtam, még kicsit szokni kell :)

Készítettem egy teljesen felhasználóbarát villáminterjút is, aminek a kérdéseit Kiss Tibi, a tervezőpáros egyik tagja válaszolta meg. Íme:

Mióta vagytok a Párisi udvarban?
2008 ősze óta dolgozunk itt.

Milyen megosztásban végzitek a munkátokat?
A tervezés és a kreatív munka teljesen közös, de az elmúlt évek alatt elosztottuk a céggel járó egyéb feladatokat.
 
Mennyire lojálisak hozzátok a vevőitek? Sok igazi Je Suis Belle rajongó van?

Egyre több. Mindent megteszünk, hogy vevőink maximálisan elégedettek legyenek és mindig találjanak pár új kedvenc darabot.

A külföldi közönség hogyan reagál a kollekcióitokra?
Nagyon izgalmasnak találják munkáinkat és mindig nagy a lelkesedés, ha találkoznak velünk. Sokat dolgozunk rajta, hogy eljuthassunk a megfelelő emberekhez, akik valódi segítséget jelenthetnek.

Tudatosan kommunikáltok? Van stratégia abban, hol és hogyan vagytok jelen?
Igen, van. Eddig nem volt maximálisan kifejlesztett, de az elmúlt pár hónapban átalakulóban van a kommunikációnk és új stratégiát szeretnénk felépíteni. Az viszont, hogy hol jelenünk meg, egyre tudatosabb.
 
Mi adta a kezdő lökést a kollekció kialakításához?
Általában az anyagok adják az első impulzusokat. Sokszor elég egy vidéki hétvége, vagy egy utazás, hogy összeálljon a kép és helyére kerüljenek az információk és a tapasztalatok.

Meglepett titeket a kollekció kiemelkedően pozitív fogadtatása?
Igen. :) De nagyon örülünk neki!

Jelenleg min dolgoztok?
Mostanában a karácsonyi meglepetéseket készítjük elő.

 

A kollekciót itt tudjátok megnézni.

Szólj hozzá!

Bacarobo kupa

2010. november 02. 07:29 - Critmiss

Még korábban beharangoztam itt a hülyerobot versenyt, amit a Trafóban rendeztek meg vasárnap este. Ahogyan azt sejteni lehetett, tényleg nagyon vicces dolog kerekedett belőle, érdekes módon főként a magyar versenyzőknek köszönhetően. Eleve, ki más készíthetett volna borsót falrahányó robotot?

Emlékeztetőül: a pontozás során három fő szempontot vett figyelembe a zsűri. Teljesen haszontalannak, viccesnek és robotszerűnek kellett lennie az elkészült produktumoknak. Ez többségében sikerült is, bár például az egyik kedvencem, a Kis hercegből ismert, dobozban menekülő bárány az élet és az egymás közötti kapcsolatok alapkérdéseit vetette fel, így nem kaphatott túl sok pontot, hiszen fontos funkciója lett.

A másik kedvenceim a didergő robotok voltak, akiket a hatás kedvéért egy hűtőgépbe installálva mutattak meg nekünk. A győztes csapat két jó projektet is indított, az egyik volt a végül díjazott macskanyalogató robot, ami mindent tudott, csak épp macskát nyalni nem, a másik pedig az említett borsóhányó.

Készítettem videót is, de mivel nem vagyok elég pofátlan, inkább csak jelzésértékű lett az eredmény:

 

Nézzétek meg viszont ezt a rövid kis szösszenetet, ahol a Bacarobo alapítója mutatja be saját kreálmányát. Ezen a hangszeren egyébként eljátszotta a Magyar Népmesék intróját is.

 

Klassz volt, legyen ilyen minden vasárnap este.

Szólj hozzá!

Megjelent a 12. the Room

2010. október 21. 07:44 - Critmiss

Sokaknak nem meglepetés, hogy megjelent a the Room 12. száma, hiszen nagy bulit rendeznek ilyenkor, ahol elsőként lehet megnézni a lapot. A videóban ebből láttok pár pillanatot.

Teljesen őszintén még nem tudtam a szokásos alapos átolvasást abszolválni, pedig általában ez az első dolgom. Az mondjuk egyértelmű, hogy a sorozatok gyönyörűek lettek, nagyon büszke vagyok emiatt a Roomra. A kedvencem Valeria Keralavával a Land of Confusion című anyag, ide is másolok egy részletet belőle:

 

A sorozat készítéséről pedig itt egy videó. Képzeljetek hozzá negyvenfokos hőséget.

 

 

Szólj hozzá!

