Critical Miss


Tipp a Babának

2011. május 10. 07:50 - Critmiss

A Baba brand átmentése az új időkbe szerintem az egyik legjobban sikerült akció volt: nemcsak az idősebb korosztályok, de még a kortársaim is ismerhették. Az újonnan érkezőknek meg valószínűleg szimpatikus ez az egyszerű elemekkel operáló márka, ami kicsit emlékeztet a Pöttyösre, csak nem megenni kell, hanem magunkra kenni.

Látható, hogy az évek során szépen lassan növekedett a "Baba" márkajelzésű termékpaletta, a legújabbak a kézápoló krémek. Okosan csinálják, ráadásul végig a testápolás témakörén belül maradnak a bővítés során, amivel még el lehet szórakozni akár egy évtizedig is.

Annak ellenére, hogy én magam is abban hiszek, hogy egy cégnek egyetlen dolgot kell csinálnia, de azt jól, mégsem tűnik rossz ötletnek egy nagyobb ugrás a Baba részéről, kicsit más területekre. 

Természetesen leginkább a babacuccokra gondolok: babaruháktól a babaápolási- és szállítási eszközökön át egészen a bababútorokig tényleg minden beleférne. Ezzel a névvel annyira könnyű lenne érvényesülni és nem is kellene annyit költeni a márkaépítésre! Persze az új termékek megfelelő minőségben való előállítása és minden, ami ezzel jár, egy hatalmas lépés lenne a cég számára, nem vagyon naiv. Az viszont biztos, hogy ha az alapok meglennének, nem okozna sok fejtörést a Baba számára, hogyan szerezzen vevőket.

Ti vennétek például Baba márkájú babakocsit?

Szólj hozzá!

Tény, hogy ronda

2011. március 07. 07:39 - Critmiss

Már pár hónapja történt, hogy egyszer a TV2 Tényeket nézve hirtelen feltűnt, mennyire ronda a háttér. Annyira ráadásul, hogy azt hittem, tönkrement a blue box vagy valami hasonló dolog történt. Még le is fényképeztem a képernyőt, hogy tutira meglegyen.(!)

Nem kellett hozzá azonban sok, hogy rájöjjek: ez bizony az állandó háttér a műsorban. Kicsit a régi városi TV-k és a Nap-kelte téglafalaira emlékeztet, és teljesen barkácshangulata van. Ehhez jön még hozzá az az árkádszerű izé, ami aztán tényleg minekvan.

Nézzétek meg. Nem igazi WTF kategória?

A mai napig mindig meglepődöm rajta, mennyire ronda.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Latin ország vagyunk

2010. november 29. 07:16 - Critmiss

Más magyarázatot nem tudok arra kitalálni, hogy mennyit képes késni a magyar. Olyan úrias tempóban élünk, mintha nem lenne a világon semmi dolgunk, minthogy lecsöngessünk Jean-nak.

Kérdem én, miért jó, ha a korábban itt már megénekelt hat órára meghirdetett Ízakadémia csak fél órával később kezdődik meg, mert pontban hatkor csak négyen voltunk ott a kb tizenötből? Vagy vegyük a Fashion Video Festival partiját: fél kilenctől kell érkezni, de majdnem tíz óra van, mire bárki kinyitja a száját a mikrofonba?

Miért nem normális az, ha valaki pontos? Komolyan nem értem. Ha késni akarok, simán be tudok iktatni egy rossz villamosra szállást vagy egy hajmosást, úgy is legfeljebb öt percet tudok ráhúzni, ennél több egyszerűen nem megy.

Alkotmányba kellene foglalni a késés eltörlését. A nemzet gazdasága szerintem pikk-pakk felépülne.

33 komment

I'm doctor House

2010. augusztus 11. 10:34 - Critmiss

Még nem olvastam el egyetlen könyvet sem a kreativitásról és arról, hogyan kell jól ötletelni, mindenesetre azt figyeltem meg, hogy nekem leginkább valamilyen hétköznapi tevékenység közben jutnak eszembe az itt is közzétett ötleteim. Kábé mint House doktornak az egyes epizódok végefelé, ahogyan az gondolom a legtöbb ember esetében jellemző.

