Critical Miss


Nagy népi logójáték

2011. június 07. 07:28 - Critmiss

A Slate egyik szerzője a hírleveléhez szeretett volna logót készíttetni, de lehetőleg kevés pénzből. Ehhez a Crowdspringet próbálta ki, ami egy olyan site, ahol az általad adott briefre szabadúszó designerek beküldhetik az ötleteiket. Neked csak ki kell választanod, hogy melyik tetszik legjobban és azért kell fizetned. 

Az értékelésbe bevont az újságíró nagy designgurukat és a Slate designrészlegének munkatársait is. A megbízásra egy hét alatt 32 munkával jelentkezett 22 designer. Nagy részüket azonnal, könnyedén ki lehetett zárni, a shortlist darabjai közötti válogatás már nehezebb volt - legalábbis a megbízó számára.

A felkért szakértőknek viszont egyik munka sem tetszett igazán, mert eléggé standardizáltak voltak vagy ha volt is bennük ötlet, a kivitelezéssel akadtak gondok. Az utolsó körben egyébként egy moldovai, egy bolgár tervező és egy meg nem határozott nemzetiségű nő designja maradt bent. (Az utóbbi később egy másik projekthez használta fel az ide készített tervet és nyert is vele 400 dollárt.)

Ha azt nézzük, hogy sokan ingyen dolgoznak ezeken a briefeken és nagy eséllyel nem kapnak a végén semmit, kicsit kizsákmányolásnak tűnhet az egész, de azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy sokak számára nyújthat jövedelemkiegészítést és nagyon jó gyakorlási lehetőséget. Komolyabb megbízásokat azonban nem ilyen platformokon érdemes elvégeztetni, legalábbis akkor, ha nem akarunk a Nordsee szlogenpályázatához hasonlóan amatőr dologba belekeveredni.

A győztes munka egyébként ez volt: 

 

Szólj hozzá!

Kultúra rovatot az Origóra!

2010. szeptember 17. 07:09 - Critmiss

Még korábban kifakadtam azon, hogy még mindig nincs kulturális rovat az Origón. Szerintem ez teljesen érthetetlen, hiszen ezen a bazárszerű, hatalmas portálon már tényleg igazán elférne. Ennek ellenére évek óta semmi nem történik, csak bővül, dagad, virágzik a filmes és a zenei rovat, amik még értékelhető, kultúrával kapcsolatba hozható szekciók a site-on.

A Tumblr-en el is kezdődött egy vita erről, ahol azt hozták fel a létrehozásával kapcsolatban ellenérvként, hogy egyrészt nem lenne olvasója, másrészt elavult az az elképzelés, miszerint szükség van kultúra rovatra, hiszen más helyeken simán meg lehet találni azokat a cikkeket, amiket normál esetben oda szánnánk.

Ezzel az érveléssel sok gond van, legfőképpen az, hogy egyáltalán nem kapnak helyet kulturális témájú cikkek más rovatokban, másrészt meg különösebb haszna sincs, ha az olvasónak kell keresgélnie két Orbán Viktor között valamilyen kulturális szellemi táplálékot. (Talán a Tumblr-en is pont így fogalmaztam)

Ahogy már korábban is írtam, az Origó tartalmi szerkezete sok kívánnivalót hagy maga után, rengeteg téma egyáltalán nem passzintható bele. Ezen pedig mindenkép változtatni kell szerintem. Egy következő bejegyzésben meg is nézem, hogyan lenne érdemes. :)

3 komment

Ötlet: Meet me in my mailbox

2010. augusztus 30. 07:43 - Critmiss

A közösségi média elég pöpec információforrást nyújt a cégek számára az ügyfelek preferenciáiról, másrészt a lusta és élelmes felhasználók úgy kaphatnak segítséget, sőt ajánlatokat is, hogy egyszerűen csak beírnak egy posztot egy adott cég falára.

A Twitteren is simán lehet sírni, sok esetben eredménnyel. Viszont ezeken a site-okon általában tényleg csak akkor szabad felvennie a cégeknek a kapcsolatot a felhasználókkal, ha azokkal kifejezetten meg van beszélve (teljesen jogosan).

Nos, pontosan ennek a megkönnyítése lenne a lényege annak a site-nak, amit kitaláltam. Mármint az, hogy bárki elbődülhet, hogy neki mire lenne szüksége, illetve kérdéseket tehet fel, kifejezetten valamilyen termékre, cégre vagy szolgáltatásra vonatkozóan. Lehet aztán kommentben és ilyen-olyan formában kitárgyalni mindezt, de ez csak járulékos dolog, az oldal célja ugyanis az, hogy a cégek szabadon figyelhessék az új bejegyzéseket és ha releváns, kapcsolatba lépjenek a potenciális ügyféllel a rendszeren belül.

A dolog tehát így nézne ki:

1. user kérdezi: Melyik designer bolt is rendel rendszeresen a Habitatból?