Új Alec Soth-album jelent meg

2010. szeptember 15. 07:33 - Critmiss

Akit érdekel a fotográfia, biztosan ismeri Alec Soth-t. Nagyon szép albumai vannak, amiket most az új munkáinak speciális kiadásával spékelt meg. A "Broken Manual" című könyvet Lester B. Morrisonnal, egy íróval készítette el, négy év munkája van benne. Középpontjában a saját életünk előli menekülés áll, ez lényegében egy erre irányuló tanácsadó könyv.

Szokatlan módon a speciális kiadás megelőzi a normál albumot, 300 darab készül belőle, és alapból 600 dollár az ára, de ez növekszik az első öten eladott példány után.

Ebben a videóban megnézhetitek, milyen az album, bár a direkt gyors pörgetés miatt magukat a képeket nem igazán lehet látni.

Broken Manual from Little Brown Mushroom on Vimeo.

Szólj hozzá!

Longshot: magazin 48 óra alatt

2010. szeptember 10. 07:32 - Critmiss

Van egy kisebb társaság, amelynek az egyik közös programja, hogy időről időre összejönnek és egy hétvége alatt készítenek egy magazint, a Longshotot. Ehhez ingyenes segédeszközöket használnak, és a témagyűjtéshez, a cikkek kidolgozásához a közösség tudását is igénybe veszik.

Az Atlantic nevű site-on sorra vették, mi volt az öt legfontosabb lecke, amit a legutóbbi lapszám készítése közben tanultak. Az első, hogy a HP Magcloud szolgáltatását (egy print on demand cucc) kell használni, mert jó és olcsó. A második, hogy a Twitteren érdemes témákat és olvasókat gyűjteni, a harmadik, hogy a jó munkafolyamat kialakítása fontosabb, mint a jó eszközök, de az eszközök nagyban meghatározzák a munkafolyamatot. Ez esetben ez azt jelenti, hogy a Submishmash és a Google Docs segítségével végezték a beküldött anyagok feldolgozását. (Ez a Submishmash egy olyan site, aminek a segítségével például pályázatokat lehet kezelni, de igazából bármit, ahol sok kontentból kell válogatni.)

A negyedik lecke az, hogy nem mindent érdemes élőben közvetíteni (Ustreammel csinálták egyébként), pláne nem egy szerkesztőség munkáját. Az ötödik lecke zavaros, de az a lényege, hogy imádta az egészet, mert mindenki beleadott mindent.

Tényleg izgalmas lehet egy ilyen projekt, főleg kiégett, különböző kreatív szakmákban dolgozóknak adhat újabb löketet. Egyszer tutira kipróbálnám. 

4 komment

Beborozni a Balatonon - videóval!

2010. augusztus 23. 07:48 - Critmiss

A nyár búcsúztatásaként elvonatoztunk Balatonfüredre, ahol már augusztus elejétől borhetek voltak. Gondoltuk, kipróbáljuk a lehető legtöbb bort, hogy a későbbiekben tudjuk, miből érdemes vásárolni. Viszonylag szervezetten működtünk, és tesztelő párommal mindig különböző bort kértünk. Nem keveset ittunk meg végül, mégsem voltunk másnaposak. Mivel tényleg nagy és áldozatos munka volt ez, a saját szavaimmal szeretném nektek átadni a kóstolt borokról alkotott ítéleteket röviden (!), hogy ne költsetek feleslegesen túl sok pénzt.

Figula Pincészet
Chardonnay 2008 – nagyon jó, mindent hoz, amit egy Chardonnay-től várnánk, én például azt mindenképpen, hogy ne legyen túl savas

Olaszrizling – Semmillon – 2008 – korrekt, de alig vártuk, hogy kiürüljön a pohár. Kicsit geil, nem tudom máshogyan mondani.

Béla és Bandi
Tramini 2006 – csak rengeteg szódát ráöntve szelídült elviselhetővé.

Chardonnay 2008 – sokaknak tetszik az ilyen bor, nekem túl erősnek tűnt a hordóíz, túl aromás volt általában véve is. Viszont nem volt túl savas.

Balaton 2008 – klassz! Finom és könnyű, rögtön vettünk is belőle egy palackkal.

Feind Lajos
Pinot Noir 2008  – itt váltottunk át vörösborra. Tiszta lekvár, avar, bogyó – ez is túl sok.

Jásdi Pince

Chardonnay Pinot Blanc 2008 – hasonlóan a Béla és Bandihoz, itt is túl sokat akartak nyújtani, de korrekt.

