Critical Miss


A Mad Men nyelv

2010. augusztus 17. 07:58 - Critmiss

A Mad Men rengeteg témát ad a rajongóknak a történetvezetésen és a karaktereken túl, főként ami a díszleteket és jelmezeket illeti. Van viszont egy olyan terület, amire (főleg mi magyarok a szinkronizálás miatt) nem is gondolnánk: a nyelvhasználaté.

A sorozat készítői ugyanis arra is nagyon nagy figyelmet fordítanak, hogy korhű nyelvezetet használjanak a szereplők. Viszont természetesen minden elővigyázatosság ellenére is becsúsznak hibák, amiket aztán a rajongók hosszasan boncolgathatnak különböző fórumokon.

Ilyen volt például, amikor Joan, a dögös asszisztens azt mondta, hogy "The medium is the message". Időben ez ugyanis négy évvel a mondat megszületésének médiatörténeti pillanata előtt történt. De simán előfordul, hogy egy ujjongás hanghordozását ítélik meg a rajongók túlságosan huszonegyedik-századinak.

A sorozat megalkotója, Matthew Weiner a témával kapcsolatban érdekességképpen elmondta, hogy a legjobb szövegforrást nem a filmek és a korabeli könyvek jelentik, hanem leginkább a levelek, bár Joan például fordulatainak kialakítása során szexuális tanácsadókönyvek is alapul szolgáltak.

Ami a mostanában elkezdett negyedik évadot illeti, két példát mondott Weiner azzal kapcsolatban, hogy milyen kifejezéseknek kellett utánanézniük. Az egyik a "humorless" volt, a másik pedig (ha jól értettem) a seggfej. Majd meglátjuk, hogy a rajongók szerint ezek elhangozhattak-e akkoriban.

(A képet a True Slantről cápáztam)

10 komment
Címkék: sorozat film amerika

Nollywood ma

2010. május 25. 07:32 - Critmiss

Pár hónapja bukkantam rá egy fotóalbumra, amiben nigériai, többségében horrorfilmek forgatási szüneteiben készült képek voltak. Nollywood a címe, Pieter Hugo fényképezte. (A művésznek van egyébként egy másik, klassz sorozata is, ahol háziasított hiénákat és gazdáikat gyűjtötte össze.)

Akkor tudtam meg, hogy Nollywood, azaz a nigériai filmgyártás a világon az egyik legnagyobb. Az Independent most részletesen is foglalkozott a témával a Cannes-i fesztivál kapcsán, ahol egy nigériai filmet, a Screaming Mant fődíjra jelölték.

Milyen állapotban van most Nollywood?

Annak ellenére, hogy a nigériai filmek nagyon népszerűek Afrikában, recesszió uralkodik az iparágban, havonta egy mozit be kell zárni. Ennek oka egyrészt, hogy a jegyek túl drágák, másrészt pedig egyre jobban terjednek a másolt DVD-k.

A nigériai filmgyártás 18 éve robbant be, amikor megjelentek a digitális kamerák - meglehetősen leegyszerűsödött a forgatás, és így ellepték a piacot a "mikrohullámúnak" nevezett filmek, amiket kevesebb mint egy hónap alatt lehetett elkészíteni. Ennek köszönhetően Nigéria India után a második a legyártott filmek számát tekintve, megelőzve Hollywoodot is.

A fő témák: korrupció, drogok, embercsempészet, vagy éppen a boszorkányság.

A filmek egyrészt egy fizetős TV-csatornán, a MultiChoice-on keresztül, vagy a terjesztett másolt DVD-ken jutnak el a közönséghez. Kenyában a földi sugárzású csatornákon is adnak nigériai filmeket, itt viszont komoly konkurenciát jelentenek az indiai filmek, mert itt történelmi okokból sok indiai származású ember él.

Sierra Leonéban is nagy a nigériai filmek rajongótábora, de Afrika valamennyi részén szívesebben nézik ezeket az emberek, mint a hollywoodiakat.

Ha a filmeket nem is, de a linkelt fotósorozatokat nézzétek meg, megéri.

3 komment

Néhány érdekesség a Mad Menről

2010. január 15. 07:59 - Critmiss

A Design Sponge egy jó hosszú interjút készített a Mad men egyik díszletesével (igazából art assistant). A pasas, Adam Rowe mérnöknek tanult, majd díszlettervezőként dolgozott, ezen a vonalon továbbtanult, aztán a sorozaton dolgozó művészeti osztályon lett asszisztens. Ez azt jelentette, hogy minden apróságot neki kellett elintéznie, alapvetően a többiek keze alá dolgozott.

A munkájának legutáltabb része a papírmunka: egyrészt minden megvásárolt tárgyat rendesen adminisztrálni kell a pénzügyesek miatt, aztán pontosan rögzíteni kell az egyes helyszínek díszlettörténéseit, amiket az úgynevezett bibliákban vezetnek. Olyanokra kell gondolni, hogy például a Draperék hányszor cseréltek tapétát, pontosan melyik szobában hányszor használták az egyes dekorációkat, és egyáltalán hol vették őket. Ez főleg akkor fontos, ha valamit pótolni kell.

Az állandó helyszíneket, mint a Sterling Cooper irodát, a Draperék házát vagy Joan lakását egy hónapba tartott felépíteni, és azok állandóan állnak. Viszont a többi helyszínt már mindig váltogatják, a felépítésük átlagosan kilenc napig tart. Epizódonként átlagosan tíz helyszínt használnak.

A díszletekről és a ruhákról elsősorban nem az interneten kutatnak, hanem az évek során kialakított nagy könyvtár és a felhalmozott korabeli katalógusok, magazinok szolgálnak alapanyagul.

A stáb szervezeti felépítése:

díszletesek - tapéta, festés

dekoráció

kellékesek - cigi, pia, ehhez hasonlók

helyszínbiztosítók - ők a kitelepüléskor fontosak

A művészeti osztályt a díszlettervező (production designer) vezeti, aztán ott az art director, aki amellett, hogy a művészeti részért felel, arra is ügyel, hogy a költségek ne duzzadjanak hatalmasra. A vezető tervező irányításával pakolják össze a helyszíneket, a koordinátor intézi el, hogy minden rendben legyen a rendelésekkel és a papírmunkával, a személyi asszisztens pedig az, aki mindenkinek segít.

Adam Rowe tanácsa azoknak, akik ilyen munkát szeretnének: a díszlettervezésen kívül másban is legyenek jók, és menjenek el asszisztensnek, ami bár nem jól keres, és ráadásul hosszúak a munkanapok, sokat lehet tanulni és ha jó az ember hozzáállása, eljönnek a lehetőségek is.

 

2 komment

Érthetetlen filmes pillanat

2009. május 06. 07:49 - Critmiss

Az amerikai filmekben viszonylag gyakran előfordul, hogy az egyik szereplő le szeretne rendezni valamit a másik szereplővel, csak éppen mások is ott vannak körülöttük nehezítő tényezőként. Ilyenkor azonban nem az történik, hogy ezek ketten elvonulnak, neeeeem... Az egyik szereplő félrenéz és azt mondja halkan: "Magunkra tudnátok hagyni egy pillanatra?" Mire mindenki kivonul. Akár egy egész falka ember - kettő miatt!

?!?!!

Valaki magyarázza ezt el nekem. Tényleg van ilyen a való életben? Ez valami speckó amerikai dolog vagy mások is csinálják? És filmes szempontból miért olyan fontos, hogy ez így történjen? Nem lesz sokkal drámaibb a helyzet, nem jelent különösebb pluszt. Szerintetek ez így normális?

4 komment

Szösszenet a szájhigiéniáért

2009. március 19. 07:45 - Critmiss

Plastik szájhigiénikus posztja eszembe juttatta régi fájdalmamat, amit az Ördög Pradát visel című film láttán éreztem, máris az első percben. Ugyanis a legeslegeslegelső jelenetben a főszereplő fogat mos. Bár ne tenné, ó anyám! Engem tényleg annyira elborzasztott, hogy teljesen megmaradt.

Gondoltam, hogy ezzel nem vagyok egyedül, de a YouTube-on semmit nem találtam a témában. Úgyhogy összebarkácskodtam egy rövidre csapott videót erről, nézzétek meg:

Nos, mi ezzel a probléma? Hát nagyjából minden. Ez a vízszintes maszatolás annyira fáj nekem, mint amikor a krétát a táblán csikorgatják. Plastiknál részletesen is el tudjátok olvasni, hogyan kell fogat mosni, legyen elég itt annyi, hogy fent alapvetően le, lent pedig felfele kell mozgatni azt a fogkefét!! Ejj.

Tényfeltáró népnevelésünket olvasták.

2 komment
Címkék: film ciki fura

Mickey Rourke, az ember :)

2009. február 23. 07:25 - Critmiss

Nem tudom, ki fogja elnyerni az Oscart, mindenesetre már egyébként is akartam írni erről az interjúról, amit Christopher Walken készített Mickey Rourke-kal. Hogy tiszta legyen:

Ő.                                             Vele.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azért akartam írni az interjúról, mert van benne egy nagyon kedves részlet, és él még benne Loki, Mickey Rourke kutyája, aki nemrég hunyt el. Azonban mielőtt erre rátérnénk, idézzünk fel pár érdekesebb részletet a beszélgetésből.

Például a Wresters főszerepét bár elsőre megkapta, pár hét erejéig mégis kigolyózták a filmből, mert erősebb nevet akartak. Aztán amikor visszatették, annyira azért nem lelkesedett, mert tudta, hogy iszonyatosan sokat kell majd edzenie és dolgoznia. Így is lett, ráadásul még a forgatás elején kétszer kellett MRI vizsgálatot végezni rajta, mert szétcsapták. Ez meglepő is lehet, mert nem gondolnánk, hogy a pankráció elég sok sérüléssel jár. Pedig annak ellenére, hogy előre megvan kábé a koreográfia, azért sokat kell esni, vágódni, stb.

A boksz-karrierje utolsó éveiről M. R. elmondta, hogy Romeo Florentino néven szeretett volna bokszolni, de természetesen nem engedték neki, mert pont a régmúlt filmsztárt akarták mutogatni. A végére egyébként teljesen rossz állapotba került, a dokik nem engedték, hogy tovább nyomja.

És itt jön az aranyos rész: M. R. az Actors Studio tagja volt, ott ismerkedett meg Christopher Walkennel, aki egy beszélgetés során elmondta neki, hogy bizony mindig ő maga festi ki a szemét. Úgyhogy Mickey Rourke rögtön elment és vett egy make-up készletet és attól kezdve nem hagyott mást hozzá nyúlni. Csak öt évvel később kapott filmszerepet, ahol aztán leállították, mondván, hogy "Ez nem a Drakula!". És tényleg: így utólag ő is belátta, hogy teljesen elrontotta a sminkjét, de Christopher Walken is, aki mondta, hogy neki is évtizedekbe tellett, míg rájött erre. A végére aztán abban maradtak, hogy "The eye advice was not good."

Olvassátok el, itt van a teljes cikk.

 

Szólj hozzá!
Címkék: interjú film

Bollywood válasza a hitelválságra

2008. október 21. 07:34 - Critmiss

Bár a népesség egészéhez képest kevesen használnak Indiában hitelkártyákat, Bollywood úgy döntött, hogy időben figyelmezteti az embereket a felelős hitelkártya-használatra, meg a költekezésre, hitelfelvételre általában.

Az ebben a témában készülő film címe Havi részletek, és három ember életútján keresztül mutatják be, hogyan is kellene helyesen cselekedni és hogyan hozható rendbe az eladósodott élet.

Az egyik szereplő egy DJ, aki a sok-sok hitelkártyájával akarja lenyűgözni a csajokat, egy apa, aki hitelből küldi külföldre tanulni a fiát, a harmadik meg egy shoppingőrült. A sztori szerint eladósodnak, és egy vajszívű behajtó próbálja rávezetni őket a helyes megoldásokra.

A film a hónap végén jön ki, direkt az ünnepekre időzítették, amikor mindenki elkezd költekezni. A dolog szükségességét egyébként jelzi egy család öngyilkossága a felhalmozódott adósságaik miatt.

1 komment

Ciki, de cuki

2008. június 23. 07:09 - Critmiss

Egy brit pasas egy kvázi dokumentumfilmet készített "Szexuális tévedéseim teljes története" címmel, melyben megpróbálja kideríteni, hogy miért ejtették a volt csajai. Mindegyiket felkeresi, nagy részük elmondja a véleményét, ami általában nem túl hízelgő. Persze tele van iróniával, kicsit túljátssza a lúzerséget, meg olyan "fesztiválfilm" de nagyon jónak ígérkezik. Kár, hogy itthon nem fogják vetíteni.

 

 Abból, amit eddig láttam az egyik legviccesebb rész, amikor az egyik volt csaja nem hajlandó az arcát és még a hangját sem a filmhez adni, és teljesen kiosztja a srácot mondván, hogy a legrosszabb pasija volt, akivel valaha is találkozott.

Szólj hozzá!

Termékelhelyezés - ezt is rosszul csináljuk?

2008. május 02. 11:23 - Critmiss

Szakmai, nem szakmai lapokban, de akármelyik házibulin is az az általános vélemény, hogy a magyar filmekben a termékelhelyezést annyira borzalmasan csinálják, hogy bár ne tennék, és mikor érünk már fel az amcsikhoz/külföldhöz.

Nem mondom, vannak überciki esetek. De én arra gyanakszom, hogy az ismerősség miatt sokkal jobban odafigyelünk ilyenkor. Egy Mizo tejre, vagy egy Suzukira felkapod a fejed, hiszen “ilyen sem volt még”.

Ha egy amerikai filmben full képernyőn látod mondjuk egy hatalmas kijelző alján, hogy Panasonic vagy NBC, nem hat meg különösebben. Egy átlagos tévénézőt biztos nem. Kommunikációs szakembereket már inkább, de ritka az, hogy valaki egy amerikai/külföldi film esetén mérlegel és azon filózik, hogy “Nem volt ez túl drabális? Én kicsit kisebbre hagytam volna. / Nem akkor kellett volna elővennie a sört.” Stb. Mert nem a mi ügyünk. Nincs közünk hozzá.

A magyarok esetében sokkal kritikusabbak vagyunk, és számon kérjük, hogy felismertünk egy márkát, jujj. Ugyanmár.

Figyelem egy ideje a témát, és szerintem külföldön sem oldják meg sokkal jobban a kérdést. Hatalmas logók az utcai jelenetekben, Nokiázó Neo a Mátrixban, Coca Cola Light miatt őrjöngeni kezdő Michael Douglas… A sor végtelen.

Biztos vagyok benne, hogy nem annyira durván rossz a helyzet, mint ahogy ez be van állítva. Ami magyar, nem mindig annyira szar, hello.


26 komment
süti beállítások módosítása