2. többi user válaszol, ha akar

3. a cég, aki rendszeresen rendel a Habitatból, felveszi a kapcsolatot a userrel.

BINGO!

Jó, jó, spamhullámra biztosan lehet számítani, viszont nagyon szigorú lenne a rendszer és elegendő lenne mondjuk tíz, spamként való megjelölés a felhasználók részéről és a cég repülne. Ezt a blockingot persze lehet rosszindulatúan is használni, viszont ha a cég bizonyítani tudja, hogy nem volt illetéktelen levelezésben, újra bebocsátást nyerhet a site-ra. Satöbbi, satöbbi.

Egy próbát megérne szerintem.

Szólj hozzá!

Tartós és egyre jobb, mi az?

2010. június 15. 07:52 - Critmiss

... Hát a Sad Keanu mém! Már tart pár napja, és biztos voltam benne, hogy ennek két napon belül annyi, ráadásul egyre fárasztóbb és fáradtabb lesz, az események azonban nem engem igazoltak.

Hogy mi a Sad Keanu mém? Nagyon röviden: egy paparazzi lefényképezte Keanu Reeves-et, ahogy megeszik egy szendvicset egy padon. Ebből lett egy photoshop-áradat, ami ontja a viccesebbnél viccesebb képeket. Az eredeti:

Hát nem szomorú? Linkelek nektek pár forrást, és bemásolom ide a legutóbbi kedvenceimet. Egyébként ha rákerestek a Tumblr-en a "sad keanu" szókapcsolatba, rengeteg képet találhattok. Enjoy it!

  A képeket innen cápáztam: Sad Keanu, Zenit.

Szólj hozzá!
Címkék: online trend

A világ legolvasottabb bloggere kínai

2010. március 16. 07:53 - Critmiss

Ez végül is senkit nem lephet meg, hiszen a kínai internethasználók száma elképesztő iramban nő, és egy ekkora ország könnyedén kitermel többmilliós olvasottsági adatokat. Éppen ezért a világ legolvasottabb blogjának 300 milliós látogatottsága (amit nem pontosított a New York Times, de valószínűleg az eddigi összes látogató számát jelenti) érthetőnek tűnik.

A blogot egy 28 éves sikeres könyvszerző és autóversenyző, Han Han írja 2006 óta. Népszerűségének oka lehet, hogy szókimondó, emellett okos, ezenkívül sokakat érdeklő problémákról ír. Erőteljesen támadja a kormányt és a tisztviselőket, látszólag kertelés nélkül.

A vele kapcsolatban nyilatkozók azonban úgy látják, hogy azért teheti meg mindezt úgy, hogy csak néhány posztját “harmonizálják”, azaz cenzúrázzák, mert egyrészt a celebstátusza megvédi, másrészt pedig a legfontosabb politikai témákat kerüli. Nem nevez néven senkit, és nem megy el a problémák gyökeréig, azaz az egypárti diktatúra témájáig.

További előnyös tényező, hogy anyagilag független. 14 sikeres könyve volt, menő autóversenyző, így nem kell attól tartania, mint a legtöbb bloggernek, hogy mi történik vele, ha elveszti az állását. Persze azért őt is eléri a kormány keze: az egyik tervezett magazinját nem engedik kiadni, mert egy cikkben felsorolják a feketelistás színészeket.

Mostanában amár komolyabb társadalmi problémák érdeklik: a kortárs kultúra siralmas állapota, a növekvő nacionalizmus, és a hihetetlenül magas ingatlanárak.

Szerinte az utóbbit a helyi hivatalnokok generálják, hiszen annak adják el a telkeket, akik a legtöbbet kínálják érte, így felpumpálhatják a gazdasági növekedés számait. Mindennek az eredménye, hogy a fiatal feltörekvő középosztály halálra dolgozza magát, hogy ki tudja fizetni a lakást, közben folyamatos létbizonytalanságban él. Így aztán senkinek nincs már késztetése és energiája a közügyekkel foglalkozni – legalábbis így látja Han Han.
 

18 komment

Ötlet Facebook alkalmazáshoz a szeretet jegyében

2010. január 21. 07:39 - Critmiss

A szülinapok már a wiwen is generáltak levél- és üzenőfaláradatot, de a Facebookon ez méginkább jellemző, ráadásul a növekedő kapcsolati hálóval ez évről évre egyre nagyobb hullámot jelent.

Általában igyekszem valamilyen formában reagálni mindegyik köszöntésre, de néha kimaradnak barátok, és ez a másik oldalon nem biztos, hogy jól jön le.

Persze lehet azt is csinálni, hogy nagy önuralommal várunk délutánig, amíg összegyűlik a 223 ezer köszöntés, és akkor egyben jól megköszönjük mindenkinek a kedvességét, de jó lenne, ha egy alkalmazás ezt is megkönnyítené.

