Critical Miss

A fogkefe-kérdés

2011. február 28. 07:09 - Critmiss

Mivel fertőtlenítési szempontból én vagyok Monica Geller, természetes, hogy nagyon érdekelt a Slate fogkefe-használatról írt cikke. Ebben azt a kérdést járták körül, hogy ha megbetegszünk, érdemes-e lecserélni a gyógyulás után a fogkefét, elkerülendő az újrafertőződést.

A cikk eleje egyértelműen úgy indul, hogy ez badarság, de aztán azért mégiscsak folytatódik pár lényeges kivétellel. Ugyanis bár vírussal nem igazán fertőződhetünk újra, mert már megküzdött velük elvileg a szervezetünk, baktériummal simán okozhatunk magunknak újabb kellemetlen napokat.

Az igazi gondot viszont nem korábbi beteg önmagunk, hanem inkább mások betegségei okozzák. Mások baktériumai, vírusai simán megbetegítenek, és ehhez nemcsak az elég, ha mondjuk egymáshoz ér a két fogkefe, de maga a fogkrémes tubus is hordozó lehet.

Mégegy dolgot kiemeltek, amire vigyázni kell: nem jó, ha túl közel van a fogkefénk a WC-hez, mert minden lehúzáskor újabb baktériumok spriccelődnek szét.

Mindezek alapján azért néha tényleg megéri Monica Gellernek lenni. :)

1 komment

Izgi WAMP-KiBU akció

2011. február 23. 07:59 - Critmiss

Ha mindig is voltak dédelgetett kütyüelképzeléseid, de inkább a divathoz kapcsolódtak vagy egyszerűen csak nem volt bátorságod komolyan elgondolkozni a megvalósításukon, most leporolhatod az ötleteidet, mert a KiBU és a WAMP összefogásában esélyt kaphatsz arra, hogy egy évig bütykölj rajtuk.

A két műhely pályázatára újmédiás-technológiás-designos dolgokat várnak, amik kapcsolódnak az életünkhöz, mindennapjainkhoz - azaz termékek is lehetnek belőlük. Szakmai portfolióval, motivációs levéllel és az ötlettel lehet jelentkezni. Szerintem nem kell megijedni, ha nincs meg a sokéves programozói tapasztalat, meg ilyenek.

Több projektet választanak ki, melyeket workshopokon dolgoznak ki, majd elviszik a terveket egy London TENT nevű nemzetközi kiállításra és aztán egy évig segítenek a megvalósításban.

Elég menő.

Március 5-én éjfélig lehet jelentkezni!

Szólj hozzá!

Kínos koppintás - frissítve!

2011. február 21. 07:48 - Critmiss

Nagy gourmet-k számára már biztosan régóta ismert a tény, és még tutira vannak egyéb infóik is, az én figyelmemet viszont csak nemrég hívták fel arra, hogy Michelin-csillagos büszkeségünk, a Costes igen erősen nyúlja a New York-i csúcséttermet, a Per sét.

Webdesignban mindenképpen, de egyúttal nyugodtan mondhatjuk, hogy kommunikációban is, legalábbis ami az ott található tartalmat jelenti. Vessünk egy pillantást a nyitóoldalakra:

Per se

Costes

 

Ez már első pillantásra is nagyon kínos, de ha botor módon továbbkattingatunk, újabb kellemetlen perceket szerezhetünk magunknak. Nem vagyok kőből, szóval csak a bemutatkozó menüpontot mutatom meg még nektek mindkét site esetében:

Per se

Costes

Ez kicsit erős azért, nem? Nehéz megérteni, hogy ha ennyi energiát feccölnek a tulajdonosok egy színvonalas étterem létrehozásába és fenntartásába, miért nem próbálkoztak meg eredeti gondolatokkal vagy legalább egy saját elképzeléseken alapuló honlappal? Pláne, ha amit koppintottak, minden józan megfontolás mellett is borzalmas.

Olcsójános húzás, egyáltalán nem elegáns és inkább rombolja, mint építi a Costes nevét. Kár érte.

Update: ahogy az utolsó kommentek között láthatjátok, a Costes reagált a posztra. A fenti borzalom, azaz a honlap a korábbi ügyvezetőhöz kötődik, az új csapat viszont már december óta dolgozik a megújításán. Nagyon-nagyon remélem, hogy sikerrel járnak és a honlap is olyan színvonalas lesz, mint maga az étterem.

60 komment

Miszcellánia 74.

2011. február 17. 07:51 - Critmiss

A republikánusok csökkenteni akarják a kulturális büdzsét, pedig elvileg minden befektetett dollár 18-szorosan megtérül. (Los Angeles Times)

2010-re visszajöttek a vásárlók a műtárgypiacra. A Christie's fennállása óta a legjobb évét ünnepelhette, 2009-hez képest például 53 százalékos volt a javulás. Természetesen biztosra mennek a gyűjtők, szóval Giacomettit meg Picassót és kínai vázákat vásárolnak, de talán majd magukkal hozzák a kortársakat is közvetett módon. (The Australian)

A Wall Street Journal azt járja körül az egyik cikkében, hogy miért van az, hogy ha egy művész fiatalon véget vet az életének, rögtön érdekessé válik. Sylvia Plath-effektus vagy Diane Arbus szindróma. Ahogy tetszik. Ők egyébként nem annyira fiatalon haltak meg, de ez már mindegy az utókornak. (Wall Street Journal)

Ha már többnyire művészetről írunk ma, nézzétek meg, milyen az, amikor valaki iszonyatos módon nem gondol tovább egy témát. Ez pedig jelen esetben a fénygraffiti. (Telegraph)

És egy másik, hattttalmas félreértés: egy fickó azt írja, hogy Van Gogh sosem nyerte volna meg az X faktort. Nahát, csak nem? Ráadásul kifejti: szerinte a tehetségkutató versenyeknek nincs sok értelme, mert a művészet ideákról, egyéni látásmódról, új stílusról szól, ilyesmiről meg szó sincs ezekben a műsorokban. Az persze nem jut eszébe a butájának, hogy képzőművészetet hasonlít össze interpretációs műfajokkal. Szóval Van Gogh már csak azért sem nyerhette volna meg az X faktort, mert festő volt. Barom! (The Guardian blog)

Nagyon durva eset: egy chicagói művész 15 év börtönt is kaphat, mert levideózta, ahogy beviszik a rendőrök. Arra számított, hogy a tiltakozó akciója miatt lehetnek gondjai, mert az utcán árulta a munkáit. Végül viszont az történt, hogy a kamerázás lett a gond, ugyanis Illnoisban illegális a rendőrök beszélgetéseit felvenni és eleve csak az rögzíthető, amibe a másik fél is beleegyezett. Az ügyvédek nagyban harcolnak, hogy a törvényt az alkotmányos jogokra hivatkozva lágyítsák, megmentve ezzel a művészt 15, hűvösön töltött évtől. (The Huffington Post)

Szólj hozzá!

Angol levelezési segédlet

2011. február 13. 07:56 - Critmiss

Azok számára, akiknek nem anyanyelve az angol, egyáltalán nem ismeretlen az a probléma, hogy tényleg úgy kell-e kezdeni a leveleket, hogy "Dear XY". Teljesen fura, főleg ha vadidegennek írsz, aki mondjuk férfi és komoly, üzleti a téma.

Hasonló dilemmák foglalkoztatják a Wall Street Journal által megkérdezett amerikaiakat is, akik főként az e-mailezés térnyerésével szeretnének inkább más formulákat használni. Viszont a megkérdezett etikett szakértők nem tudtak megnyugtató választ adni a kételyeikre. Szerintük igenis a "dear" használata a legtutibb és legelfogadottabb mód, nem igazán érdemes mást használni.

Ezzel mi végre megnyugodhatunk, szóval ha esetleg egy nagyvállalat CEO-jának írtok levelet, ne féljetek "lekedvesezni" őt.

Szólj hozzá!

Miszcellánia 73.

2011. február 11. 07:27 - Critmiss

Már egy-két éve írtam egy ötlet kapcsán, hogy a sportolótest jelenthetne igazi motivációt a fogyásra és a testmozgásra. Ezt számomra igazolja ez a cikk a fitnesz-modellekről, ahol sorra veszik azokat a szempontokat, amikre egy fotózás során figyelni kell. Nem keresnek olyan sokat, de nem hallani olyan sztorikról sem, mint amik a Vogue és társai kapcsán már általánosak, miszerint az ilyesmiért jó, ha egyáltalán pénzt kap a feltörekvő modell. Ráadásul a mostani fitnesz-modellek még épp egy nagy kontentrobbanás előtt állnak, hiszen nemsokára eljön a videók ideje. Így ha valaki jól néz ki és emellé még helyesen is tudja kivitelezni a gyakorlatokat, szép karriert futhat be. (Slate)

Imádom a Slate Explainert! Most azt tudhattuk meg, hogy miből él egy mai maffiózó. Az alapok továbbra is megvannak, de egyre több új módszer, sőt új terület is megjelenik. Nemrég 125 amerikai maffiózót fogtak el, és ennek kapcsán lehet tudni, hogy nekik például a prostitúció szervezésében a Craigslist volt nagy segítségükre, online szerencsejátékokban pedig costa-ricai szerverek. A legdurvább viszont, hogy a szicíliaiak meg a szélenergiára vetették rá magukat és nyúlták le az EU-t. Így már érthető, miért az olasz berendezések a legdrágábbak. (Slate)

New York új taxikat szeretne, a pályázaton három típust választottak ki. A helyiek ki vannak akadva, és a civilek próbálnak újabb terveket a döntőbizottság figyelmébe ajánlani. Itt lehet megnézni őket. Az első tisztára Total Recall.

Nemrég volt egy nagy Gauguin kiállítás a Tate-ben, de a látogatók nagy része teljesen fel volt háborodva, mert hatalmas volt a tömeg és alig lehetett valamit látni. Mit szóltak volna mondjuk a Van Gogh-hoz? A cikk végén egyébként van egy jó mondat. Az ottani nemzeti galéria vezetője azt mondta, hogy nincs baja a népszerű kiállításokkal, inkább azokkal, amiket elsődlegesen úgy alakítanak ki, hogy népszerűek legyenek. (The Guardian)

Engem meglepett a hír, hogy a játékeladások nagyot zuhantak amerikában. Egyedül a kiegészítők és a Kinect az, ami most durván jó eredményeket hoz, de például a Wii decemberben 38 százalékos esést produkált. Szakértők szerint muszáj lenne levinni az árakat, mert jelenleg csak ajándékba vesznek ilyesmit az emberek, annyira drágák. (Los Angeles Times)

Ha nagyon büszkék akartok lenni, akkor olvassátok el ezt a Telegraph-os blogbejegyzést arról, hogy Liszt alkotta meg a modern zenét. (Telegraph)

4 komment
Címkék: miszcellánia

Gabriel Orozco az Economistban

2011. február 09. 07:56 - Critmiss

Szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy rendkívüli fickót, Gabriel Orozco mexikói származású képzőművészt. Nemrég volt kiállítása a párizsi Pompidou-ban, amit volt is szerencsém megnézni. Most érdekes módon az Economist készített vele egy interjút, amit érdemes elolvasni, mert viszonylag sokat meg lehet tudni belőle a művészről.

Így például azt, hogy utálja a mexikói álomszerű, könnyed, szürreális cuccokat, amik nagyon jellemzőek az országra. Itt fontos véleményvezérnek tartják, mert a művészektől elvárják ezt a megmondó szerepkört. Ő azonban erre kevésbé nyitott, meg egyébként sem ott él már, hanem New Yorkban. Orozco a legkülönbözőbb műfajokban és mindenféle alapanyagokból dolgozik, installációkat, tárgyakat készít, fest és fotózik.