Ha muszáj kreatív megoldásokat szállítani valamelyik munkahelyi projekthez, akkor is próbálok arra törekedni, hogy ne a munkahelyemen törjem a fejem rajtuk. Legjobban a villamos vált be, így ha ötletelni kell, akkor nem olvasok, hanem töröm a fejem a projekteken és a biztonság kedvéért bejegyzetelem a telefonomba, amit kitaláltam. 

Ki hogyan ötletel? Irodában? Parkban? Ebéd közben? Netről gyűjtött inspirációkkal? Céges brainstormingon? Melyik vált eddig be a legjobban?

7 komment

Ötlet/kérdés: párhuzamos hangleadás

2010. április 02. 06:50 - Critmiss

Nem tudom, hogy van-e már ilyen eszköz, mindenesetre én nagyon szeretném, ha meg lehetne oldani, hogy a TV-t úgy is lehessen nézni, hogy leadja a normál hangot, de közben lehet fülhallgatóval is nézni.

Tehát párhuzamosan adja le a hangot, nem pedig az van, hogy vagy bedugom a fülhallgatót és akkor senki más nem tudja élvezni az adást, vagy kihúzom és akkor én nem, mert mondjuk nem feliratozzák a műsort és rossz minőségben megy a hang.

Azt gondoltam, hogy a digitális televíziózással ez majd szépen megváltozik, mert az összes csatorna feliratozva lesz, de ez azért egy elég nagy hazugság - egyelőre nem létező opció. Szóval a mai napig az van, hogy vadászok a feliratokra, egyre gyakrabban hiába. Ugyanis a TV2 is leállt ezzel.

Esetleg valaki tud megoldást erre a fülhallgatós problémára?

2 komment
Címkék: tv kérdés ötlet

Kesztyűtipp, valaki?

2009. december 16. 07:43 - Critmiss

Szeretem a táskákat, esernyőket, kesztyűket, de érdekes módon az utóbbiból nincs túl sok. Talán azért, mert a hétköznapiakat állandóan elhagyom. A szépek mondjuk megmaradnak, csak drágák.

Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy inkább ilyeneket fogok venni, mert ha összeadjuk az elveszítettek árát, simán kiadnak egy-két szebb párat.

A kérdés már csak az, hogy hova érdemes menni? Kirakatokban (Balogh kesztyű az Astoriánál, meg egy másik a Váczi utcánál) nem látok túl izgalmasakat, ráadásul túl vastagnak tűnnek.

Valaki?

Szólj hozzá!
Címkék: kérdés

Tippek "nagy" emberektől

2009. október 27. 07:30 - Critmiss

Egyre jobban érdekel, ki hogyan motiválja magát, intézi el az ügyeit, honnan merít inspirációt, stb. Ezért örültem a Slate összeállításának, ahol befutott embereket kérdeztek meg arról, hogyan intézik az életüket.

Van, akit az önostorozás motivál (Judd Apatow rendező), más mindent az utolsó pillanatra halogat (Elisabeth Banks színésznő), van, aki csak rendben és tisztaságban tud dolgozni, ezért munka előtt kitakarít (Carrie Brownstein zenész).

Arianna Huffington (gondolom, amikor már nem halad) lefekszik aludni, Curtis Sittenfield író pedig radikális módszereket vet be: csak és kizárólag az a dokumentum van nála nyitva, amin dolgozik. Ha tisztázni kellene egy bizonytalan pontot, akkor azt feljegyzi magának, és később, egy kifejezetten erre szánt időpontban megnézi a neten. Ezenkívül ha nem dolgozik vagy netezik, kikapcsolja a számítógépet, hogy ne legyen túl nagy a kísértés és ne üljön vissza mindenféle csip-csup indokkal és vesszen el a szokásos site-körökben. Kiemelte még, hogy megtanult nemet mondani, ami gondolom a népszerű, ismert emberek esetében lehet releváns.

Ugyanezt, vagy hasonló szempontokat emelt ki egy nagy szervezet vezetője, és New York állam korábbi kormányzója is. Ez utóbbi azért hozzátette a fontos dolgokról szóló politikusszöveghez, hogy három kávé azért jól jön.