Egy olyan cuccra gondolok, ami szülinapkor (vagy ugye mostmár szerelmi évfordulókon is) aktivizálódik, és el tudod dönteni, hogy te magánban akarnál az ünnepelt falára írni, vagy hajlandó vagy a többiekkel együtt megjelenni a később generált szeretetbuborékban.

A cucc mondjuk helyi idő szerint háromkor-ötkor aktivizálódna, és egy szép, interaktív felületen mutatná meg, hogy ki mit írt vagy küldött. Persze lehetne utólag is csatlakozni. Az ünnepelt pedig egy csoportos köszönőlevelet írhatna egy viszontajándékkal, vagy csak a buborék/szeretet térkép aljára.

Szép is lenne.

Szólj hozzá!
Címkék: web online ötlet

Izmosító webkettő

2009. szeptember 29. 07:44 - Critmiss

Tegnap találtam a Swissmissen ezt a vicces site-ot, ami arra az egyszerű elgondolásra épül, hogy irtózatosan fittek lennénk, ha minden egyes alkalommal, amikor új tabet nyitunk egy közösségi site-nak, sportolnánk egyet.

Itt lehet megnézni, melyik site milyen mozgásnemet kíván meg, ha komolyan veszed. Látható, hogy nekem például irtó izmos lenne a karom a Tumblr és a Twitter miatt, és acélhasam lenne a GReadertől. A derekam mondjuk nem lenne annyira vékony, mert soha nem használom a Digget, meg igazából a Flickr sem fogyasztana rajtam túl sokat. 

Ti hogyan alakulnátok, ha szigorúan követnétek az utasításokat?

16 komment

Webkettes nyomásgyakorlás

2009. szeptember 14. 07:57 - Critmiss

Bocsánat, nem fogok webkettes evangélista stílusban írni arról, hogy ma már minden magára valamit is adó márkának oda kell figyelnie a neten róla folyó párbeszédre és a felhasználók véleményére, mert máskülönben lehúzhatja a redőnyt (bár egyébként egyetértek). Egyszerűen csak ismertetek egy jó kis cikket, amiben leírnak pár olyan esetet, ahol a userek kifogásai megértő fülekre találtak. Oké?

Szóval az egyik legnagyobb, vállalat ellen irányuló userkampányt egy újságíró indította az egyik leginkább utált telekomos cég, a Comcast gyenge szolgáltatásaival kapcsolatos kifogások gyűjtésére. A site a ComcastMustDie címet viselte, ide küldhette be mindenki az élményeit. A cég egy idő után bekapcsolódott az oldalon folyó párbeszédbe és igyekezett kezelni az észrevételeket. És bár továbbra sem lépett elő a népszerűségi listán, az mindenképp szimpatikus volt, hogy próbált valahogyan javítani a helyzeten. Ezért aztán egy idő után nem is volt már szükség ilyen vehemens hangvételre, így a site címét is lecserélték egy szelídebben hangzóra: ez ma már Customer-Circus.com.

A cikkben említenek még néhány esetet: az egyik legnépszerűbb blogger, a dooce szerzője a mosógépével nem volt megelégedve. Mivel nem igazán törődtek a problémáival, egy idő után megkérdezte az ügyfélszolgálatostól, hogy mit szólna ahhoz, ha megírná az élményeit a Twitteren, ahol több mint egy millió követője van? Az illető nem tudta, ez mit jelent, és annyiban hagyta a dolgot. Ennek lett az eredménye egy felszólítás tőle a Twitteren arra, hogy soha ne vegyen senki maytag mosógépet. Már másnap felvette vele a cég a kapcsolatot, de a konkurens Bosch is, aki ingyen gépet ajánlott fel neki. (Ezt egyébként a blogger elfogadta, de egy non-profit szervezetnek adta.)

Természetesen ők még a szerencsésebb kivételezettek közé tartoznak, azért egy száz, ezer fős follower táborral nem igazán lehet a cégeket meghatni. Persze még a nagyok is pofára esnek néha és a mai napig előfordul, hogy nem reagálnak a webkettes méltatlankodásukra.

A cikkben két fontos kijelentés van: az egyik, hogy egy ötperces beszélgetés a hőzöngő felhasználóval egycsapásra hívekké teszi őket, a másik pedig, hogy a net kibontakozása nem járt együtt a telefonos ügyfélszolgálatok fejlődésével. Emiatt sajnos csak akkor értesülnek a cégek arról, hogy valaki elszúrt náluk valamit, ha a user veszi a fáradságot és jó hangosan odamond egyet.

Ide is be lehetne szűrni valamilyen evangélista szöveget, de szerintem értitek a mondanivalót. :)

3 komment

Fenntartható figyelem

2009. május 05. 07:53 - Critmiss

Mindig azt hittem, hogy a Salon.com egy jó site, de most nagyon befürödtem egy jó hosszú cikkel, ami azt boncolgatta, hogy miért nem tudunk már koncentrálni? (Figyelem! Az alapfeltevés tehát, hogy korábban jobban tudtunk.) A forrás számomra hiteles volt, talán ezért szenvedtem végig az írást, hogy legalább valami okosabb kijelentést vagy információt kinyerhessek belőle. Nehéz volt...