Csopaki Cabernet Franc 2007 – 500 forint volt decije, ehhez képest a legrosszabb bor volt a kóstoltak között. Konkrétan nem volt íze, csak minden egyebe. Erős, karakteres valami, egy borszerű lé, ami mellé tényleg durva vörös húsokat kell enni, hogy ne érezd becsapásnak.

egy fehér Ranolder, de a programban nem volt kiírva és a neten sincs – ez volt a legjobb bor, ennek egyébként 800 forint volt decije. Nagyon érdekes fehér bor volt ez, amiből ha nem lett volna olyan drága, tutira vettünk volna legalább egy palackkal. Könnyű is, finom is, különleges is.

Itt pedig nézzétek meg, milyen is a mávos élet Füreden. Kicsit billeg, dehát ez a körülményeket tekintve teljesen érthető:
 

 

1 komment

Megvalósult ötlet, héló!

2010. augusztus 15. 09:39 - Critmiss

Írtam arról korábban - igaz, elsősorban a TV közösségi médiával összekötött használatára fókuszálva -, hogy a touchscreenes megoldást látom reálisnak, hiszen a képernyő messze is van, meg a velünk tévézőket is zavarhatja, ha mi feliratos nézetben használjuk.

Ennek egy nagyon szép koncepcióját dolgozták ki egy alkalmazásban, megmutatva azt, amire gondoltam. A notion nevű cég a rengeteg pluszinformáció megjelenítési lehetőségével játszott el, kevésbé a jelenleg hype-olt site-okra/alkalmazásokra, mint inkább a szóba jöhető funkciókra gondolva. Cooooool!

 

Szólj hozzá!

Illusztrációs etalon

2010. augusztus 05. 07:00 - Critmiss

Ne kérdezzük meg, hogyan lehetséges ilyet készíteni vagy hogy van-e ilyen Magyarországon. Nekem már elegem van az ilyesmiből és igyekszem kerülni. Inkább csak gyönyörködjünk ennek a belga magazinnak, a Knack Weekendnek a borítóiban.

Hétről hétre különböző országokat mutattak be és nem elégedtek meg a sematikus turisztikai stock fotókkal, hanem gyönyörű, míves és feltűnő borítókat terveztek mindegyik számnak. Egy Khuan Caveman Co. nevű cég készítette a képeket. Így néz ki a francia szám:

Gyönyörű! Simán kitenném a falamra.

(via Design Work Life)

Szólj hozzá!

Új! Új! Új! Elle Collections!

2010. augusztus 03. 07:08 - Critmiss

(Nem a mi nyaralónk, csak hogy megnyugodjatok. :))

A neve alapján azt gondolnád, hogy már biztosan van ilyen lap, de ez nem így van, mert most jött ki a legeslegelső kiadvány, mely - ahogy a nevéből is ki lehet következtetni - a legutóbbi divathetek kollekcióit és eseményeit gyűjti össze.

Azonban ez nem olyan, mint mondjuk a Vogue Collections, ahol egy szimpla szemlét kapsz abból, ki mit csinált. Az Elle lapjában mindent, ami ezzel kapcsolatos, megtalálsz ömlesztve, mégis rendszerezve, határozottan infotainment jelleggel. Ráadásul az úgy látszik, egyre divatosabb hangvételben, azaz direkt ráerősítve az iróniára.

A készítők célkitűzése az volt, hogy egy gyűjtői darabot hozzanak létre, amit szezonról szezonra megvesznek a divat iránt kicsit jobban érdeklődők és miután memorizáltak minden fontos és haszontalan információt, felteszik a többi közé a polcra. Ennek érdekében egy gyönyörű, játékos kivitelezésű kiadványt készítettek, amit ha rendesen (de még mindig kevés energiabefektetéssel) elolvasol, teljesen penge lehetsz a legutóbbi történésekből.

Azt mondanád, hogy mindezt megkapod az internettől, de nem ez a helyzet. Itt kompakt formában, összegyűjtve találod meg, ami fontos volt. A neten szétfolyik ez a rengeteg kép és információ, ráadásul ritka egy ilyen méretű szűrt, mégis pazar áttekintés. Ezt más magazinok sem igazán hozzák.

Hogy miért készített ilyet az Elle? Egyrészt a nyomtatott médiumoknak mindent - bármit - meg kell próbálniuk annak érdekében, hogy olvasókat szerezzenek és tartsanak meg. Másrészt azáltal, hogy láthatóan értő módon nyúlnak hozzá a divattémához és nem a tipikus magazintempót hozzák, kicsit magasabbra pozicionálhatják magukat. Ezáltal erősíthetik a "divat" pillért és fontosabb szereplőnek tűnhetnek a többi hasonló lap között.

Ha érdekel, hogy hány méter magas volt Karl Lagerfeld bemutatóján a jégfal vagy hogy kik ültek az első sorokban, de a legjobb kollekciókat is látni szeretnéd, ezt a magazint azonnal meg kell venned.

Ami egyébként

 

nem jöhetett volna létre,

 

ha nincs

 

a

 

Kontrax Fantastic Man. Nélkülük ezt a lépést ez a szerkesztőség nem tette volna meg, szóval ezért is hálásak lehetünk a legjobb (férfi)magazint alapító hollandus férfiaknak, Jop van Bennekomnak és Gert Jonkersnek. 

 

Szólj hozzá!

Egy szép kollekció

2010. július 28. 07:33 - Critmiss

A Facebookon már belefutottam, de nem tudtam, mennyire friss a történet: kijöttek Tomcsányi Dóri tavasz-nyári kollekciójának kampányfotói és meg lehet nézni a legújabb ruhákat is.

A képek nagyon színvonalasak, bár talán meg lehetett volna próbálni kevesebb szaturáció-állítgatással, és kicsit más típusú férfimodellt képzeltem volna el (üzenem a srácnak, hogy egyébként nagyon szimpi és minden oké!). De tényleg le a kalappal, mert még mindig ritka, hogy valaki ilyen anyaggal jelentkezzen.

Ami a ruhákat illeti, egyszerű, nagyon aktuális a színpaletta, döntő többségében hordhatók a ruhák. Igaz, megint inkább a férfi kollekcióban láttam olyat, ami nemcsak tetszik, de biztosan meg is venném (mindig előjön a shopper-énem). Főleg a sötét türkizzöldnek titulált ingek tetszenek, de a lenti képen látható mellény is nagyon elgondolkoztatna, ha mostanában költeném a pénzem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kampányképeket többek között itt vagy a designer oldalán tudjátok megnézni, de érdemes még kattintgatni, mert például ez a lánc irtó klassz:

 

Szólj hozzá!
Címkék: cool divat szuper

Magyar tutiság

2010. július 15. 07:40 - Critmiss

Nem tudom, hogy mi történik, de kezd egyre több coolság lenni itthon. Most nem a sok épp csak valamilyen, agyonajnározott kezdeményre gondolok, hanem a tényleg jó, színvonalas anyagokra, mint amilyen például a Kepp Showroom, a Momeline, az Umbrella és egy birka logós valami által készített Illusion project 2010.

Jól néz ki, ötletes, kellemes. Mi kell még egy tavasz-nyári anyaghoz? 

 

A birka logósoktól elnézést, bocs, sorry.

43 komment

Fantasztikus férfi

2010. június 30. 07:15 - Critmiss

 

A világ legjobb lapja most egyértelműen a Fantastic Man, mondon bárki bármit. Leginkább azért érdemli ezt a titulust, mert olyan férfiképet mutat meg, ami sokkal messzebb merészkedik annál, mint amit bármelyik másik magazin megenged magának.

Meglehetősen maszkulin, de nőies és infantilis húzások sem idegenek tőle. Leginkább a minden lapját átható irónia és humor az erőssége, és persze a stílusérzék. Férfiideáljai között vannak brit, amerikai, latino, gay típusok, és mind gyönyörűen megfér egymás mellett. A mostani számban például "nagydarab" férfiak is helyet kaptak egy sorozatban, ráadásul úgy, hogy alakjukat "mesésnek" titulálták. És amúgy szépek is lettek.

Szerettem volna idézetekkel alátámasztani a fentieket, de sajnos a pasim kölcsönadta a lapot valakinek, szóval soha az életben nem fogjuk már viszontlátni. Olvassátok el, megéri.

Szólj hozzá!

Menő és szexi konferencia

2010. június 28. 07:17 - Critmiss

 

Aki gyakran jár kiállításmegnyitókra, hozzászokott egy bizonyos koreográfiához, közönséghez és színvonalhoz. Bemegy a sok ember a galériába, ha túl korán érkezett, meghallgatja a megnyitószöveget, utána körbemegy és közben bort iszogat, néha odaköszönve egy-egy ismerősnek.

Ez teljesen rendben van, nem is fog változni a következő évtizedekben. A Dante konferencia c. kiállítás megnyitója sem különbözött lényegében a megszokott formától, csupán csak őrülten jól szervezett, grandiózus és menő volt. Hogy mitől? Attól, hogy valódi eseményjelleget kapott, nem csak egy volt a sok közül.