Most nem linkelem be mindegyik embert ahogy terveztem, mert az egész bejegyzés elúszott és elvesztettem a motivációmat. :D

Nektek mi segít?

 

2 komment

Most két dolog hiányzik a legjobban

2009. október 01. 07:43 - Critmiss

Nagyon sokáig egyáltalán nem voltak problémáim az e-mail kezeléssel, legyen szó magán- vagy munkahelyi levelekről. Ez azonban egyik napról a másikra megváltozott, és ahhoz képest gyakran előfordul a korábban elképzelhetetlen: nem válaszolok levelekre!

Tudom, hogy egészen egyszerű lenne olvasatlanul hagyni azt, amivel még dolgom van, de akkor meg az zavar, hogy ott éktelenkedik a képernyőmön. Ezért kéne egy "remind me later" vagy "send it again" funkció, hogy újra megkapjam egy olyan időszakban, amikor még alkalmas. (Vagy erre valók az I'm your Sandy meg ilyen típusú titkárnős site-ok?)

Ehhez hasonló, és érthetetlen módon nem beépített funkció a Facebooknál az eventre emlékeztető e-mail, mert bár szívesen megmutatom mindenkinek, hova megyek, de nem lenne rossz, ha én is tudnám, ha már aktuálissá vált. Már több programról lecsúsztam emiatt.

Persze lehet, hogy egyedül vagyok ezekkel a nyűgökkel. Ha ez így van, mondjatok nekem légyszi tippeket, ha van valami a tarsolyotokban.

7 komment

Rövidzárlat

2009. szeptember 23. 07:08 - Critmiss

Van néhány szó, amit képtelen vagyok kimondani, amikor szükségem lenne rá. Tisztára, mintha valami ötvenhatos idős néni lennék, aki évtizedek múltán hazajött. Mostanában elkezdtem ezeket feljegyzetelni, hogy talán azzal, ha néha rájuk nézek, könnyebben eszembe jutnak majd a stratégiailag fontos pillanatokban.

Nálam ezek a szavak esnek ki mindig:

- pecsét (csak úgy tudom mondani, hogy stempel vagy jobb esetben stempli - mondom én, hogy öreg néni vagyok)

- skateboarder, ja vagyis deszkás, na

- ventilátor (ez aztán soha nem jut eszembe, most is puskáztam. mindig csak annyit mondok, hogy "a robot")

- a fogkefét és a fogkrémet szintén képtelen vagyok jól használni, állandóan felcserélem.

Eddig ezeket jegyzeteltem fel, úgy rémlik, hogy szerencsére nincs ennél sokkal több.

Nektek vannak ilyen szavaitok? Szavazás!

4 komment

Diszkópatkányok és szépségkirálynők

2009. június 03. 07:28 - Critmiss

"Life is nothing but high school … you get into real life and that turns out to be high school again - class officers, cheerleaders, and all." Kurt Vonnegut

Ezt a Jezebel egyik cikkében idézik, melyben egy olyan kutatásról volt szó, aminek az volt az eredménye, hogy a középiskola nagymenői a való életben is nagymenők lesznek. Minél népszerűbb volt valaki már akkor, annál többet keresett felnőttként. Ugyanis barátonként két százalékkal nőtt a "prémium", ebből következik, hogy a plusz tanulóévek, mondjuk egy MA végzettség pénzre lefordítva megspórolható két és fél új barát megszerzésével.

Gondolom ez azért van, mert aki igazi nagymenő, az mázlista adottságokon, mondjuk a pénzes szülőkön, vagy a menő külsőn kívül még vonzó személyiséggel, vagy legalábbis kevesebb görccsel is rendelkezik - ez pedig melyik munkahelyen nem vonzó? És persze itt hat a leginkább a B-vitamin, ahogy a németek a networking előnyeit nevezik. (B, mint Beziehung, azaz kapcsolat).

Na nekem ez eddig még sosem jött be sok okból, főleg mert egyáltalán nem abban a környezetben mozgok, ahol felnőttem, és egyetemistának sem voltam az igazi, mert nem partiztam éjjel-nappal (amit azért bánok). De ez most tökmindegy. Hogy milyen voltam középiskolásként? Unatkozó outsider. :) Sok barátom volt azért, csak nem az én iskolámban.