A lényeg, hogy az okos emberek okos fejtegetéseinek látszó tárgyak teljesen félreviszik az internethasználatról folyó párbeszédet. Mondhatjuk, hogy csupán másik paradigma szerint nyomják, de azért ennyire nem lehet súlyos a helyzet.

Nade hogy végre arról beszéljek, ami a cikkben szerepel: az alapfeltevés az, hogy bár a Google és az internet nem tesz minket hülyévé, az azért érzékelhető, hogy már nem tudunk rendesen odafigyelni semmire. Pedig mennyivel jobb lenne, ha végignéznénk és élveznénk a filmet, amit kivettünk a tékából, meg valahogy idekeveri a pozitív gondolkodást, a munkahelyi levelezést, meg azt, hogy csak a színeset, fényeset és újat értékeljük (Tracking the shiny is so much easier than digging for gold!) stbstb.

Van ezekben igazság, ezért megtévesztő a cikk. Csak az a gond, hogy az nem jut eszébe egyrészt, hogy internetfüggő, másrészt meg, hogy létezik önkontroll is a világon, és nem az internetes tartalmakat kellene azért kárhoztatni, mert ő nem tud rendesen odafigyelni semmire. Sokan így vannak ezzel - én is -, de azt a saját lúzerségemnek tudom be és magamban keresem a hibát, nem pedig svéd neurológiai professzorokhoz járok önigazolásért.

Kivételesen most sokkal inkább olvasnék egy Zen habits-re hajazó stílusú kifejezést, a "devotion-t" az "attention" helyett. Próbáld meg ezeket a cikkeket így elolvasni. Nincs nagy különbség, de máris nem "pánikot keltünk" és (ál)tudományoskodunk, hanem az életminőségről kezdünk el beszélni.

És egyébként is: az internet kva jó dolog, és kész. Nem siránkozni kellene felette, hanem rendesen kellene használni.

Szólj hozzá!

Lecke a Huffington Posttól

2009. április 23. 07:02 - Critmiss

A nagy kiadók utálják a Huffington Postot, meg a blogokat meg a Google-t és mindent, ami idéz tőlük. Igaz, a HuffPo (hű, de benfenntes vagyok!) túl sokszor teszi ezt. A Slate újságírója szerint azonban ha mást nem, egy igazán jó leckét kapnak a lapok, amit meg kellene tanulniuk: a HP azért is annyira sikeres, mert emészhetővé teszi, olvashatóvá rövidíti a mégoly színvonalas, de iszonyatosan hosszú és agyat igénylő publikációkat, ráadásul megspékeli az egészet egy egyedi hanggal.

Aztán még felsorolja, mit tud annyira nagyon:

- SEO-zik ezerrel

- totál aktuális videókat készít a legjobb pillanatokban

- rendszeresen frissíti a híreket

- nem irtózik a bulvártól a komoly politikai témák mellett

A cikk szerzőjének végkövetkeztetése szerint a cikkek eredete homályos és egyre homályosabb, bár az újságírói etikett megkívánja, hogy hivatkozzanak egymásra a kollegák. Azonban bejön a képbe az adott hír igazsága, ami fontosabb a hírversenynél - az a lényeg, hogy az olvasók hozzájuthassanak az információkhoz, a forrás másodlagos.

 

Szólj hozzá!

Ötlet: önmegsemmisítő blogok

2009. április 16. 07:53 - Critmiss

Azt gondolnánk, hogy önmegsemmisítő blogokra nincs különösebben szükség, mert fogja az ember és nyom egy törlés gombot az admin felületen, és elkezdhet abban reménykedni, hogy az majd jó gyorsan kipucolódik a netről, meg az emberek emlékezetéből.

Nos, ez nem mindig van így. Van az a helyzet, amikor már nemcsak, hogy arra nem emlékszel, mi a jelszavad, de azt sem tudod, mi a felhasználóneved és azt sem tudod, milyen e-mail címmel regisztráltál. Totál szívás. És igen, ez velem megtörtént. A blogmotor tulaja meg nem válaszol, mert miért tenné.

Ezért aztán áldani tudnék - és biztosan nem csak én - egy olyan beállítást, aminek köszönhetően automatikusan törlődne az adott blog mondjuk egy vagy két inaktív év után azon internet mezejérül. Előtte exportálhatná magát az egész cucc a regisztrált e-mail címbe, aztán szevasz.

Persze mondhatjátok, hogy én voltam a hülye és most emiatt miért is kellene ilyesmivel foglalkoznia a fejlesztőknek. De gondoljatok bele: ha én ennyire béna voltam, akkor még hány százezer ember követhetett el hasonló hibát?