Olyan volt, mint egy divatesemény: kifejezetten az alkalomra tervezett jelmezbe öltözött hostessek, tökéletes, stylist által kialakított catering (!) rengeteg, jó minőségű borral, szendvicsekkel, gyümölcs- és csokihabbal, ajándékokkal. A közönség is kicsit más volt, mint a többi megnyitón, így mindez összességében olyanná tette az eseményt, mintha egy the Room Special Edition lett volna. Ez nem is meglepő, hiszen a magazin marketing és kommunikációs vezetője, Csikós Kriszta szervezte.

Ahhoz, hogy ez így sikerüljön, természetesen több támogató is kellett, tehát igazságtalan lenne a galériákkal szemben, ha ez lenne az elvárt szint. Ezzel együtt persze az utóbbiaknak érdemes lenne azon elgondolkoznia, hogy mivel lehetne feldobni ezeket az alkalmakat - ha már egyszer szeretnének alkotásokat is értékesíteni.

Visszatérve a megnyitóra: igaz, hogy én leginkább az eseményeket szoktam figyelni, itt a kiállított alkotások is kivételesek voltak. Szőke Gábor Miklós Dante-munkáit és a szintén védjegyévé vált lovait láthattuk, meglepő módon egy diplomakiállítás részeként.

Dante a művész hatalmas doberman kutyája, aki rengeteg formában megjelent már az utóbbi években, ez látható a kiállításon is. A fő elem itt a kilenc tagból álló szoborcsoport volt, melyet egy kennel zár körbe. Ők önkényurak, élet és halál irányítói: Dante, Filippo, Baltazár, Ciacco, Tommasso, Alexandrosz, Veltero, Giacomo és Luis.

A kutyák a legkülönbözőbb, hétköznapi tárgyakból és anyagokból lettek összegyúrva és egyébként tárgyként "működnek" is, tehát hangot adnak ki magukból és mozognak, ha bekapcsolják őket.

Nekem lényegében mindegyik munka tetszett, mert különbözőségükben is egységesek és teljesen hitelesnek, mélyről jövőnek hatnak. Még július 28-ig lehet megnézni őket a Hajós u. 41-ben, amit a Bajcsy-Zsilinszky felől érdemes megközelíteni.

 

Szólj hozzá!

Csokival villogni

2010. június 23. 07:30 - Critmiss

Nem vagyok túl jó ajándékozásban, legalábbis akkor nem, amikor szükség lenne jó ötletekre. Így előfordul, hogy valakinek megveszek valamit, és csak akkor adom oda, ha épp eljön az alkalom. A lényeg, hogy most újabb ajándékforrást írhatok fel, ami ugyan költséges, de vicces is. Ez pedig az elvileg teljesen személyre szabott, kicsit geek csokitábla. 

Ahol pedig ezt megkapod, az egy klassz site, a createmychocolate. Itt meg tudod adni, milyen csokiból, milyen gyümölcsökkel/fűszerekkel/diófélékkel/cukorkákkal/szórással, milyen névvel készüljön el a csokid, ami egyébként belga és fair trade.

Kicsit nehéz választani, hiszen elvileg tízmilliárd variáció lehetséges, de nagyon tetszik az ötlet. Természetesen gyönyörű és jól használható a site, van benne adománygyűjtés, pénzvisszafizetési garancia 5+1 akció, ajándékkártya és minden, ami kell.

Ha nagyon nehéz már ajándékot venned valakinek és nem sajnálod a pénzt, ez egy tökjó lehetőség.

Szólj hozzá!
Címkék: cool szuper website

Divatblog könyvben

2010. május 30. 07:52 - Critmiss

Nem gondoltam volna, de ahogy átpörgettem, meg is vettem a Sartorialist képeiből összeválogatott könyvet, ami ugyan tavaly jelent meg, ez azonban nem zavar abban, hogy beszámoljak róla.

A könyv négy év termését gyűjti össze, 2005-től 2009-ig. Elég gondosan van megtervezve, és -szerkesztve, nem kis munka lehetett az összeállítása. Többségében szöveg és jelölés nélkül láthatók a képek, némelyik fontosabb anyaghoz egy-egy rövidebb kommentárt is fűzött a szerző, Scott Schuman. 

Hogy mi értelme van valamit megvenni, amit egyébként bármikor végigpörgethetsz az interneten? Egyrészt ezek a képek rendesen ki vannak válogatva (bár néhány kedvencem kimaradt), valamint a könyvformátumnak megvan az az előnye, hogy ha megjegyezted vagy megjelölted, hol van a kedvenced, gyorsan odatalálsz. Nem kell görgetni, nem kell Readerben vagy más helyeken vesződni vele. Lapozgatva pedig gyorsabban lehet haladni, ugrálni egy-egy kép között.

Olyan ez, mint egy ötletkatalógus, ami jó esetben inspirál és új próbálkozásokra, valamint arra sarkall, hogy kicsit elengedd magad, és merj valamilyen lenni. Ebben az értelemben olyan, mint egy jól sikerült külföldi utazás, ami szintén ezzel jár. Ilyenkor gyorsan ki kell használni a helyzetet és valóban változtatni, amíg még tart a lendület.

Nem tudom, lehet-e kapni a könyvet itthon, de biztosan rendelhető. Érdemes!

Közben megmutatok pár kihagyott kedvenc képet.

Szólj hozzá!

Majd megmondja a tányérod

2010. május 17. 11:57 - Critmiss

Ha nem tudsz uralkodni magadon vagy éppen tök kezdő diétázó vagy, neked találták ki ezt a tányért:

Az egyes színek a különböző ételtípusokat jelzik, a zöld például értelemszerűen a zöldségé, meg az olyan ételeké, amikből szinte korlátlanul lehet fogyasztani. Ahogy látható, különböző diétafajták szerint lehet tányért választani, ami szuper.

Van, aki szerint ez hülyeség, de nagyon fegyelmezetlen diétázóknak szerintem jó lehet.

(via Swissmiss)

Szólj hozzá!

Nagyon elégedett vagyok

2010. május 17. 07:50 - Critmiss

Sürgősen meg kellett oldanom a frizuraproblémát, már készültem, hogy mikor hívhatom a fodrászomat. Viszont vasárnap a Váci utca felé bicikliztem, ahol megláttam a Bio Hair fodrászatot, ráadásul nyitva! Rögtön bementem, előadtam, mire van szükségem és már le is ülhettem a hajmosáshoz. Nagyon rövid leszek:

1. Gyors

2. Olcsó (feleannyi, mint amennyibe a saját fodrászom kerül)

3. Biocuccokat használnak

4. Minden nap nyitva vannak

Még azt kellene megtudni, hogy extrább kéréseket, frizurákat hogyan oldanak meg, de nekem ott és akkor már az klassz volt, hogy emberi lett a külsőm.

Egy dolgot sajnáltam, hogy nem adtam borravalót, mert fogalmam sincs, hogyan kell. Odamegyek a fodrászhoz - ráadásul itt egy pultnál kell fizetni, míg a fodrász rendbe teszi a hajvágó állomást - és gálánsan belenyomok egy ötszázast a kezébe? Annyim nem is lett volna. Van erre valami trükk?

5 komment

Urbánus állatok

2010. április 25. 07:03 - Critmiss

birkadisznó nincs egyedül. Míg angol testvéreinket egy rejtélyes, göndörszőrű malac, a mi mangalicánk képe izgatta hetekig, addig a lengyeleknél az a legenda járta a kilencvenes években, hogy a csernobili katasztrófa eredményeképpen létrejött egy rókanyúl, a Królis. Ez a fenevad autókerekeket lyukasztott ki és motorokat rongált, így megbosszulva az ember terjeszkedését a természet kárára. A rókanyúl nagyon népszerű városi legenda, a mai napig tartja magát még a fiatalok körében is.

A sztorira egy 2008-ban megjelent lengyel könyvben találtam rá, ami Winkler Róbert Nagyvárosi természetbúvárjának testvére, a Warsaw wild life. Kicsit eltér a Winkler-könyv logikájától, mert nagyon erős benne a kultúrantropológiai jelleg, szóval gyakran foglalkozik azzal, hogy az egyes, a városban megjelenő állatokhoz hogyan viszonyulnak a lakók.

Az egész egy blogból nőtt ki, de sajnos ebből nem sok látszik, mert alig hagytak rajta posztot.

A könyv nagyon jó és izgalmas olvasmány, így ha valakivel szembe jön, mindenképp vegye meg. Azt nem tudnám megmondani, hol lehet erre esély, mert mi is kaptuk, de érdemes nyitva tartani a szemeteket.

Szólj hozzá!

Ajándék a nőknek

2010. április 19. 07:50 - Critmiss

Sokszor és sokat sírunk, hogy nincsenek normális női magazinok (egy-két kivétellel). Most viszont a világ legjobb magazinjának, ironikus módon a Fantastic Mannek a készítői döntöttek úgy, hogy megcsinálják a lap női testvérét, the Gentlewoman néven.

Ez sokmindenben olyan, mint a Fantastic Man: minőségében, könnyed, elegáns humorában, finomságában és intelligenciájában. Viszont nem annyira ironikus, ami azért jót tesz neki, mert ami nagyon vicces a Fantastic Manben, sértő lenne a Gentlewomanben. Nem tudom máshogy megfogalmazni, kicsit lenézően hatna.

