Critical Miss


Nagy népi logójáték

2011. június 07. 07:28 - Critmiss

A Slate egyik szerzője a hírleveléhez szeretett volna logót készíttetni, de lehetőleg kevés pénzből. Ehhez a Crowdspringet próbálta ki, ami egy olyan site, ahol az általad adott briefre szabadúszó designerek beküldhetik az ötleteiket. Neked csak ki kell választanod, hogy melyik tetszik legjobban és azért kell fizetned. 

Az értékelésbe bevont az újságíró nagy designgurukat és a Slate designrészlegének munkatársait is. A megbízásra egy hét alatt 32 munkával jelentkezett 22 designer. Nagy részüket azonnal, könnyedén ki lehetett zárni, a shortlist darabjai közötti válogatás már nehezebb volt - legalábbis a megbízó számára.

A felkért szakértőknek viszont egyik munka sem tetszett igazán, mert eléggé standardizáltak voltak vagy ha volt is bennük ötlet, a kivitelezéssel akadtak gondok. Az utolsó körben egyébként egy moldovai, egy bolgár tervező és egy meg nem határozott nemzetiségű nő designja maradt bent. (Az utóbbi később egy másik projekthez használta fel az ide készített tervet és nyert is vele 400 dollárt.)

Ha azt nézzük, hogy sokan ingyen dolgoznak ezeken a briefeken és nagy eséllyel nem kapnak a végén semmit, kicsit kizsákmányolásnak tűnhet az egész, de azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy sokak számára nyújthat jövedelemkiegészítést és nagyon jó gyakorlási lehetőséget. Komolyabb megbízásokat azonban nem ilyen platformokon érdemes elvégeztetni, legalábbis akkor, ha nem akarunk a Nordsee szlogenpályázatához hasonlóan amatőr dologba belekeveredni.

A győztes munka egyébként ez volt: 

 

Szólj hozzá!

Hogyan érdemes adakozni?

2011. május 29. 07:46 - Critmiss

Nem éppen nekünk, mikrotámogatóknak, hanem a jelentősebb összegeket adományozó embereknek szólnak leginkább az Economist, illetve a szerzője által értékelt három könyv intelmei, de azért érdemes átnézni, mi az, amire egyébként minden jótékonykodónak figyelnie kellene.

Warren Buffet szerint pénzt csinálni sokkal könnyebb, mint hatékonyan adományozni. Ennek oka az lehet, hogy míg az ember üzletel, a legalacsonyabban lógó gyümölcsöket próbálja learatni, míg azonban jótékonykodik, éppenhogy komplex és nehezen megoldható problémák kerülnek előtérbe. Jó esetben. Gyakori ugyanis, hogy az adományozók a szívük után mennek, és nem igazán gondolkoznak nagyobb összefüggésekben.

Ez még nem is nagy gond, hanem sokkal inkább azzal van a baj, hogy nem ügyelnek arra, hogy a nyújtott támogatás valódi segítséget jelentsen, valóban hatékony legyen. Éppen ezért fontos lenne, hogy olyan viszonyrendszert alakítsanak ki, amelyben lehetőség nyílik a kritikus pontok megnevezésére is, még ha nem is esik jól a negatívumokat meghallgatni.

A cikk szerzője az egyik könyvből két jótanácsot emelt ki: az egyik, hogy a legjobb támogatási mód a lobbitevékenység, a másik pedig az, hogy többször kellene a jótékonykodóknak együtt dolgozniuk. Ezenkívül fontos lenne, hogy mérhető célokat tűzzenek ki maguk elé és aztán járjanak is utána, hogy azok megvalósultak-e. Csak így lehet növelni az adományozás és az adományozott sikerét.

Én teljesen megértem, hogy az emberek leginkább olyan dolgokat támogatnak, ami közel áll a szívükhöz. Már többször belefutottam én is olyan témákba, amik ugyan értelmesek és fontosak voltak (tűcsere-program, kiskutyák segítése, tolmácsolás külföldi őrizetbe vetteknek) de mivel nekem a nők és a leányanyák a legfontosabbak, nem igazán tudtam magam bennük aktivizálni. A másik észrevételem, hogy az együttműködés nemcsak a jótékonykodók esetében lenne fontos: gyakran érzem úgy, hogy nincs szükség ennyire sok (kb. 60 ezer) non-profit szervezetre, és csak azért van ennyi, mert nagyon sok szervezet alapítója nem akar másokkal együttműködni. Ezen is érdemes lenne javítani.