Szóval jó lenne egy ilyen.

8 komment

Ötlet: automatikus websurfing

2009. április 14. 06:59 - Critmiss

Biztos mindenkinek megvolt már az élmény, hogy tele van a kezed, mondjuk ezerrel eszed a reggeli müzlit, de közben jó lenne internetezni is. A kettő együtt viszont nem, vagy nehezen kivitelezhető.

Ilyenkor jönne jól egy olyan funkció, ami automatikusan végezné a szörfölést. Mondjuk rámegy a browser a default kezdőlapra, például az Indexre és ott a megadott paramétereknek megfelelően nyomja az olvasást.

Mondjuk úgy, hogy be lehetne állítani, hogy minden rovat fő cikkét mutassa meg egymás után és scrollozzon, szépen lassan. Ilyesmik.

Jó lenne szerintem, biztos többször is használnám, bár persze lehet, hogy van már ilyen, csak én nem találtam.

Szólj hozzá!

Vasárnapi light

2009. április 05. 07:40 - Critmiss

Egy kis pletyka mára: Demi Moore és a férje, Ashton Kutcher állandóan a Twitteren lógnak. Lecsekkoltam és tényleg. Ennek megvan a haszna is (most mindenféle márketingkommunikációs szempontokat mellőzve), mert például Demi pénteken megmentette egy nő életét. Úgy érezte ugyanis, hogy túl depresszív volt a nő egyik tweetje. Így felhívta a rendőrséget (? - san jose PD) még sok más twittelővel együtt és be is vitték a nőt a kórházba, mert tényleg öngyilkossággal próbálkozott.

Ashton Kutcher posztja erről:

wifey reported a suicide attempt based on a at reply tweet she got and saved someones life. the woman is in the hospital now

wifey and all of her followers that called the san jose PD to report it well done tweeps RT @howrudeareyou: Wifey is pretty amazing, huh?Mindketten nagyon aktívak, nagyon sok tweetre válaszolnak, ami alapvetően nagyon szimpatikus.

Épp a héten volt egyébként téma, hogy sokak helyett mások twittelnek. Például napokig meg voltak őrülve az emberek, hogy Christopher Walken elkezdett twitterezni, aztán kiderült, hogy egy ügynökség bújt a bőrébe. Ennek ellenére többen továbbra is követik, mert tetszik nekik a csiripek stílusa.

Azért meg tudom érteni, ha valaki kiábrándul, megtudván, hogy nem is a sztár maga írja a csiripeket. Sokkal többet ad, ha meg van az az érzés, hogy a Twitteren valóban az adott személytől, első kézből kapod az információkat arról, mit csinál, mit gondol éppen.

Ez a Demi Moore-éknál teljesen megvan. Egy időre fel is iratkozom a tweetjeikre. :)

 

Kieg: Nagyon hasonló sztori, csak Facebookkal. 

Szólj hozzá!

Ha hírlevelet csinálsz

2009. április 02. 07:35 - Critmiss

Viszonylag gyakran iratkozom fel hírlevelekre, mert érdekel, ki hogyan oldja meg a feladatot. Szóval alapvetően szakmai az érdeklődés, de azért előfordul, hogy marketingáldozattá válok és megőrülök.

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én mindig igényelném, hogy ahogy feliratkozom, érkezzen meg az éppen aktuális hírlevél, még akkor is, ha több hetes. Ugyanis szeretném rögtön eldönteni, hogy valóban érdekel-e, mi lesz benne, tényleg érdemes volt-e a megadnom az e-mail címemet.

Pillanatnyilag nem emlékszem olyan esetre, hogy ez megtörtént volna, pedig tényleg jó dolognak tartanám. Szerintem ha hírlevelet csináltok, gondoljatok erre is.

2 komment

Community manager működés közben

2009. március 17. 07:48 - Critmiss

Most ki fog derülni, hogy fel voltam iratkozva egy pletykasite-ra, de bevállalom. Meg csak azért volt az egész, hogy ellenőrizzem, mennyi átfutási ideje van a külföldi celebhíreknek a magyar médiában. Khm...

Ez volt ugye az általam korábban azért már említett PopSugar. Viszont egy ideje lecsökkentették a képek méretét a feed-ekben, és sok óra munka után kevés szemerővel rendelkezve már nem igazán szívesen vettem rá magam a bogarászásra.

Miután leiratkoztam, azért írtam egy levelet nekik, csak hogy tudják, mi volt a gond. Ez ottani idő szerint 15 óra 5 perckor történt. 24 perccel később jött egy kedves levél Staciától, amelyben elmagyarázta, hogy sajnos a fotóügynökségekkel való megállapodásuk miatt kellett lecsökkenteni a képek méretét, amit nagyon sajnál, ennek ellenére azért reméli, hogy aktív tagja maradok a Sugar közösségének. Ezenkívül ha még van valami, amit a honlappal kapcsolatban megosztanék velük, nosza rajta.

Nos ez egyrészt azt is jelentheti, hogy azért közvetlenül óhajsóhajpanasszal nem szokták őket zavarni, másrészt persze ennek az ellenkezőjét is, miszerint annyi mindennel bejelentkeznek a felhasználók, hogy külön munkaerőt foglalkoztatnak a velük való kommunikációra, ráadásul nem is egyet. Az igazság valahol a kettő között lehet, mindenesetre asszem ezt így kell csinálni.

Szólj hozzá!

Mondja meg neked az internetdoktor

2008. december 01. 07:17 - Critmiss

Nem véletlenül ritkultak meg a bejegyzéseim, de ígérem, ez nem lesz tartós. Mindenesetre egyrészt valóban elgondolkoztam az internetfüggőségen és újra bemutatkoztam a konyhának többek között, másrészt az internetdoktor azt mondta amikor ritka alkalmakkor találkoztunk, hogy pihenjek.

Merthogy nekem ő a legmegbízhatóbb forrásom, ha a betegségekről van szó. És a New York Times szerint ezzel nem vagyok egyedül. Persze mindenki, vagy legalábbis a felhasználók háromnegyed része szörföl a szimptómái alapján a lehetséges betegségek után kutatva, de én, hát én mindig.

Az orvosok szerint ez egész hasznos, mert viszonylag értelmesen el lehet beszélgetni a páciensekkel a betegségekről, meg főleg a komolyabb betegségekben szenvedők számára nagyon fontos lehet a különböző eü-honlapok közösségének ereje.

A Microsoft szerint viszont ez nem feltétlenül hasznos, mert sokan, vagy legalábbis a szájberchondriások (igen, így nevezték el pár éve) egy kis fejfájás alapján rögtön arra következtetnek, hogy agydaganatuk van. Merthogy a legtöbben csak az első pár találatot böngészik át, ami csalóka, mert a durvább betegségekről értelemszerűen több bejegyzés, honlap születik. És ezért blablabla, azon dolgoznak, hogy a keresőjük valamennyire beleszóljon a folyamatba, segítsenek a felhasználóknak és a jobb találatok felé terelgessék őket.

Én eddig egyszer diagnosztizáltam félre magam, amikor arra kezdtem gyanakodni, hogy cukorbeteg vagyok. Még tesztet is vettem! Aztán kiderült, hogy egy egyszerűbb, de azért nem teljesen komolytalan ügy volt a háttérben. A második tippem volt, és be is jött.

Ha már itt tartunk, hozzám hasonló hipochondriásoknak ajánlom a következő szolgáltatásokat (ha esetleg még nem találtatok volna rájuk):

Betegszoba - ezen a közösségi site-on a felhasználók jelölgetik be, hogy milyen betegségüknek milyen tünete volt, és hogyan gyógyultak meg. Még több olyan van, amiről kevés gyűjtés született, de például az influenzások sok információt megtudhatnak, alternatív megoldásokkal együtt.

Aztán ha sem magunkban, sem a többiekben nem bízunk, de még mindig nem szánjuk rá magunkat egy dokira, akkor jó lesz az Orvostudakozó. Ott feltehetjük a kérdéseinket, a dokik válaszolnak, a többiek meg olvassák. Régen a MediCentrum mondta meg nekem, hogy "most rögtön menjek kórházba", de mára egész jó megoldások születnek nekünk, hipochondriásoknak.

6 komment

Hadd legyek a felületed!

2008. november 14. 07:27 - Critmiss

Kétpupú teve lettem, úgyhogy szabad a pálya: ha tetszik a blogom, ha nagyon fontos ügyet képviselsz, ha el akarsz mondani valamit reklámformátumban, vagy úgy gondolod, hogy egy-két kattintással több sosem árt, akkor már most kezdj el barkácsolni és küldd el nekem a banneredet.

Hogy kikerüljön, csak annak kell teljesülnie, hogy normálisan nézzen ki, és olyan intézményt/ügyet/eseményt/minimárkát/embert képviseljen, amivel tudok azonosulni.

A könnyebbség kedvéért itt a címem: trillian@live.com

Nullabüdzsések számára tökingyenes, legalábbis remélem, hogy ezt lehetővé teszi a rendszer. Használjatok ki.

Persze ne legyünk teljesen pesszimisták: a for-profit szférából érkező érdeklődőknek annyit tudok előzetesen elmondani, hogy a feltételezhető olvasókról, egyebekről levélben bármikor. Egyébként pedig tök gyors és hatékony vagyok. :D

+ Felhívás:

Egyébként ha már itt tartunk, kellene indítani egy banner art versenyt. Ha jófej marketinges, cégvezető vagy menő reklámos vagy, dobj be valamit a közösbe és ha  kellően ösztönző nyeremények jönnek össze, istenbizony megszervezem.

Hadd jöjjön el a parlagon heverő art directorok és a sufni-flashbűvészek ideje!

4 komment

Bunkó online kutatás

2008. október 13. 07:49 - Critmiss

Nézegetem az amerikai Vogue oldalát, mire feljön egy pop-up, hogy ők javítani szeretnének a site-on, töltsek már ki egy kérdőívet. Oké mondom, tényleg lenne mit javítani, hallgassátok szavam.

Az első kérdés: Ön az USA-ban él?

Tudtam, hogy gáz lesz. Mondom: Nem.

A válasz: Köszi, Ön nem vehet részt a kutatásban. Slissz.

?!

Bakker, ezek.... ezeknek én nem számítok!

Pedig attól még, hogy nem USA polgár vagyok, használok internetet, lehet véleményem, nem? Még ha le is válogatják és nem veszik figyelembe a teljes kiértékelésnél, lehet a külföldiek válaszaiban is valami értékelhető, nem? Ilyen egyszerűen elhajtani az online polgárt, hát meglehetősen faragatlan húzás, hogy finoman fejezzem ki magam.

3 komment

A long-tail nem akar vastagodni

2008. október 07. 07:07 - Critmiss

Egy harvardi professzor, Anita Elberse szerint Chris Anderson long-tail elméletének van egy-két vitatható pontja. Például az, hogy a niche-/réstermékek számának növelésével az eladások száma is nő. A farok ugyanis a prof szerint bár egyre hosszabb, nem lesz vastagabb.

Sőt kutatásai szerint az egyes réstermékek eladási értékei nemhogy nem nőttek, hanem csökkentek. Az emberek egyszerűen a népszerűbb termékeket veszik és még csak nem is a minőség a döntő. Egyedül a többi fogyasztó figyelme számít. Ezenkívül a réstermékek csak a heavy usereknek jönnek be, akiknek már megvoltak a népszerűbb cuccok is.

Ezek alapján a professzor szerint az értékesítési stratégiának a mainstream termékekre és tartalmakra kell fókuszálnia. Az internet ugyanis igaz, hogy megváltoztatta az emberek vásárlási szokásait, viselkedésüket, döntéseik mechanizmusát viszont nem.

A réstermékek arra jók, hogy a cégek megkülönböztessék magukat a versenytársaiktól.

Ez szerintem elég frankó, sokkal hihetőbb, mint az, hogy ha sok Antony and the Johnsons-féle zenekart is árulsz a boltodban, majd többen fognak Antony and the Johnsons-féle zenéket venni. Van benne logika, de nem túl életszerű azért.

Szólj hozzá!

Ötlet innovatív virágüzleteknek

2008. október 01. 07:31 - Critmiss

Pár éve ráébredtem, hogy szeretem a növényeket, és ebbéli lelkesedésemben jól be is ruháztam néhány szebb példányba. Mondanom sem kell, hogy azóta már virágok tömegei jutottak egyenes úton a sírba, pedig töretlen lelkesedéssel gondozom őket, csak éppen eredménytelenül. Természetesen már megvolt mindenféle anyuka-anyós távmentőszolgálati segítség, szintén hiába. Már könyvet is vettem, online site-okat is olvastam. Persze minek.

Mindegy. Legutóbb azon merengtem, hogy talán be kellene állítanom magamnak Google Calendarral, hogy mikor kell locsolni. És akkor reggel fél nyolcra kérve az sms-t, simán el tudnám végezni a feladatot. Nade. Melyiket mikor? És milyen virágaim vannak egyáltalán?

Na és itt jönne jól egy kis geekorientált segítség: kellene egyrészt egy ilyen Botanipedia, vagy Plantopediaszerűség, ahol normálisan le vannak írva és be vannak mutatva a növények, amikből kiválaszthatom, hogy milyen növényeim vannak nekem személy szerint, másrészt generálhatok a lista alapján egy widgetet, ami a legfontosabb növénygondozási tanácsokat nyomja napi rendszerességgel, vagy éppen amikor aktuális. Például mittomén, ősszel szólna, hogy a megvett tulipángumókat most kéne bevackolnom és kitennem az erkélyre, meg hogy vigyázzak, mert mostmár hideg van a flamingóvirágomnak. Ilyenek.

És persze szeretnék SMS-t kapni, hogy melyiket mikor és hogyan locsoljam. :) 

Áh, nem is folytatom.

Szólj hozzá!

Encyclopedia Britannica - ingyenes hozzáférés bloggerek számára

2008. május 10. 07:12 - Critmiss

Az Encyclopedia Britannica ingyenessé tette nemsokára induló webes adatbázisát újságírók, bloggerek, könyvtárak és akadémikusok számára egy beharangozó kampány részeként.

Az új site-on blogot indítottak, widgeteket készítettek (nagyon jók!) és Twittereznek is. Ezenkívül létrehoznak olyan háttéranyagokat, amiket főként az újságírók, de akár diákok is használhatnak munkájuk során. Nagyon profi, érdemes megnézni. (Igaz, nekem kicsit túlzásnak tűnnek a reklámok)

Sokan felvetették, hogy mennyiben etikus egyesek, az ún. véleményvezérek számára ingyenessé tenni az enciklopédia tartalmát, amire ők azzal reagáltak, hogy ez olyan, mint az ingyenes példányok terítése a nyomtatott lapok esetében.

Én sem látok ebben semmi különöset. Szerintem a lényeg, hogy a hagyományos enciklopédiák is elmozdultak végre az internet felé. Mert igenis, tök szexi enciklopédia-widgetet bekopizni!


4 komment
Címkék: pr online akció etika

Tom Cruise új fronton támad

2008. május 05. 08:21 - Critmiss

Hattttalmas jelentőségű világpremiernek lehettünk tegnap tanúi: elindult a TomCruise.com. Az apropót az adta, hogy Tom Cruise 25 éve játszotta élete első főszerepét, de egyébként 27 éve van a fedélzeten. Azért biztosan a legújabb filmje, a Valkűr premierje is közrejátszott ennek a kis minimúzeumnak a megalkotásában.

A site-hoz egyébként elég masszív pr-kampány is társul, amiben már a legdurvább fegyvert is bevetették, ráadásul duplán: Tom újra elment Oprához, és most előadta a normálist. És ami elképesztő, hogy már most sokkal elnézőbbek vele a bulvársite-ok.

A honlap maga egész jó, de nem az a rajongóbázis, ahol szabadon lehetne randalírozni és shoppingolni. Itt inkább tiszteletteljesen és fegyelmezetten kell körbejárni a Tom Cruise emlékművet. Sok a flash, a képek nagyok, de nem lehet őket letölteni. Az azonban mindenképp az oldal mellett szól, hogy nagyon szépen kategorizálták a filmeket – minden alapvető információ megvan, és meg lehet nézni a trailereket is. Nincs túl sok elem, például két hír jelenik csak meg az újdonságok között, ami pluszpont. És bár elhanyagolható jelentőségű, azért tetszik, hogy kikapcsolás után szépen, fokozatosan halkul a háttérzene. :)



Az oldal végigkattintása után eszembe jutott, hogy vajon TomKaték legújabb barátainak milyen lehet a honlapja? Elsőre azt gondoltam, hogy elég felesleges próbálkozás, mert biztos mindegyik vérprofi, de ez közelsincs így. Ezért úgy döntöttem, érdemes végigmenni rajtuk.

A legközelebbi "barát", Katie Holmes oldala jelenleg nem elérhető. Hm… Xenu biztos leblokkolta.

A legkorábbi barátházaspár női tagja, Jada Pinkett Smith elég furcsa site-ot üzemeltet. Tiszta kilencvenes évek, ronda fontok és kevés információ. Ami viszont kiderül, az sokkoló: a nő egy nekem keménynek tűnő rockzenekarban is játszik. Hm…










Will már sokkal összeszedettebb, igaz, nem neki kell a gyerekneveléssel foglalkoznia: nála is szépen kategorizáltak a filmek, és még a 2005-ig tartó zenei pályáját is bevállalta. Van itt minden, ami kell: rovid bemutatkozás, hírek, bannerek, és fórum. Ez utóbbival kapcsolatban meglepett, hogy alig vannak hozzászólók. Persze lehet, hogy csak túl sok topik van.


A másik baráti pár a Beckhaméké. A női tagnak nincs honlapja. Érdekes. A férfinek van, emlékszem is, hogy mennyire beharangozták akkoriban. Teljesen korrekt, szerintem a legjobb itt a társaságban. Még blogot is diktál (biztos vagyok benne, hogy nem ő írja, bocsánat). Kár, hogy nem videón teszi, mert irtó jó az akcentusa. Ami hihetetlen: nincs merchandising. Jó, “partnerek” vannak, de mégsem David-bögrékkel van tele az oldal. Egész szimpi.



A legújabb barátok a Seal-Klumék. Seal oldala nemsokára indul. A Heidi Klum GmbH viszont full gőzzel működik. Ez egy igazi vállalati site rengeteg eladandó áruval. Még reklámbanner is van rajta! Szerintem mindent elárul a wirtschaftról, hogy Heidi Klum már azelőtt levédette a nevét, és logót gyártatott magának, mielőtt valaha is végigment volna a kifutón. 



























A tapasztalat tehát: az online jelenlét mintha nem szerepelne az abszolút prioritások között sztáréknál. Pedig abszolút hatékonyan használhatnák az elsődleges információk átadására, a ranjongókkal való kommunikációra és nem utolsósorban az imázsuk alakítására.

Ebben a most megnézett honlapok közül a Davidé és a Tomé a legjobb. Foci és Xenu ide vagy oda.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása