A birkadisznó nincs egyedül. Míg angol testvéreinket egy rejtélyes, göndörszőrű malac, a mi mangalicánk képe izgatta hetekig, addig a lengyeleknél az a legenda járta a kilencvenes években, hogy a csernobili katasztrófa eredményeképpen létrejött egy rókanyúl, a Królis. Ez a fenevad autókerekeket lyukasztott ki és motorokat rongált, így megbosszulva az ember terjeszkedését a természet kárára. A rókanyúl nagyon népszerű városi legenda, a mai napig tartja magát még a fiatalok körében is.

A sztorira egy 2008-ban megjelent lengyel könyvben találtam rá, ami Winkler Róbert Nagyvárosi természetbúvárjának testvére, a Warsaw wild life. Kicsit eltér a Winkler-könyv logikájától, mert nagyon erős benne a kultúrantropológiai jelleg, szóval gyakran foglalkozik azzal, hogy az egyes, a városban megjelenő állatokhoz hogyan viszonyulnak a lakók.

Az egész egy blogból nőtt ki, de sajnos ebből nem sok látszik, mert alig hagytak rajta posztot.

A könyv nagyon jó és izgalmas olvasmány, így ha valakivel szembe jön, mindenképp vegye meg. Azt nem tudnám megmondani, hol lehet erre esély, mert mi is kaptuk, de érdemes nyitva tartani a szemeteket.

Ugyan a Tumblr-en is van ilyen felület, mégis regisztráltam egy helyre, ami kifejezetten azért van, hogy kérdezzetek tőlem, amit csak szeretnétek. Aztán vagy válaszolok, vagy nem. Felteszem most ide, de az oldaldobozok között is megtaláljátok.

Meglátjuk, mi sül ki ebből. Hajrá!

A csajozás nehéz meló, főleg ha egy csávó nem rendelkezik a legjobb adottságokkal. Ilyenkor több módszer lehetséges: meg lehet próbálni nagyon okosnak, szellemesnek és humorosnak lenni, vagy éppen nagyon sok pénzt keresni. A legtutibb viszont egyértelműen a zenekar alapítása - ezzel a legcsúnyább fiúk is szép gyümölcsöket tudnak learatni.

Nade mi van, ha egyik sem jön össze, meg egyáltalán - az ilyesmi azért mégiscsak energiabefektetést kíván. Az internetnek köszönhetően azonban a lusták is megoldásra találhatnak - csak le kell fotózniuk magukat egy macska kíséretében. Instant cukiságfaktor, amiben ha nincs is annyi kraft, mint a zenekarozásban vagy mondjuk a jó humorban, az első lépés megtételére mindenképp elegendő.

A csajozási bázis egy Tumblr-blog, a Cute Boys with Cats, ami ahogy a neve is mutatja, csak olyan képeket posztol, ahol cuki srácok a macskájukkal pózolnak. Van itt mindenféle képtípus, így például olyanok, ahol a fiúk magukat fényképezik vagy megkérik valamelyik haverjukat erre, de a barátnők, feleségek is nagyon szorgalmasak (sajnos). Ez utóbbiaknál nagyon erős a dicsekedésfaktor, de már alakul a dolog, és kezdenek újra a saját magukat fotózó pasasok előtérbe kerülni. Néhány példa az itt fellelhető pasikra:

Hát nem őrülten cukik?

Srácok, most már tényleg nem lehet akadálya a nőzésnek, csak kérjétek meg a blog szerkesztőjét, hogy tegyen oda egy e-mail címet is. :)

Sokszor és sokat sírunk, hogy nincsenek normális női magazinok (egy-két kivétellel). Most viszont a világ legjobb magazinjának, ironikus módon a Fantastic Mannek a készítői döntöttek úgy, hogy megcsinálják a lap női testvérét, the Gentlewoman néven.

Ez sokmindenben olyan, mint a Fantastic Man: minőségében, könnyed, elegáns humorában, finomságában és intelligenciájában. Viszont nem annyira ironikus, ami azért jót tesz neki, mert ami nagyon vicces a Fantastic Manben, sértő lenne a Gentlewomanben. Nem tudom máshogy megfogalmazni, kicsit lenézően hatna.

Hogy mi annyira nagy szám ebben a lapban? Egyrészt a kivitelezése, tartalmában pedig az, hogy nem egy kacatkatalógus, és azt feltételezi a nőkről, hogy a férfiakon és a megjelenésükön túl más is érdekli őket, ezenkívül mer banális témákhoz is nyúlni.

Ebben a számban három szekció van, az első címe a Modern. Ez szerintem már önmagában vicces, hiszen teljesen retró valamire ezt mondani. Olyan témákat vesznek itt sorra, mint a modern szervezés, közlekedés, illemszabályok, háztartás, intimitás, étkezés, levelezés. Itt olyan nőket kérdeznek meg, akik egyébként nagyon jók a szakmájukban, mondjuk designerek, de emellett van valamilyen mániájuk vagy szokásuk: az egyik designer bringával közlekedik, egy képzőművész soha nem beszél csúnyán, egy kritikus pedig állandóan leveleket írogat.

A második szekcióban hosszabb, nagyon szép fotósorozatokkal párosított interjúkat olvashatunk olyan nőkről, akik elértek már valamit az életükben: Phoebe Philo divattervező, egy spanyol borász, Sara Perez vagy a magyar származású, eredetileg Fodor Judit névre hallgató DJ, Princess Julia.

A divatszekcióban is van pár jó sorozat, például Mihalik Enikő emelget súlyokat decens sportruházatban, vagy éppen egy úriember mutogat nekünk ékszereket. Ezeken kívül még van egy-két jó tartalmi blokk, például az összes meginterjúvolt szereplőt, és még azokon felül sok nőt, összesen 39-et kérdeztek meg arról, hogy legszívesebben mit adnak ajándékba szeretteiknek. Ebből megtudhattuk, hogy Gillian Wearing képzőművész pulcsit vesz a Marks and Spencerből, Michelle Pfeiffer és Natalia Vodianova ékszert, az említett Enci pedig csokit vagy pénztárcát.

Elég gyorsan elolvastam, ami ritka, mert nehezen veszem rá magam, hogy ne internetezzek, de ezért megéri. Kár, hogy fél év múlva jön csak a következő szám. Addig is nézegessétek ezt a videót, vagy olvassátok el a magazint az elejétől a végéig.