Szólj hozzá!

Tuti tipp szúnyogriasztáshoz

2011. május 23. 07:05 - Critmiss

Ahogy megérkezett a jobb idő, rögtön betévedt hozzánk is egy szúnyog, ezért azonnal a konyhába vettem az irányt, hogy megelőzzem az inváziót. Hogy hogyan? Tavaly még nem írtam meg, mert tartósan tesztelni szerettem volna a dolgot, de úgy tűnik, hogy bevált, ezért nektek is leírom: ecetes vízzel.

Ezt kell az ablakokra és az ajtófélfára felvinni, párhetente. A legjobb, ha vesztek egy vízpermetezőt kifejezetten ecetes víz tartására (a konyhában nagyon jól jön, több célra is felhasználható), így ha véletlenül bepofátlankodik a lakásba egy állat, rögtön akcióba léphettek. Ezenkívül egyszerűbb is, mint mondjuk szivaccsal szerencsétlenkedni.

A higítást illetően nem tudok pontos tippet adni, de amennyire érzékeltem, az nem árt, ha nem túl híg a keverék. Egy-két órán keresztül elképzelhető, hogy érezhető lesz az ecet szaga, de utána már csak a szúnyogok fognak szenvedni tőle.

Azóta, hogy nemrég befújtam a kereteket, nem találkoztam szúnyoggal, remélem, nem is nagyon fogok. Próbáljátok ki, ha nyugodtan szeretnétek aludni!

Szólj hozzá!
Címkék: tipp tapasztalat

Én megmondtam

2011. március 09. 07:44 - Critmiss

A blog fennállása óta eltelt években elképzelhetetlen, hogy ne írtam volna arról, mennyire utálom a hosszú leírásokat az irodalmi szövegekben. Főleg az zavar, ha magas homlokokról és beesett szemekről kell olvasnom, de sokan Jókai óta tudjuk, hogy a hosszas környezetleírás is zsibbasztó tud lenni.

Most nálam okosabb emberek végre teljesen nyíltan leírták, hogy a kortárs irodalomban aztán tényleg nincs helye az ilyesminek. Nem arról van persze szó, hogy a leírásokat teljesen ki kell irtani a szövegekből (bár én még azt is pártolnám a legtöbb esetben), hanem egyszerűen meg kell választani, hogy milyen eszközökkel mutatjuk be a körülményeket. Az a jó, ha mindez pontosan, lényegretörően történik, és az kap említést, ami fontos és ennek valódi hangulatteremtő ereje van.

A mai olvasók már csak korlátozott mértékben hajlandók a leírásokkal bajlódni, és a legjobb könyvek szerzői is azt kockáztatják, hogy egyszerűen továbblapoznak az emberek, ha éppen nem teszik le az egész könyvet olvasatlanul.

A Salon.com nem mindig van rendben, de ezzel a cikkel csak egyetérteni tudok.

1 komment

A fogkefe-kérdés

2011. február 28. 07:09 - Critmiss

Mivel fertőtlenítési szempontból én vagyok Monica Geller, természetes, hogy nagyon érdekelt a Slate fogkefe-használatról írt cikke. Ebben azt a kérdést járták körül, hogy ha megbetegszünk, érdemes-e lecserélni a gyógyulás után a fogkefét, elkerülendő az újrafertőződést.

A cikk eleje egyértelműen úgy indul, hogy ez badarság, de aztán azért mégiscsak folytatódik pár lényeges kivétellel. Ugyanis bár vírussal nem igazán fertőződhetünk újra, mert már megküzdött velük elvileg a szervezetünk, baktériummal simán okozhatunk magunknak újabb kellemetlen napokat.

Az igazi gondot viszont nem korábbi beteg önmagunk, hanem inkább mások betegségei okozzák. Mások baktériumai, vírusai simán megbetegítenek, és ehhez nemcsak az elég, ha mondjuk egymáshoz ér a két fogkefe, de maga a fogkrémes tubus is hordozó lehet.

Mégegy dolgot kiemeltek, amire vigyázni kell: nem jó, ha túl közel van a fogkefénk a WC-hez, mert minden lehúzáskor újabb baktériumok spriccelődnek szét.

Mindezek alapján azért néha tényleg megéri Monica Gellernek lenni. :)

1 komment

Ha felforr a teavíz

2011. január 14. 07:53 - Critmiss

Nagyon fontos kérdésben szeretnék tippeket kapni tőletek. Ezen áll vagy bukik, hogy jó fej vagyok-e vagy sem, illetve hogy hogyan lehetnék az. A lényeg, hogy észrevettem: többféle stratégiát lehet követni az irodai teavíz felforralásával kapcsolatban.

Az egyik, hogy valaki sok vizet forral fel egyszerre, hogy az utána érkezőnek ezzel már ne kelljen foglalkoznia. Igenám, viszont az emberek többsége tök figyelmetlen és bizalmatlan, ráadásul észrevettem azt a perverziót, hogy csakis teljesen felforralt, lobogó vizet hajlandóak ráönteni a teafilterükre. Ebből következik, hogy állandóan kiöntik a vizet, amit találnak, majd újratöltenek. Ezért lehet, hogy annak a csoportnak van igaza, melynek tagjai épp csak annyi vizet forralnak fel, amennyire nekik szükségük van.

Melyik a gazdaságosabb, felelősebb, jófejebb hozzáállás? SOS!

7 komment

A Facebook és az álláskeresők

2010. december 01. 07:08 - Critmiss

Eljutottunk oda, hogy tényleg mindenkinek Facebook oldala van, de minimum a tömegmárkáknak. Általában ilyenkor nem csak a termékeiket állítják előtérbe a cégek, hanem megmutatják, mennyire jófejek, milyen jó náluk dolgozni, mekkora menőség az egész. A dolognak sok esetben részét képezi, hogy kiteszik a legfrissebb álláshirdetéseiket, hiszen ingyen van, magas követőszámnál ráadásul hatékony.

Ilyenkor jön be a tucat önhitt user a képbe, mondván, hogy "nem válaszoltál, pedig méltóztattam beadni hozzád a CV-met". A sok ultraképzett és tehetséges ember választ akar, a lelkiismeretes social media manager meg mindegyiknek válaszol és újra elkéri az e-mail címét, csak azért, hogy aztán el lehessen küldeni ezeknek a tehetséges embereknek az elutasító levelet.

Mindig felmerül bennem a kérdés, hogy pont ilyen kényes témában honnan veszik ezt a sok önérzetet? Ráadásul miért gondolják jó ötletnek, hogy a reménybeli munkaadójuknál úgy indítanak, hogy besértődve rászólnak? Biztosan jó pont, mi?

Kevesebb önbizalmat, emberek.

6 komment

Latin ország vagyunk

2010. november 29. 07:16 - Critmiss

Más magyarázatot nem tudok arra kitalálni, hogy mennyit képes késni a magyar. Olyan úrias tempóban élünk, mintha nem lenne a világon semmi dolgunk, minthogy lecsöngessünk Jean-nak.

Kérdem én, miért jó, ha a korábban itt már megénekelt hat órára meghirdetett Ízakadémia csak fél órával később kezdődik meg, mert pontban hatkor csak négyen voltunk ott a kb tizenötből? Vagy vegyük a Fashion Video Festival partiját: fél kilenctől kell érkezni, de majdnem tíz óra van, mire bárki kinyitja a száját a mikrofonba?

Miért nem normális az, ha valaki pontos? Komolyan nem értem. Ha késni akarok, simán be tudok iktatni egy rossz villamosra szállást vagy egy hajmosást, úgy is legfeljebb öt percet tudok ráhúzni, ennél több egyszerűen nem megy.

Alkotmányba kellene foglalni a késés eltörlését. A nemzet gazdasága szerintem pikk-pakk felépülne.

33 komment

Esetem a konyhával

2010. november 16. 07:35 - Critmiss

Ahogy láttam, millió poszt született már a témában, dehát teljesen elkerülhetetlen a dolog, mert fontos élményt ad. A Culinaris Ízakadémiájáról van szó, ami a magamfajta, a konyhát csak a nevéről ismerő és nem igazán gasztrosznob ember számára maga volt a Disneyland.

Kicsit fáztam tőle, hiszen azt már látatlanban is lehet tudni, hogy az ilyen helyeken idegenekkel összeeresztve kell valaminek nagyon örülni, de mivel aztán tényleg nagyon érdekes a dolog és tényleg nagyon örülsz, az idegenek sem zavarnak különösebben.

A program elnevezése Francia konyha III. volt, a következő fogásokkal:

  • Pirított vargánya borjúvesével, zelleres almasalátával
  • Galambesszencia szezonzöldségekkel
  • Marhanyelv savanyú káposztával, paszternák pürével
  • Mont d’or sajt viola burgonyával
  • Baba au rhum friss gyümölcsökkel

OMFG.

Nem szeretem a leveseket, de ezen az estén a galambesszencia volt a legjobb, és érdekes módon még a marhanyelv is ízlett, csak azért súlyosbított az élményen a nagyon furán ízesített savanyú káposzta. Kínáltak az ételekhez bort is (Vylian Bogyólé 2010, Bussay Esküvé 2008), amik igazság szerint annyira nem voltak kiemelkedőek, bár jól kiegészítették a fogásokat.

A dologban nemcsak az volt a jó, hogy iszonyú finom dolgokat lehetett enni, hanem még az olyan, alapjáraton érdektelen antitálentumok számára is izgalmas volt, mint én. Érdekes volt élőben látni a fűszerek arányát például, ez nekem nem megy egyáltalán. És fontos volt, hogy ezeket a fura húsfajtákat jó szakács által készítve ettük első alkalommal. Így bár nem valószínű, hogy mondjuk valaha is marhanyelvet vagy borjúvesét fogok rendelni, azért ha mégis szembejön, már nem fogok idegenkedni tőle.

Az is nagyon tetszett, hogy akik előadtak, teljesen bele vannak bolondulva a munkájukba és az ételek, a főzés iránti lelkesedésük átragad a vendégekre is, akik aztán még órákig az este fogásairól beszélnek.

Szóval akármennyire is úri mulatság ez, elhatároztuk, hogy negyedévente egyszer elmegyünk, amíg meg nem unjuk.


 

Szólj hozzá!

Virághelyzet

2010. október 25. 07:23 - Critmiss

Már korábban is szerettem volna írni egy posztot arról, hogy az egyik legtutibb üzlet a belvárosban nem a kis biszbasz boltok nyitása, hanem egy rendes, tisztességes virágos lenne.

A virágosstandok és az aluljárós boltok létezése ugyan nagyon üdvös, de legfeljebb vészhelyzetek esetére tudnám elképzelni, hogy ott vásároljak. Kellene egy-két olyan hely, ahol szép cserepes és vágott virágok lennének tonnaszámra.

Elsőként, amikor komolyan kerestem virágüzletet, a neten felmerült a Viola Violetta, a Virágneked.hu, az Arioso és mégegy, ami nem jut már eszembe. Nos, pont az említett három igazából nem virágbolt, mert inkább dekorációs cuccokkal vannak tele. Kicsit becsapva éreztem magam, bár hozzá kell tenni a helyzet érzékeltetéséhez, hogy kétségbe voltam esve, mert nagyon kellett volna virág valahonnan. :)

Végül egyébként a Ferenciek terénél találtam egy helyet (nem a Viola Violettát), aminek ha jól emlékszem, egyszerűen csak Virágüzlet a neve. Egy hatalmas tér szép, de nagyon kevés virágfajtával. Viszont elég jó virágkötőik voltak. És természetesen mondanom sem kell, hogy a bolt területének 70 százalékát lakásdekorációs baromságok foglalták el.

Szeretném megkérni a vállalkozni vágyó hipstereket és irodistákat, hogy a vendéglátásról legyenek szívesek figyelmük fókuszát inkább a virágüzlet nyitására helyezni. Nagyon hálás lennék, már van egy csomó vázám.

KÖSZI!

8 komment

Kultúra rovatot az Origóra!

2010. szeptember 17. 07:09 - Critmiss

Még korábban kifakadtam azon, hogy még mindig nincs kulturális rovat az Origón. Szerintem ez teljesen érthetetlen, hiszen ezen a bazárszerű, hatalmas portálon már tényleg igazán elférne. Ennek ellenére évek óta semmi nem történik, csak bővül, dagad, virágzik a filmes és a zenei rovat, amik még értékelhető, kultúrával kapcsolatba hozható szekciók a site-on.

A Tumblr-en el is kezdődött egy vita erről, ahol azt hozták fel a létrehozásával kapcsolatban ellenérvként, hogy egyrészt nem lenne olvasója, másrészt elavult az az elképzelés, miszerint szükség van kultúra rovatra, hiszen más helyeken simán meg lehet találni azokat a cikkeket, amiket normál esetben oda szánnánk.

Ezzel az érveléssel sok gond van, legfőképpen az, hogy egyáltalán nem kapnak helyet kulturális témájú cikkek más rovatokban, másrészt meg különösebb haszna sincs, ha az olvasónak kell keresgélnie két Orbán Viktor között valamilyen kulturális szellemi táplálékot. (Talán a Tumblr-en is pont így fogalmaztam)

Ahogy már korábban is írtam, az Origó tartalmi szerkezete sok kívánnivalót hagy maga után, rengeteg téma egyáltalán nem passzintható bele. Ezen pedig mindenkép változtatni kell szerintem. Egy következő bejegyzésben meg is nézem, hogyan lenne érdemes. :)

3 komment

Borpróba

2010. szeptember 13. 07:43 - Critmiss

Elég sok ismerősöm kiment a Borfesztiválra hétvégén, pénteken én is kipróbáltam a zuhogó eső ellenére is. Megérte! Találtam pár további klassz bort, amit majd kortyolgathatok, amikor már teljesen ki fogok borulni a hideg idő miatt. Ezek:

Káli Kövek Rizling Rezeda 2009

Szepsy Urbán Furmint 2007 Tokaj (ez nagyon drága, de karácsonyi ajándéknak simán jó)

Orsolya Pincészet Kékfrankos Birtokbor 2008

Ez utóbbi iszonyat menő, már értem ezt a kézművesbor-dolgot.

Szokás szerint hangulatvideó is van. PUSZI! 


2 komment

Beborozni a Balatonon - videóval!

2010. augusztus 23. 07:48 - Critmiss

A nyár búcsúztatásaként elvonatoztunk Balatonfüredre, ahol már augusztus elejétől borhetek voltak. Gondoltuk, kipróbáljuk a lehető legtöbb bort, hogy a későbbiekben tudjuk, miből érdemes vásárolni. Viszonylag szervezetten működtünk, és tesztelő párommal mindig különböző bort kértünk. Nem keveset ittunk meg végül, mégsem voltunk másnaposak. Mivel tényleg nagy és áldozatos munka volt ez, a saját szavaimmal szeretném nektek átadni a kóstolt borokról alkotott ítéleteket röviden (!), hogy ne költsetek feleslegesen túl sok pénzt.

Figula Pincészet
Chardonnay 2008 – nagyon jó, mindent hoz, amit egy Chardonnay-től várnánk, én például azt mindenképpen, hogy ne legyen túl savas

Olaszrizling – Semmillon – 2008 – korrekt, de alig vártuk, hogy kiürüljön a pohár. Kicsit geil, nem tudom máshogyan mondani.

Béla és Bandi
Tramini 2006 – csak rengeteg szódát ráöntve szelídült elviselhetővé.

Chardonnay 2008 – sokaknak tetszik az ilyen bor, nekem túl erősnek tűnt a hordóíz, túl aromás volt általában véve is. Viszont nem volt túl savas.

Balaton 2008 – klassz! Finom és könnyű, rögtön vettünk is belőle egy palackkal.

Feind Lajos
Pinot Noir 2008  – itt váltottunk át vörösborra. Tiszta lekvár, avar, bogyó – ez is túl sok.

Jásdi Pince

Chardonnay Pinot Blanc 2008 – hasonlóan a Béla és Bandihoz, itt is túl sokat akartak nyújtani, de korrekt.

Csopaki Cabernet Franc 2007 – 500 forint volt decije, ehhez képest a legrosszabb bor volt a kóstoltak között. Konkrétan nem volt íze, csak minden egyebe. Erős, karakteres valami, egy borszerű lé, ami mellé tényleg durva vörös húsokat kell enni, hogy ne érezd becsapásnak.

egy fehér Ranolder, de a programban nem volt kiírva és a neten sincs – ez volt a legjobb bor, ennek egyébként 800 forint volt decije. Nagyon érdekes fehér bor volt ez, amiből ha nem lett volna olyan drága, tutira vettünk volna legalább egy palackkal. Könnyű is, finom is, különleges is.

Itt pedig nézzétek meg, milyen is a mávos élet Füreden. Kicsit billeg, dehát ez a körülményeket tekintve teljesen érthető:
 

 

1 komment

I'm doctor House

2010. augusztus 11. 10:34 - Critmiss

Még nem olvastam el egyetlen könyvet sem a kreativitásról és arról, hogyan kell jól ötletelni, mindenesetre azt figyeltem meg, hogy nekem leginkább valamilyen hétköznapi tevékenység közben jutnak eszembe az itt is közzétett ötleteim. Kábé mint House doktornak az egyes epizódok végefelé, ahogyan az gondolom a legtöbb ember esetében jellemző.

Ha muszáj kreatív megoldásokat szállítani valamelyik munkahelyi projekthez, akkor is próbálok arra törekedni, hogy ne a munkahelyemen törjem a fejem rajtuk. Legjobban a villamos vált be, így ha ötletelni kell, akkor nem olvasok, hanem töröm a fejem a projekteken és a biztonság kedvéért bejegyzetelem a telefonomba, amit kitaláltam. 

Ki hogyan ötletel? Irodában? Parkban? Ebéd közben? Netről gyűjtött inspirációkkal? Céges brainstormingon? Melyik vált eddig be a legjobban?

7 komment

Tipp kaszáláshoz

2010. augusztus 02. 07:24 - Critmiss

Csak balerinát hordok, ha jó az idő, ezért mindig imádkozom, hogy lehessen kapni a következő szezonban is. Kicsit hűvösebb hónapokban lehet harisnyával hordani, nyáron viszont a balerinazokni a befutó.

Viszont nem tudom, ki hogyan van vele, de a testszínűtől nagymamának érzem magam, és nem sokkal jobb a fekete sem, mert elég ortopéd, ahogy kikandikál a balerina alól.

A megoldás az lehetne, ha direkt feltűnő, az éppen hordott cipő és a teljes outfit színéhez passzoló zoknit hordhatnánk. De nem hordhatunk, mert - itthon legalábbis - nincs.

Szerintem a mai napig nagyot lehetne kaszálni egy olyan bolttal, mint az American Apparel vagy az Uniqlo, ahol pamutból készült alap ruhadarabokat lehet kapni a szivárvány minden színében. Na, ennek a kínálatába kellene felvenni az alap- és éppen aktuális divatszínekben készült balerinazoknikat.

Szuper lenne!

Szólj hozzá!

Futós tipp

2010. július 30. 07:15 - Critmiss

Biztos volt már szó ilyesmiről a Futóblogon, de gondoltam, leírom a saját edzéses tapasztalataimat, hátha valakinek hasznára válnak.

Sokan nem tudnak zenére futni, mások meg ha mégis, szeretik váltogatni a playlisteket. Én viszont mindig ugyanazt a zenét hallgatom ugyanabban a sorrendben, és évente egy-egy minimális változtatást teszek benne. (Igen, Monica Geller ugyanígy tenne) Ez azért fontos, hogy ha meghallom ezeket a számokat, rögtön a futáshoz szükséges hangulatba kerüljek.

Eleve ha nem a Margitszigeten futok, pontosan tudom, hogy egyébként ha ott lennék, éppen hol tartanék. Érdekes módon ez megvigasztal. :)

A jelenlegi állapotában így néz ki a playlistem:

 

Mostanában kicsit megvariáltam. A változtatás a tizedik szám után történt, betettem négy Major Lazert, ami épp a második kör második felében szólal meg. Jelenleg kábé a 23. számig futok, a Kelisig, de ott még fogok egy kicsit változtatni, mert sajnos pár számot már eléggé unok (pl. Faithless), a Lady Gaga meg kilóg.

A listán lejjebb van egyébként a legtutibb power song, a Rage Againtst the Machine-től a Wake up. Kinek mi? És ti mindig váltogatjátok?

3 komment
Címkék: tapasztalat

Tíz dolog, amit tuti soha nem

2010. július 23. 07:01 - Critmiss

Gondolom, mindenki látta a Bakancslistát, ahol két öreg fickó végigveszi, mit akar még csinálni a haláláig. Valakik elkezdték összegyűjteni ennek az ellentettjét. Elgondolkoztam a témán és én a következő dolgokat nem fogom már tutira csinálni, és nem is akarom:

1. Extrém sportok, például bungee jumping vagy az a sziklás-evezős cucc

2. Síelés

3. Saját befőtt eltevése

4. Házitündéres barkácsolás, varrás, pl. székre huzat vagy ruha varrása, lámpaernyő készítése, stb.

5. Német nyelvterületen lakás (nem, Berlinben sem)

6. Vendéglátós hely nyitása

7. Tetováltatás

8. Színházba járás

9. Az augusztus 20-i tűzijáték megnézése

10. Volt, Hegyalja fesztivál, Balaton Sound meglátogatása

És veletek mi a helyzet?

4 komment
Címkék: tapasztalat

Férfiatlan!

2010. július 17. 06:42 - Critmiss

Jellegzetes BKV-s pillanat: fiatal srác gyorsba' lehuppan a villamoson az egyetlen üres helyre, elém sorol leszálláskor, elsodor a peronon - lehetne folytatni. Nemcsak fiatal férfiak teszik ezeket, simán megtörténik tisztes, negyvenes családapák esetében is.

Azt gondolnánk, hogy az ilyesmi csak az átlaghordák képviselőire jellemző, pedig nem: a bringások között is csupa bárdolatlan bunkó van, akik simán befúrják magukat eléd még az utolsó pillanatban, látványos szlalomozással. Az is többször előfordult már - ráadásul egyetlen trip alatt is -, hogy éppen szemből érkezve még gyorsan átmennek a kényesebb részeken előtted az egyetlen használható nyomvonalon, neked már csak a gyors lelassítást vagy megállást lehetőségül hagyva. Ez főleg a Lánchíd és a Batthyány közötti bringaúton kínos.

Szeretném felhívni így utólag és előzetesen is minden pasas figyelmét, hogy elképesztő férfiatlan, amikor egy nőt félresodornak, elévágnak, elfoglalják előle a helyet. Tessék minden nőt úgy kezelni, mintha minimum a beauty fetishist bejegyzései közül teremtek volna elő, értem?! Mert valahol mi csajok mindannyian gyönyörű, törékeny virágszálak vagyunk.

80 komment

Háztartási alapszabályok

2010. július 14. 07:31 - Critmiss

Mindenkinek vannak takarítási berögződései, még nekem is. Hogy ezeket hogyan sikerül egy párkapcsolaton belül összehangolni, döntő fontosságú, hiszen ha az ilyesmi nagyon nagyban különbözik, akkor ott elég sok baj várható, már ha hosszú távon próbálkoznak a szerelmesek és a női fél nem akkora lúzer, hogy mindent egymaga csinál.

Én például a következő "szabályokat" követem:

- különböző gumikesztyűk és különböző szivacsok a lakás különböző területeinek tisztításához (fürdő, WC, konyha, egyéb)

- egy-két hetente új mosogatószivacs hadrendbe állítása

- fertőtlenítő cuccok rendszeres és következetes használata

- papírtörlő, nem textil, nem szivacs - nem keverjük a funkciókat :)

- textilt csak evőeszközök törölgetésre

- felmosórongy cseréje pár alkalom után

- különböző vágódeszkák használata alapanyagoktól függően

Na, hát ilyenek. Megnyugtatásotokra közlöm, hogy nem hajtom be mindezt kényszeresen a pasimon, de kétségtelen, hogy néha jobb, ha nem látom, hogyan takarít. :D

Ezek evidenciának is tűnhetnek, de ahogy láttam, azért néhány alapdolog sokaknál teljesen hiányzik. Már csak az a kérdés, hogy kinek milyen mániái vannak? Hogyan működik nálatok a kukakezelés? Szőnyegporszívózási fogások? Portalanítási trükkök?

+ kérdés: kinek van takarítónője? (Adatokat várjuk a szerkesztőségbe :))

 

7 komment
Címkék: tapasztalat

Dühöngő Kínában

2010. július 12. 07:48 - Critmiss

Erről a zseniális ötletről muszáj beszámolnom: egy kínai bevásárlóközpontban kialakítottak egy boltot kizárólag nőknek, ahol dühük levezetése érdekében szétverhetik a berendezést.

Van nappali, meg van konyha. Ráadásul, ha bizonyos összeget elköltöttél a központban, akár ingyen is rombolhatsz.

Meg kell hajolnom ez előtt, nem találok hibát benne. Ha lenne ilyen bolt itthon, még az is lehet, hogy kipróbálnám.

Viszont nem beszélnék róla, mert amikor egy egyetemi csoporttársam egy nagyon őszintének induló beszélgetésben bevallotta, hogy néha lemegy a műhelyükbe és a satut üti kalapáccsal, hogy levezesse a dühét - nos, az állandó jelzővé és kitárgyalási témává vált az esetében. Szóval tessék vigyázni!

Szólj hozzá!

Érezd magad otthon, bameg

2010. június 19. 07:03 - Critmiss

Sokáig érleltem magamban a dolgot, mert azt gondoltam, hogy ez csak a rám jellemző "bocs, hogy élek" neurotizmus irigységgel megspékelve, de rájöttem, hogy ennél azért több van ebben.

Hogy miben? Hát abban, hogy utálom, amikor valaki nagyon otthonérzi magát nyilvános helyeken. Leginkább az öltözőkben szembetűnő ez a típus, aki kényelmesen jár-kel meztelenül, kenegeti magát, hajat szárít, sminkel, és közben természetesen beszélget. Mindezt persze jó ráérősen, szóval mondhatni nagybetűsen használja a várost.

Derék, tényleg. De basszus közben foglalja a helyet másoktól!!! Mert ezek nem ám csak paroláznak, hanem míg elmennek zuhanyozni, meg mittomén mit csinálni, az összes cuccukat ott hagyják szétterítve, mintha tényleg otthon lennének. (Tegnap készítettem lesifotót is, de sajnos értékelhetetlen lett.)

Mindenesetre főleg csúcsidőben tényleg nagy élmény, és úgy döntöttem, hogy igenis halálosan zavaró, ha valaki mások rovására érzi jól magát. Az ilyenek kábé a hangszórózós tisztelt utazóközönségnek felelnek meg a villamoson. Én szóltam!

 

7 komment

Hogyan lehet eltüntetni egy víznyelőt?

2010. június 17. 07:25 - Critmiss

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem egészen megrémített a guatemalai víznyelő, ami két hete nyelt el egy kisebb gyárat és néhány villanyoszlopot.

A Slate Explainer rovatában utánajártak, hogyan lehet egy ekkora, hatvan méter mély lyukat betömni. Egy korábbi esetben betonnal töltöttek fel, de az nem túl jó megoldás, mert elősegítheti a víznyelők keletkezését azáltal, hogy máshol koncentrálja a vízelfolyást.

A szakemberek szerint jobb megoldás, ha többféle kőzetet halmoznak egymásra: az első rétegben nagy szikladarabokat használnak, a másodikban kisebb köveket, a harmadikban pedig sódert. Ez egyrészt befoltozza a lyukat, másrészt lehetővé teszi a víz természetes elfolyását.

A víznyelők egyébként általában nem egyik pillanatról a másikra szippantják be a felszínen lévő épületeket, hanem azért lehet érzékelni, hogy mozog és morajlik a föld.

Szólj hozzá!
Címkék: tapasztalat

Új Tumblr-blog a nemfizetők jelentésére

2010. május 31. 07:59 - Critmiss

Egy kis délutáni ejtőzés közben jutott eszembe egy olyan Tumblr-blog indítása, ahol a nemfizető ügyfeleket, munkahelyeket lehet bejelenteni.

A neve, No Pay No Game.

A nopaynogame@live.com címre lehet elküldeni a sztorikat a projekt, a ki nem fizetett összeg nagysága és a késés időtartamának megadásával.

A jelszó: ingyen márpedig nem dolgozunk!

Használatra fel! Egy kis feszültséglevezetésnek is jó.

6 komment

A legtutibb születésszabályozó

2010. május 29. 07:05 - Critmiss

Találtam egy Tumblr-blogot, a Shit my Kids Ruined nevűt (via Cup of Jo), ahova a szülők beküldhetik annak képes bizonyítékát, mit tettek tönkre a gyerekeik. Néha egészen megdöbbentő az eredmény, a következő kép például öt perces "munka" eredménye.

Asszem tényleg ez az egyik leghatásosabb születésszabályozó eszköz ma a piacon. :)

14 komment
Címkék: blog tapasztalat
süti beállítások módosítása