Hogy mi annyira nagy szám ebben a lapban? Egyrészt a kivitelezése, tartalmában pedig az, hogy nem egy kacatkatalógus, és azt feltételezi a nőkről, hogy a férfiakon és a megjelenésükön túl más is érdekli őket, ezenkívül mer banális témákhoz is nyúlni.

Ebben a számban három szekció van, az első címe a Modern. Ez szerintem már önmagában vicces, hiszen teljesen retró valamire ezt mondani. Olyan témákat vesznek itt sorra, mint a modern szervezés, közlekedés, illemszabályok, háztartás, intimitás, étkezés, levelezés. Itt olyan nőket kérdeznek meg, akik egyébként nagyon jók a szakmájukban, mondjuk designerek, de emellett van valamilyen mániájuk vagy szokásuk: az egyik designer bringával közlekedik, egy képzőművész soha nem beszél csúnyán, egy kritikus pedig állandóan leveleket írogat.

A második szekcióban hosszabb, nagyon szép fotósorozatokkal párosított interjúkat olvashatunk olyan nőkről, akik elértek már valamit az életükben: Phoebe Philo divattervező, egy spanyol borász, Sara Perez vagy a magyar származású, eredetileg Fodor Judit névre hallgató DJ, Princess Julia.

A divatszekcióban is van pár jó sorozat, például Mihalik Enikő emelget súlyokat decens sportruházatban, vagy éppen egy úriember mutogat nekünk ékszereket. Ezeken kívül még van egy-két jó tartalmi blokk, például az összes meginterjúvolt szereplőt, és még azokon felül sok nőt, összesen 39-et kérdeztek meg arról, hogy legszívesebben mit adnak ajándékba szeretteiknek. Ebből megtudhattuk, hogy Gillian Wearing képzőművész pulcsit vesz a Marks and Spencerből, Michelle Pfeiffer és Natalia Vodianova ékszert, az említett Enci pedig csokit vagy pénztárcát.

Elég gyorsan elolvastam, ami ritka, mert nehezen veszem rá magam, hogy ne internetezzek, de ezért megéri. Kár, hogy fél év múlva jön csak a következő szám. Addig is nézegessétek ezt a videót, vagy olvassátok el a magazint az elejétől a végéig.

 


4 komment

A legtutibb fast food

2010. április 15. 07:37 - Critmiss

Vasárnap, hideg eső és szél, Deák tér. A hajam persze nem tart, és az éhségem is legyűrt, úgyhogy nagyon gyorsan találni kell valamit. Szerencsére jó irányba sikerült elindulni, mert kábé rögtön beleütközünk egy utcai kajáldába, ami előtt egyébként rengeteg külföldi áll.

Nehéz nem észrevenni, mi a fő attrakció, mert szinte mindnekinél ugyanaz van: a kumpir. Ez héjában sült krumpli, telerakva gyorskajáldás zöldségekkel. A krumplit magát egyébként nagyon alaposan összedolgozzák vajjal és reszelt sajttal, amitől nagyon lágy, ezáltal gyorskajáldás kanállal is simán meg lehet enni.

Azoknak pedig, akik kerülik a kenyeret és a lisztet, a legtutibb. Megmutatom, hogy néz ki:

Őrület!

 

 

 

(A kép nem a Deák téren készült, de érzékletes illusztrációja a valóságnak)

Szólj hozzá!
Címkék: cool szuper

Akcentussal bevágódni

2010. március 31. 07:16 - Critmiss

Imádom a brit akcentust, de az amerikaiban is van olyan, aminél szebbet nem nagyon tudnék mondani (pl. a new york-i). Azt is szeretem, ahogy a franciák próbálkoznak az angollal. Ezzel sokan így vannak, úgyhogy csak idő kérdése volt egy olyan társkereső site, az I love your accent elindítása, ahol a különböző nemzetiségekhez tartozó userek kereshetnek maguknak párt az általuk preferált akcentusnak és persze sztereotípiáknak megfelelően.

Szerintem nagyon jó az ötlet, aranyosan kezdetleges a kivitelezés, és ha valaki nagyon magányos és nagyon el szeretne húzni az országából, ezt neki találták ki.

2 komment

Kezdődjön jól a hét

2010. március 29. 07:39 - Critmiss

Most már teljesen biztosan tavasz van, ami önmagában elég most egy ideig ahhoz, hogy legyen életkedvünk, ennek ellenére mutatok nektek egy videót, amit egy hétfői napon mindenképp érdemes megnézni. Elsősorban ebédidőre ajánlom.

 


Elképesztő, nem? Egy Salazar nevű, vancouveri filmes kollektíva készítette, akik viszonylag lazán kapcsolódnak egymáshoz, de megbízásra is dolgoznak.

Skateboardos videóm nekem is van, persze nem is lenne szabad egy lapon említeni. Viszont egyedül csináltam. :D

 

 

Szólj hozzá!
Címkék: videó szuper

Use Unused bemutató

2010. március 01. 07:15 - Critmiss

Magam sem hiszem el, hogy ott voltam a Use Unused tavasz-nyári kollekciójának bemutatóján, de az elkészült anyagok bizonyítják, hogy tényleg megtörtént. A Divatcsarnokban rendezték meg az eseményt, ami helyszínként szerintem nagyon bevált, igaz a modellek dolgát biztosan megnehezítette, hogy a kifutó sokkal hosszabb volt, mint a megszokott.

Mivel videóztam, igazából csak utólag tudtam megfigyelni a ruhákat, és mivel már annyit sem tudok a divatról, mint régen, csak azt tudom elmondani, hogy mint Trillian von Fürstenberg, a potenciális vásárló, mit gondolok a kollekcióról.

Ha végre megkapnám az engem illető milliárdos örökséget, akkor a ruhák döntő részén elgondolkoznék: könnyed, hétköznapokon is hordható, épp csak annyira feltűnő darabok, hogy még jólessen bennük végigmenni az utcán, de büszkén lehessen feszíteni - az értő szem úgyis rögtön kiszúrja, hogy itt valami fontos történik. A partycuccok nagyon dögösek, a piros kabáton meglepetésemre komolyan elmerengtem, pedig igazán érvényesülnek rajta a nyolcvanas évek stílusjegyei, ami egyébként a vezérelve volt a kollekciónak.

Ez az, ami igazán jó ebben az anyagban: hogy azt tartotta meg ebből az időszakból, ami jó és még ma is működik, úgy alakította át az akkor tomboló elemeket, hogy azokat minden további nélkül fel lehessen venni és gond nélkül passzoljon egy kicsit menőbb csaj ruhatárába. Szerintem imádni fogják azok, akik megengedhetik maguknak a designercuccokat. Lehet, hogy én is elkezdek egy kicsit gyűjteni, van egy-két komoly kiszemeltem.

És most jöjjön a két videó, amit az ott készült felvételekből vágtam. Hogy hogyan sikerült beülnöm a front row-ba? Úgy, hogy elég sokáig ott toporogtam a bejáratnál, hogy levideózzak néhány fontos embert, de nem igazán jöttek. Mondta is a fotós, akivel lent álltunk, hogy inkább menjek megnézni, hogy megvan-e még az objektívje és vigyázzak rá. Mit is tehettem volna mást? :)) Így tudtam ilyen klassz helyről videózni, bár inkább fotózásra volt alkalmas, mert rövid volt az a szakasz.

Az első videó a saját agymenésem, vegyük rendezői változatnak.

A második videó általánosabb felhasználásra készült, az afterpartyról is vannak benne részletek.


 

Remélem, legalább feleannyira tetszenek nektek, mint amennyit dolgoztam rajtuk.

Kieg: itt néhány partyfotót tudtok megnézni.

27 komment

Cuki alvabeszélő férj

2010. január 25. 07:14 - Critmiss

Hol van már a tavalyi hó és a Shit My Dad Says? Most mindenki egy alvabeszélő férj dumáin röhög. Az illető egy nagyon nehéz időszakot követően kezdett el álmában beszélni, de valami elképesztően vicces módon.

A felesége úgy gondolta, hogy ez tényleg annyira jó, hogy muszáj megosztania a világgal. Így hát lefekvéskor bekapcsolja a videókamerát, aztán a felvételek alapján jegyzetel, és a legjobb szövegeket feltölti a netre.

A pasinak 20 ezer követője volt a Facebookon, és 10 ezer a Twitteren, nem is csoda.

Csak néhány példa (Betonpandától előre is bocsánatot kérek, van benne egy pandagyalázás, de egyszerűen kihagyhatatlan):

"You know, with you you you, it's all me me me. Well fuck fuck fuck fuck you you you."

"Pleased to meet you? Huh, gotta be a fucking joke."

"I want to be a cowboy. I don't want to be a panda. Pandas are boring, stupid and boring. Bad panda!"

“I’d rather peel off my skin and bathe my weeping raw flesh in a bath of vinegar than spend any time with you. But that’s just my opinion. Don’t take it personally.”

“Shhhhhhhhh. shhhhhhhhh. I’m telling you: your voice, my ears. A bad combination.”

Teljesen kész. :)

(via Mashable)

6 komment
süti beállítások módosítása