Az interjú galériájában van pár alapmű, egész jó képet ad a munkásságáról, de megéri egy Google képkeresést is beindítani. Persze leginkább azoknak lesz fontos a cikk, akik már ismerik a munkáit.

 

 

Szólj hozzá!

Miszcellánia 72.

2011. február 06. 07:41 - Critmiss

Az egyik legjelentősebb irodalmi díjat már a második alkalommal egy verseskötet nyerte el Angliában. A versek tehát népszerűek, bár nem veszi őket senki. Nagyon cuki érdekesség ugyanebből a cikkből, hogy Saint Luciában 1992 óta nemzeti Nobel nap van, mióta elnyertek egy irodalmi Nobel-díjat. :D (Telegraph)

Hülyeség, hogy az ellentétek vonzzák egymást. (Slate)

Egy fitness-hálózat két végzős harvardi diák ötlete nyomán megbírságolja azokat, akik nem mennek el sportolni az előre meghatározott időbeosztás szerint. Az elmélet szerint ugyanis az embereket az azonnali következményekkel járó dolgok motiválják, míg a bizonytalan jövőben történő dolgokkal nem tudnak igazán mit kezdeni. (The Next Web)

Ha már fitness: mit tegyünk, ha egy ismerősünkkel futunk össze izzadás közben? A linken található ábra elég jól orientál ebben a kínos szituációban. (Slate)

Sok egyéb mellett az is kiderül ebből az infografikából, hogy az emberek igenis munkaidőben interneteznek a legtöbbet. (Lsd videónézési adatok) (Hosszú nevű oldal blogja)

Anderson, Johnson és Smith - ránézésre legalábbis ezek a leggyakoribb családnevek az USÁ-ban. (The Next Web)

Ha sosem csinálsz balhét, az nem jó, de az sem igazán, ha egyszer balhézol, egyszer meg elnézed, hogy nem jól bánik veled a párod. Ebben a két esetben valószínű, hogy újra és újra csalódnod kell a másikban. Mindig résen kell lenni, ez a helyzet. (Jezebel)

A Craigslist vonzza a gyilkosokat. Most egy sorozatgyilkosra bukkantak, aki ezen a site-on szedte fel a nőket, pedig ha jól emlékszem, nemrég teljesen megszűntették a felnőtt szolgáltatásos rovatukat. (Jezebel)

A Slate-nek van egy fitness-száma, érdemes megnézni. Láthatjátok például Marilyn Monroe-t farmerben súlyt emelni nagyon komoly arccal. (Slate)

Szólj hozzá!
Címkék: miszcellánia

Ed Templeton Budapesten

2011. február 02. 07:15 - Critmiss


Január 22-én nyílt meg az Ernst Múzeumban a kultikus figurának számító kaliforniai képzőművész, deszkás és graffitis Ed Templeton kiállítása The Cemetery of Reason címmel. A munkák betöltik a kiállítóteret, nagyon termékeny művészről van szó. Annyira, hogy teljesen olyan a kiállítás, mintha posztumusz tisztelgés lenne.

Szerencsére nem ez a helyzet, és külön megnyugtatott, hogy a képei alapján egy lájtosabb Dash Snow-nak tűnő fickó teljesen összeszedett, kulturált fiatalember, aki elképesztően jól tűrte a hatalmas érdeklődést, főként a skateboard-os fiatalok részéről. A szerencsések ráadásul a közös fotó mellé egyéni rajzot is kaphattak a deszkájukra.

A kiállításon látható, hogy milyen sokféle médiumot használ és ezáltal több stílusban alkot Ed Templeton: a fotók mellett szobrokat, grafikákat készít, amik egyébként annyira designosak, hogy rögtön Radák Eszter jutott eszembe róluk. Érdekes és izgi, meg kell nézni, amíg tart.

Aki pedig szereti a deszkásokat, nézze meg, hogyan csapatják a párizsiak:

 

 

4 komment
süti beállítások módosítása