És ti? Mennyire voltatok menők? Melyik kasztba tartoztatok? Próbálok retró megnevezéseket is felidézni, amik még a mi gyerekkorunkban voltak érvényesek. Itt két kérdéskör fog kavarogni, mindenki azt kattintsa be, ami a legmeghatározóbb volt az identitásában.

9 komment

Luxuskérdés

2009. május 15. 07:22 - Critmiss

Ha autósan kezdődött a munkahét, miért ne ezzel fejezzem be? Egyébként csak elfelejtettem megkérdezni a következőt: ti bírjátok a luxusautókban a faborítást? Tudjátok: ajtó, műszerfal, sebváltó, kormány - mind egytől egyig fa, és pont a kivételes minőségű modellekben. Témában jártasok: lehet mást választani? Csak hogy tudjam, ha eljutok odáig, merre érdemes keresgélnem. :)

 

Szólj hozzá!
Címkék: design kérdés

Érthetetlen filmes pillanat

2009. május 06. 07:49 - Critmiss

Az amerikai filmekben viszonylag gyakran előfordul, hogy az egyik szereplő le szeretne rendezni valamit a másik szereplővel, csak éppen mások is ott vannak körülöttük nehezítő tényezőként. Ilyenkor azonban nem az történik, hogy ezek ketten elvonulnak, neeeeem... Az egyik szereplő félrenéz és azt mondja halkan: "Magunkra tudnátok hagyni egy pillanatra?" Mire mindenki kivonul. Akár egy egész falka ember - kettő miatt!

?!?!!

Valaki magyarázza ezt el nekem. Tényleg van ilyen a való életben? Ez valami speckó amerikai dolog vagy mások is csinálják? És filmes szempontból miért olyan fontos, hogy ez így történjen? Nem lesz sokkal drámaibb a helyzet, nem jelent különösebb pluszt. Szerintetek ez így normális?

4 komment

Anyukád hogy van?

2009. április 29. 07:40 - Critmiss

És most komolyan kérdezem: mit tudsz az anyukádról? Napi hangulata? Egészsége? Mikor vett utoljára új ruhát?

A szerencsések gyakran találkoznak, a kevésbé szerencsések telefonálnak - ahogy én is. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyiszer és hogyan kellene kommunikálni egymással? Tom, tom... a válasz, hogy sokszor, meg ezt érezni kell, blablabla.

Érdekelne viszont, hogy ki hogyan ápolja a kapcsolatot az anyujával és/vagy szüleivel. Szóval kattintsatok, hogy el tudjam magam helyezni a jógyerek-mátrixban!

 

Ja, és ne feledd: vasárnap anyák napja. :)

4 komment

Egocentrikus játék

2009. január 22. 07:05 - Critmiss

Volt ez a hír a Kreatív Online-on, hogy elindítottak egy Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédiát, ami a célkitűzések szerint "megbízható információforrás, a kommunikációs képzést támogató, hivatkozható eszköz, szakirodalom, a szakmai sztenderdek megteremtésének egyik legfontosabb fóruma" lesz.

Nem tudom, lehet, hogy nem gondoltam kellően bele, de nekem rögtön az jutott eszembe ezzel kapcsolatban, hogy miért nem szövetkeztek a médiapédiával? Igaz, kicsit át kellett volna pozicionálni az utóbbit marketing és média tudástárról kommunikációs tudástárrá, dehát az nem lett volna gond.

Az megvan, hogy az egyik non-profit, a másik meg for-profit, és csúnya nagyvállalatok vannak a támogatók között, de erre hivatkozni egyrészt nem menő, másrészt a Neo site-ja azért már ismert a szakma köreiben is, meg hellyel-közzel használva van, nem utolsósorban ki is néz valahogy... szóval egy működő infobázis és nem látom bevállalhatatlannak.

Azzal, ha csatlakoznak, lehet, hogy jót tesznek a Neónak, de az miért is lenne baj? Szerintem egymást erősíthetnék, egy helyre lenne összegyűjtve a sok hasznos okosság... ezért én azt mondom, hogy ez így pazarlás. De nyitott vagyok az ellenérvekre.

2 komment

Nyílt levél a bloggerekhez

2008. október 16. 06:49 - Critmiss

Drága bloggertársaim!

Ha nevezhetlek így titeket. Én itt dolgozom ezerrel, ti minden valószínűség szerint ott töltekeztek információval és szendviccsel, meg névjegykártyákkal az Internet Hungary-n a Balaton morajlásával a fületekben. Ezzel nincs is baj, csak közben információéhség van itt, Budapesten. Kattintok ide, kattintok oda – semmi. Még azoktól sem, akik már beharangozták és mondták, hogy elmennek és milyen jó. 

Miről maradtam le? Van valami szuperblog, ernyőként vetülve rá az eseményre, csak én nem tudok róla? Vagy most annyira érdekes az egész, hogy mindenki csak kapkodja a fejét és emészti az újabbnál újabb információkat?

Mi történt? Miért nem írtok? Vagy ha fogtok is, miért csak két nap után?

9 komment

Egy meg nem valósult interjú margójára

2008. augusztus 26. 07:44 - Critmiss

Volt még régen-régen egy cikk arról, hogy a G8 csúcstalálkozóján, melyen éppen az élelmiszerválságról volt szó, egy hatfogásos ebédet és egy nyolcfogásos vacsorát rendeztek.

Meg szerettem volna erről kérdezni egy protokollszakértőt, és a következő kérdéssort küldtem el neki:

Mely szempontokat kellett volna Ön szerint ez alkalommal érvényesíteni: a találkozó témája, vagy a megszokott etikett ilyenkor a mérvadó?

Nem lett volna-e Ön szerint éppen az a nagyobb képmutatás, ha csupán egy - ebben a kategóriában - szerénynek számító menüsort állítottak volna össze?

Mi lett volna ebben az esetben kellően szerény?

Mi a véleménye arról, hogy a találkozók afrikai vendégeit nem hívták meg a vacsorára?

Általánosságban véve Ön szerint hogyan hidalható át egy ilyen probléma? Gondolok itt arra, hogy sok dúsgazdag színész vagy más közszereplő magánrepülőgéppel közlekedik, de emellett afrikai árvákat ment. Hogyan oldható fel ez az ellentmondás? Meddig lehet végigvinni következetesen a jótékonyságot?

Szeretném még megkérdezni, hogy Ön személy szerint milyen területen jótékonykodna, ha megtehetné?

Az interjúból sajnos semmi nem lett, mert az illető csak akkor lett volna hajlandó megírni a válaszait, ha felfedem kilétemet. Annyira szerettem volna, ha sikerül, dehát nem véletlenül vagyok ZaZie és nem Kiss Fruzsina. Úgyhogy erről le kellett mondanom, pedig biztosan érdekes lett volna a szakértő véleménye. És úgy sejtem, hogy az enyémhez hasonló.

Szerintem ugyanis – ahogy az a kérdésekből is látható - az sokkal nagyobb képmutatás lett volna, ha csak kását és vizet szolgálnak fel a vacsorán, pusztán annyit tehettek volna, hogy minimálisan szerényebbre vették volna a figurát. És természetesen meg kellett volna hívniuk az afrikai küldötteket is.

Másik téma, de fontosnak tartottam, hogy mindig kérdés marad, meddig konzisztens egy jótékony ember?

Valóban rosszul kell éreznie magát Angelina Jolie-nak és Madonnának, hogy magánrepülőt használ és öt plusz egy csillagos szállodában lakik, majd pedig elmegy Afrikába segíteni (már ha ilyesmiről beszélhetünk)?

Ezzel kapcsolatban nehéz megmondani a tutit, de mégis van arra példa, hogy az illető életének több pontján is méltányolható igyekezetet látni. Ilyen például Stella McCartney, aki soha nem használ bőrt, szőrmét, hybrid autóval jár (khm….) amit soha nem visz autómosóba, stb.

Az, ha valaki csak perkál, nem teszi őt sokkal szimpatikusabbá. De az is igaz, hogy a sajtót az ilyesmi egyáltalán nem érdekli, ezért többnyire nem számolnak be még a jótékonysági aktivitásokról sem, nemhogy az egyéb részletekről. Szóval nehéz tisztán látni, pedig nagyon jó hatása lehetne az ilyen jellegű információknak.

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása