Critical Miss


A fogkefe-kérdés

2011. február 28. 07:09 - Critmiss

Mivel fertőtlenítési szempontból én vagyok Monica Geller, természetes, hogy nagyon érdekelt a Slate fogkefe-használatról írt cikke. Ebben azt a kérdést járták körül, hogy ha megbetegszünk, érdemes-e lecserélni a gyógyulás után a fogkefét, elkerülendő az újrafertőződést.

A cikk eleje egyértelműen úgy indul, hogy ez badarság, de aztán azért mégiscsak folytatódik pár lényeges kivétellel. Ugyanis bár vírussal nem igazán fertőződhetünk újra, mert már megküzdött velük elvileg a szervezetünk, baktériummal simán okozhatunk magunknak újabb kellemetlen napokat.

Az igazi gondot viszont nem korábbi beteg önmagunk, hanem inkább mások betegségei okozzák. Mások baktériumai, vírusai simán megbetegítenek, és ehhez nemcsak az elég, ha mondjuk egymáshoz ér a két fogkefe, de maga a fogkrémes tubus is hordozó lehet.

Mégegy dolgot kiemeltek, amire vigyázni kell: nem jó, ha túl közel van a fogkefénk a WC-hez, mert minden lehúzáskor újabb baktériumok spriccelődnek szét.

Mindezek alapján azért néha tényleg megéri Monica Gellernek lenni. :)

1 komment

Történelmi pletyka - a Wittgenstein család

2009. április 07. 07:34 - Critmiss

Nemrég megjelent egy könyv a Wittgenstein család nagyon fura életéről, ennek az ismertetéséből szemezgetek röviden, pontokba szedve:

- Ludwig Wittgenstein négy bátyja közül három öngyilkos lett, a nővérei pedig szimplán elviselhetetlenek voltak.

- Ludwig foglalkozott legelőször az öngyilkosság gondolatával.

- A megmaradt bátyja, Paul csodagyerek volt: már négy éves korában megmutatkozott zenei tehetsége.

- Egyszer, amikor a Wittgenstein palota hét zongorájának egyikén elkezdett játszani, idegesen felugrott, és átkiabált a másik szobában tartózkodó Ludwignak: "Képtelen vagyok így játszani, hogy érzem a szkepticizmusodat felém áramlani az ajtó alatt!"

- Ahogy látható, az idegesség és a neurózis mindennapi jellemző volt náluk.

- A gyerekek között a kapcsolat lehet, hogy sosem volt túl jó, de a nácik miatt aztán a  szétszakadt család sosem forrott újra össze.

- A zene - bár szórakozásnak tekintették inkább - központi szerepet játszott a család életében. A gyerekek például a zenén keresztül kommunikáltak anyjukkal és ez segített a sok ellhallgatás elviselésében.

- Paul egy orosz golyó által megsérült, így elveszítette az egyik karját. Ez azonban nem tántorította el attól, hogy zongorista legyen: számos, egy kézre írott darabot rendelt a legnagyobb zeneszerzőktől, például Strausstól, Prokofjevtől, Raveltől. Gond volt viszont, hogy senki másnak nem engedte ezeket eljátszani és a zeneszerzőknek is megtiltotta, hogy kétkezest írjanak a darabokból.

- Ebből a cikkből tudtam meg, hogy Zichy Géza is félkarú volt és írt egy könyvet arról, hogyan lehet félkarúként boldogulni a mindennapokban.

- Biztos mindenki tudta rajtam kívül, hogy Ludwig Wittgenstein eredetileg feltalálóként indult és filozófiai teóriái kidolgozása között tanított.

- Filozófiai munkásságában sikeresen adaptálta a newtoni fizika erő-koncepcióját.

Infotainment rovatunkat olvasták, köszönjük a figyelmet. :)

Szólj hozzá!

A Nagy Félreértés

2009. március 29. 07:18 - Critmiss

Meg vagyok róla győződve, hogy a háziasszonyok nagy része makacs félreértésben él, már ami a margarinok és testápolók, krémek fóliáját illeti. Ahova csak megyek (még a családon belül is), mindig ott vannak a hűtőkben ezek a lifegős, már félig felszakadt és alig visszasimítható fóliadarabok a margarinos dobozokon.

Pedig szerintem tutira az a lényeg, hogy amíg hetekig, hónapokig raktáron vannak a cuccok, ne jusson be semmi egyrészt, másrészt pedig azért, hogy a vevő láthassa, nem illette senki a mocskos kezével a krémet. Azaz higiénikus.

Miután azonban megvette a háziasszony a cuccot, El_Kell_Távolítani_A_Fóliát. Éhrteem?

Szólj hozzá!

Hogy is mondják?

2008. december 04. 07:46 - Critmiss

A jót hamar megszokja az ember. Hát nem gondoltam volna, hogy ezt az új Gmail Template-re fogom mondani, ráadásul arra, amit választottam, de tényleg így van.

Végigkattintottam mindegyik választható sablont és elsőre biztos voltam benne, hogy vagy a korábbi beállításhoz legközelebbi, vagy pedig valamelyik tök minimalista megoldást fogom választani, erre tessék: a Tea House lett belőle.

Mégpedig azért, mert rögtön leesett, hogy azért kérdi, hol vagyok, hogy az itteni időzóna szerint állítsa be nekem a fényviszonyokat és ez nekem nagyon tetszett. A lényeg ugyanis, hogy a háttérben folyamatosan (vagy inkább rendszeresen) változik a nap járása, és ha az aljára görgetsz, egy kis állatka mindenapjainak mozzanatait követheted végig.

Az én jelenlegi hangulatomhoz abszolút ez passzol, pont ilyesmikre van szükségem. Mindenesetre egy újabb önmagamról alkotott prekoncepció dőlt meg.

A látható képen éppen meggyújtja az állatka a lámpást. Kész.

 

 

2 komment

Egy kis felmérés - kiegészítve

2008. november 20. 07:28 - Critmiss

Nagyon érdekel, hogy milyen a nemek megoszlási aránya az idetévedők körében, ezért összerántottam egy meglehetősen szofisztikált szavazórendszert.

Bonyolultsága ellenére használata meglehetősen egyszerű: a válasz ismeretében a megfelelő mezőbe kell egyet belekattintani. Hogy mi mindenre nem képes a technika?!

 

Köszi!

Kieg.: oké, ez nem egy Szonda Ipsos-féle rendszer, de akkor is beszédesnek tartom az eddigi eredményt. Az általam vártnál sokkal több férfi olvas, ráadásul be kell vallanom, hogy annyira eccerű voltam, hogy rákattintottam a saját szavazásomra. Hiába, ha nyomni kell, én nyomok. :) Szóval az arány méginkább a fiúk felé tolódik.

 

4 komment
Címkék: egyéb gender

Hadd legyek a felületed!

2008. november 14. 07:27 - Critmiss

Kétpupú teve lettem, úgyhogy szabad a pálya: ha tetszik a blogom, ha nagyon fontos ügyet képviselsz, ha el akarsz mondani valamit reklámformátumban, vagy úgy gondolod, hogy egy-két kattintással több sosem árt, akkor már most kezdj el barkácsolni és küldd el nekem a banneredet.

Hogy kikerüljön, csak annak kell teljesülnie, hogy normálisan nézzen ki, és olyan intézményt/ügyet/eseményt/minimárkát/embert képviseljen, amivel tudok azonosulni.

A könnyebbség kedvéért itt a címem: trillian@live.com

Nullabüdzsések számára tökingyenes, legalábbis remélem, hogy ezt lehetővé teszi a rendszer. Használjatok ki.

Persze ne legyünk teljesen pesszimisták: a for-profit szférából érkező érdeklődőknek annyit tudok előzetesen elmondani, hogy a feltételezhető olvasókról, egyebekről levélben bármikor. Egyébként pedig tök gyors és hatékony vagyok. :D

+ Felhívás:

Egyébként ha már itt tartunk, kellene indítani egy banner art versenyt. Ha jófej marketinges, cégvezető vagy menő reklámos vagy, dobj be valamit a közösbe és ha  kellően ösztönző nyeremények jönnek össze, istenbizony megszervezem.

Hadd jöjjön el a parlagon heverő art directorok és a sufni-flashbűvészek ideje!

4 komment

Az ügynökségek helye

2008. november 12. 06:58 - Critmiss

Még régen, amikor munkát kerestem, gyakran ütköztem abba a problémába, hogy a különböző kommunikációs ügynökségek a leglehetetlenebb és legnehezebben megközelíthető budai helyszíneken tanyáznak. Eleinte még próbálkoztam, konkrétan két ilyen furcsa növénynevű, kanyargós és lejtős utcába mentem el, de igazából már az úton odafelé is tudtam, hogy ha utánam dobnák az állást, akkor sem fogadnám el.

Mert mégis, miért olyan jó, ha télen életveszélyes és lényegében lehetetlen bejárni dolgozni? Meg ha halálosan kialvatlan a munkaerő? Miért olyan nagy szám, ha közepesen jó állapotú villában vagy társasházban kell megpróbálni professzionális munkahelyi környezetet teremteni?

Többeket is megkérdeztem, és az az érv lehetett volna valamennyire érthető, hogy Buda az egy reprezentatív környezet. Aha. De ha általában az ügynökségi munkatárs megy az ügyfélhez, akkor miért is számít? Előny lehet még, hogy van némi zöld. Tényleg vicces kiállni a teraszra egy kávé mellett, de talán nem ez az elsődleges. Lehet még az érveken gondolkozni, de valószínűleg egyik sem lenne meggyőző. Ezt én most így előre megmondom. :)

Szerintem sokat elmond egy cégről, hogy mennyire érdekli, hogyan és mennyi idő alatt tudják megközelíteni a munkahelyüket az alkalmazottak. 

Nekem eddig szerencsém volt, mert az eddigi munkahelyeim BKV-val simán megközelíthetőek voltak viszonylag rövid idő alatt. De azért ha megnézzük, még nagyon sok ügynökség van, ami a Greytől eltérően még mindig csak a főnök terepjárójára van optimalizálva. Erről szerintem le kellene állni.
 

12 komment

Szolgálati

2008. október 21. 12:10 - Critmiss

Igen, igen. Ráncfelvarrtam a blogot. Elkezdtem kicsit foglalkozni a keretekkel és végre vettem a bátorságot a hegesztéshez. Fabrikáltam egy rövid linkgyűjteményt a magyar kedvenceimmel, és elérhetővé tettem a Facebook profilomat.

És ezáltal lelepleztem magam: valóban, én vagyok Trillian von Fürstenberg, Diane von Furstenberg távoli rokona. Sajnos családjaink az ő ága által tett szörnyűségek, az umlaut és a kontinens elhagyása miatt meglehetősen nagy fasírtban vannak, de én bevallom, bírom Diane ruháit. Csak Fürstenberg-mama meg ne tudja!

Jelenleg kicsit szegényes a Facebook profilom, idővel majd normálisra csiszolom. Ami most megtudható rólam: biológiai életkorom 25, Batman lennék, ha szuperhős lennék, és egyébként meg szeretteljes és gondoskodó vagyok. És még sok más. 

Lehet rám kattintani, küldözgetni mindenféle hülyeségeket, válogatás nélkül be fogom őket rakni a profilomba. Na jó, nagyrészt. :)

Már csak valami jó kis fejléc kéne...

Szólj hozzá!
Címkék: egyéb

Irodalmi archetípusok in my head

2008. október 09. 07:25 - Critmiss

A legutóbbi könyv olvasása közben (Bret Easton Ellis: Glamorama - igen, még csak most) tudatosult bennem, hogy totál sztenderd karaktereket képzelek el. Maximum a ruhájuk változik, de a legtöbbször jellegtelen, szockó figurák viszik a történetet. Ahogy végigvettem, rá kellett jönnöm, hogy valóban, gyerekkorom könyvillusztrációi és filmélményei teljesen rányomták a bélyegüket a képzeletemre. Nézzük csak:

A kisfiú

A kisfiú az teljesen olyan, mint a Négyszáz csapásban a rosszgyerek, csak kicsit gombszeműbb, a haja pedig olyan, mint a másik képen szegény magyargyereknek. Ez szinte sosem változik. Szegény végignyomta a magyar irodalomtörténet legrosszabb alkotásait, mint például a Kincskereső kisködmönt, meg a Légy jó mindhaláligot, a Pál utcai fiúkról nem is beszélve.

A fiatal férfi

A fiatal férfi karakterében  olyan, mint Robert Capa ezen a képen, annyi, hogy kicsit finomabbak, elnyúltabbak a vonásai. Kicsit, mint a Szomorú vasárnap c. filmben a zongorista. Legtöbbször ő szerepel a történetekben, már ha a régmúltban játszódnak.

 

 

 

Középkorú egyszerű családfő

Döbbenet, hogy ez a kép mennyire megmaradt bennem, pedig emlékszem, hogy nem igazán figyeltem oda, amikor kisgyerekként ezt a filmet láttam. Mondjuk ijesztőnek ijesztő volt, szóval azóta is ott van ez a fickó minden egyes apafigurában, főleg, ha lányos apáról van szó. A legutóbbi indiai sztoriban, a Beceneve Gogolban (Jumpa Lahiri) is ott bújkált, igaz Salman Rushdie-val összegyúrva.

 

A fiatal, szexi nő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fiatal, vonzó hősnő - hacsak másképp nem utasít a szerző - szintén barna hajú, barna szemű, hosszú hullámos frizurával. Mint Gina Lollobrigida a képeken, csak életkorban a kettő között. Pont ilyennek képzeltem például a Párhuzamos történetekben (Nádas Péter) a nőt, aki az Oktogonon szenved. Többek között. Még a szoba elrendezése is hasonló volt a fejemben egyébként, mint a képen, mínusz ez a szőke asszony itt az előtérben.

Jövendőbeli feleségtípus

A jövendőbeli feleségtípus az a főhősnőknek a kevésbé vonzó változata. Lehetnek persze feleségek is, a lényeg, hogy inkább szépek, mint szexik. Mint a Liliomfi hősnője, csak kicsit amerikaiasabb vonásokkal. Ilyesminek képzeltem az Utas és holdvilág c. könyvben a feleséget. Bár ott volt egy kis Mad Men-es beütése is a figurának. Szőkeként pedig Grace Kelly vagy szintén a Mad Menből az egyik feleség típusa jelenik meg.

Nőfigurák a modernebb történetekben

A legvégére hagytam a legcikibbet. Én magam sem értem, de egyszerűen a nyolcvanas évek stílusában látom az átlagnői figurákat, hacsak nincs valami extrább miliő vagy részletes karakterleírás. De akár a teljesen mai történetekben is az van, hogy az első képen látható verzió jelenik meg fiatalabb nők esetében, csak barna hajjal, idősebbnél meg pont ilyen arca van az illetőnek. Halál ciki, de tényleg kiirthatatlanul ezek jönnek elő.

Remélem, a mai gyerekek és fiatalok már sokkal jobb karakterkészlettel rendelkeznek, leszámítva természetesen a megfilmesített verziók miatt bekövetkező végleges karakterfoglalást, mint például nálam az Amerikai Pszichónál, ahol már azelőtt láttam részleteket a filmből, hogy elolvastam volna a regényt.

Ahogy jeleztem, ezek a karakterek általában az első oldalaktól jelen vannak, aztán ha jön egy leírás, akkor legtöbbször megváltoznak. Ha viszont nem, akkor simán végigkísérik a könyvet. Mondhatnánk, hogy az ilyen nyolcvanas éves nők miatt jobb lenne, ha inkább mindig lennének leírások, de az az igazság, hogy én inkább kiegyezem velük, mert elképesztő módon utálom, ha hosszasan valakinek a homlokáról, meg a szemének ívéről kell olvasnom.

Kíváncsi vagyok, kinek milyen karakterek vannak a fejében. Mik a tapasztalatok?

2 komment

Új cél a láthatáron

2008. október 02. 08:26 - Critmiss

A használat hónapját, vagy inkább a használat-projektet továbbra is folytatom, de most egy új dolog lesz a prioritás. Ez is hasonló lesz, csak éppen nem házon belül. Most hogy itt ez a hideg (kivéve ezt az egy-két napot) és rossz a kedvem, meg egyébként is, elhatároztam, hogy használni fogom a várost, és elmegyek olyan helyekre, ahol emberek vannak emberekkel egy légtérben, sőt akár még valamilyen szinten interakcióba is kerülnek egymással. De minimum ugyanazt a tartalmat fogyasztják párhuzamosan.

Emlékszem, amikor külföldön voltam diák, és persze csóró, mindig kikerestem az olcsó/ingyenes de érdekes programokat. És meglepően sok volt belőlük. Tuti, hogy Budapest is tele van az ilyenekkel, csak épp nem keresem őket.

Szóval most azt fogom megnézni, mi jut annak, aki szeret emberek között lenni és szereti lehetőleg olcsón jól érezni magát többnyire valamilyen intellektuális tartalom befogadása közben.

Annyira azért nem leszek következetes, ezt már most elárulom. Az első kiválasztott pár program ugyanis a Design7-hez kötődik, ami azért nem annyira olcsó mulatság. De remélhetőleg jó lesz. Majd beszámolok.

 

 

Szólj hozzá!

A férfiak és az ő jogaik

2008. július 13. 08:32 - Critmiss

Nem, nem leszek nagyon feminista. Egy apró, ámde igen fontos dologra szeretném felhívni hímnemű embertársaim figyelmét, mégpedig arra, hogy egy dolog abszolút tiltott a számukra, ez pedig az ujjatlan felső viselése.

Egyetlen pasast nem láttam, akinek jól állt volna! Bruce Willis nem ér, és Marlon Brando sem. Ők klasszik fehér atlétát (aka wifebeater) hordtak narratológiailag indokolt esetekben, kultfilmekben, pusztán a drámai hatás elérése érdekében. Szóval tőlük mindenképp tekintsünk el, és akkor bizony senki nem marad.


Kérem, kérve kérem mindegyik jó és rosszérzésű pasast ezen a Földön: ne hordjatok ujjatlan pólót!

Köszönöm.


(A papucsokat, szandikat meg sem említem. Tudom, hogy vannak köztetek még renitensek, de optimista vagyok: eljön még a rend és a fegyelem ideje.)
 

 

 

 

 

 

 

105 komment

Ékszerviselés, avagy mindenki Mari?

2008. július 11. 08:16 - Critmiss

Nem tudom, én nem igazán értem ezt az ékszerviselés dolgot. Főleg akkor képedek el Bambisra nyitott szemekkel, amikor fiatal lányokon látok aranyékszereket. Tudjátok, azokat a csavart, vagy ilyen-olyan klasszik arany göncöket, amiket többnyire szettben vesznek meg, tehát van fülbevaló, nyaklánc, gyűrű és karkötő is, olyan jó kis nyolcvanas évek fílinggel.

De nem állapodnak meg ám ezen a szinten: láncból, karkötőből egy nő budoárjában több is van. Meg kell mutatni ami szép, úgyhogy ne lazsáljunk, menjen ezüst, arany, minden együtt.

Én ezt most azért írom, mert tisztára azt hittem, hogy ez már a múlté. Persze valószínűleg a baráti köröm miatt, de most sokként hatott, ahogy egy szép lányon ott fityegett minden, amihez már csak egy lila menedzseröltönyös, alkoholszagú nagybácsi kell egy szalagavatón. Az élmény hatására körülnéztem, és meglepve láttam, hogy nagyon sokan áldoznak még az arany oltárán.

Még ha esetleg fehérarany lenne, vagy nem is tudom…

El is gondolkoztam azon, hogy miért is lehet jó ékszert viselni, vagy hogy van-e olyan, amit el tudnék magamon képzelni, de elég nehéz. Néha-néha látok egy-egy designdarabot, de valahogy nem érzek olyan nagy késztetést az ilyesmi viselésére.

Másokon egyébként tetszik, ha van mondjuk egy – ismétlem, EGY – szép darab rajtuk, mondjuk egy karkötő vagy egy lánc, de egyébként tökre nem tartanám fontosnak, hogy nemesfémből legyen. Biztos hiányzik belőlem egy stratégiailag fontos gén, és mostmár sosem leszek igazi nő.

A másik, amit nem értek, az Amerikában a gyémántgyűrűk imádata, sőt kötelező volta. Szerintem elég undorító dolog még attól eltekintve is, hogy milyen körülmények között termelik ki azokat a gyémántokat. Ennek a jelenségnek a hátteréről egyébként van egy nagyon klassz cikk a Nerve-en, amit a Jezebelen találtam.

7 komment

Sütikocsik New Yorkban

2008. július 10. 08:30 - Critmiss

Körülbelül egy éve jelentek meg az első sütikamionok, amik Family Frosthoz hasonlóan járják New Yorkot, megpakolva finom, igényes (és drága) édességekkel.

Sajnos a városban teljesen kiszámíthatatlan a parkolási helyzet, ezért sosem lehet tudni, hol fognak felbukkanni, úgyhogy mázli kell, ha megszerettél egy “márkát”, mert nem biztos, hogy másnap is be tudod szerezni az ebéd utáni nassot.

A tulajok között van exséf, exreklámos, ex IT-tanácsadó, stb, van aki éveket töltött a különböző ételek kifejlesztésével, van aki csupán a szaktudására vagy a receptekre hagyatkozik. Az eredmény néha kicsit ingadozó színvonalon ugyan, de nagyon finom.

A lényeg a vevők oldaláról az alapvetően éttermi színvonal, a vicces és különleges ízvariációk, és persze az, hogy ezek a kamionok nagyon cukin vannak kialakítva és ugye bizonytalan, hogy másnap is sikerül-e őket elcsípni.

Az eladói oldalról pedig az a legfontosabb, hogy nem kell bérleti díjat fizetni, így viszonylag olcsón megúszható az egész hóbelevanc fenntartása.

Kicsit kár szerintem, hogy pont édességeket árulnak és a cikkben nem igazán lehetett egészséges ételekről olvasni, de hátha valaki megvalósítja a nemrég eszembe jutott ötletet: én ugyanis egyfajta “fast veggies” kajáldát vagy standot szeretnék elindítani, ahol a nass egészséges és finom. Például egy pár esztétikus szelet répa vagy alma vagy banán. A lényeg, hogy a hirtelen feltörö éhséget két étkezés között ne egy keksszel vagy valamilyen édességgel üsd el, hanem valami egészségessel, viszont ne kelljen vele foglalkozni – legyen feldarabolva, szervírozva. Mindez nem sokkal drágábban, mint egy kisebb csomag édesség.

Szóval remélem, hogy el fognak majd terjedni az egészgéses kamionok is, addig is örülök, hogy a szerencsésebbek ebédidőben sütikocsikat hajkurászhatnak.
 

Szólj hozzá!

Érezd már jól magad egyszer!

2008. július 05. 10:31 - Critmiss

Teljesen megértem a briteket, amiért állandóan az időjárásról beszélnek. Ez a tuti befutó liftes téma, ráadásul valóban nagyban meghatározza az ember közérzetét. Mi magyarok sem maradunk le nagyon, kihagyhatatlan egy-egy társalgásból, hogy most éppen miért nem jó: borzalmas hideg van/fúj ez a rohadt szél/beborult az ég, vagyis mikor süt már a Nap. Vagy ellenkezőleg: rohadt meleg van/meg kell fulladni – bárcsak enyhülne már.

Olyan nincs, hogy egyszer valaki azt mondja (rajtam kívül), hogy szuper az idő. Képtelenség.

Az időjárásjelentések pontosan ezt a helyzetet tükrözik: péntekre hűvösebbre váltott az időjárás, esett kicsit, fújt is kicsit, hát mi volt a tegnapi hétvégi előrejelzés címe az Indexen? Igazi strandidő lesz vasárnap.

Bezzeg ha pénteken is a korábbi napokhoz hasonlóan meleg lett volna, ezt olvashattuk volna: “Hétvégén sem enyhül a hőség” vagy “Továbbra is kánikula várható”

Azt tudom tanácsolni a nyavalygóknak, amit egy kortárs költőcsávó mondott egy másik kortárs költőcsávónak, amikor az télen a hidegre panaszkodott: Vedd tudomásul, bazmeg.
 

2 komment

A használat hónapja

2008. június 30. 07:00 - Critmiss

Mindig is zavartak a kacatok, vagy egyáltalán a sok, és gyakran felesleges tárgy magam körül. De fogyasztani is szeretek, úgyhogy akármennyire is sóher vagyok, időről időre felgyülemlik a cucc.

Na és amikor ez a cuccfelgyülemlés megtörténik, akkor elkezdem igazán rosszul érezni magam, már csak a szolid ökofighterségem miatt is. Ez egyébként abban áll, hogy kerülöm a felesleges, túlzó dolgokat, szelektíven szemetelek, meg bkv-zom. Szóval nem kóros.

Visszatérve: a helyzet kezelést igényel. Ezért úgy döntöttem, hogy egy hónapig keményen, következetesen fogom használni azt, ami megadatott, vagy éppen megvásároltam. Amit pedig láthatóan nem használok és előreláthatólag nem is nagyon fogok, azt elajándékozom vagy elcserélem, vagy ha használhatatlan és kidobható, hát környörtelenül kidobom.

Azt remélem, hogy ezzel kicsit tudatosabban fogok shoppingolni, kevesebb tárgy vesz majd körül, kevesebb pénzt fogok költeni, és nem utolsósorban, régi-új ruhadarabjaimat fogom felfedezni. Kicsit fura lesz folyton rúzsos szájjal járkálni, de kész vagyok áldozatot is hozni.

Minden csatlakozót örömmel üdvözlök!

4 komment

Zsenidömping

2008. június 25. 07:19 - Critmiss

Egészen komolyan elkezdtem unni a képernyőzseniket. Doktor House még oké volt, mert ronda is tud lenni, meg jóképű is, és szerencsére csak ritkán érzékenyül el, már ha egyáltalán. És persze zseni.

De sajnos ez nem volt elég, mert bejött nekünk Crews nyomozó, aki inkább fura és ellentmondásos zseni, mint seggfej, és az Agydoktor, aki szintén inkább zseni, de már eléggé morózus.

Ilyenkor azért elég rossz látni, ahogy beindulnak a sémák és még a régi kedvenceket is kicsit távolságtartóbban kezdem kezelni.

Ez ma a sorozatok napja.

Szólj hozzá!
Címkék: tv egyéb negatív

Ciki, de cuki

2008. június 23. 07:09 - Critmiss

Egy brit pasas egy kvázi dokumentumfilmet készített "Szexuális tévedéseim teljes története" címmel, melyben megpróbálja kideríteni, hogy miért ejtették a volt csajai. Mindegyiket felkeresi, nagy részük elmondja a véleményét, ami általában nem túl hízelgő. Persze tele van iróniával, kicsit túljátssza a lúzerséget, meg olyan "fesztiválfilm" de nagyon jónak ígérkezik. Kár, hogy itthon nem fogják vetíteni.

 

 Abból, amit eddig láttam az egyik legviccesebb rész, amikor az egyik volt csaja nem hajlandó az arcát és még a hangját sem a filmhez adni, és teljesen kiosztja a srácot mondván, hogy a legrosszabb pasija volt, akivel valaha is találkozott.

Szólj hozzá!

Zenei hírek

2008. június 20. 07:41 - Critmiss

Csupa érdekes zenei hírt találtam, gondoltam érdemes lenne megosztani még a szokásos miszcellánia előtt. Natehátszóval:

Megtalálták a legeslegelső, számítógép által lejátszott zene felvételét, mely 1951-ből származik. A Ferranti Mark 1 számítógépet a Manchesteri Egyetemen fejlesztették ki. Nem tudott hosszú darabokat produkálni, de ahhoz képest lenyűgöző az eredmény. (New Scientist)

Egy blogger végigvette az albumok értékcsökkenésének történetét. A független kiadók egyik akciója, ahol nyolc dollárért, azaz a bekerülési árnál két dollárral olcsóbban árulták az új CD-ket, szerinte például rosszabbat tett az underground zenészeknek, mint a letöltések. (LA Times)

A kanadai PriceWaterHouseCoopers szerint Kanadában három éven belül kihal a CD mint adathordozó, és a letöltések fognak vezetni. (The Globe and Mail)

Készítettek egy dokumentumfilmet arról, hogy a fekete rádiócsatornák száma egyre alacsonyabb az USA-ban, és hogy ez veszélyes. A legelső fekete tulajdonban levő rádiócsatornát 1949-ben indították, ma 168 van belőlük a 12 ezerhez képest. Ez valóban nagyon-nagyon kevésnek tűnik, viszont így a távolból én inkább arra gyanakszom, hogy nem esélyegyenlőségi, hanem médiaformátumbeli kérdés: a rádió, mint médium egyre inkább veszít a jelentőségéből. Persze ez csak spekuláció a részemről. (New York Daily News)

Szólj hozzá!
Címkék: zene egyéb hír

Saratoza megyében nincs jövője a dohányosoknak

2008. május 22. 11:49 - Critmiss

A floridai Saratoza megyében egy olyan határozatot hoztak, mely szerint nem fognak többet dohányosokat felvenni a munkahelyekre az adózók védelmében. A dohányosok ugyanis sokba kerülnek, például évente 3400 dollárral több egészségügyi, és a kiesett munkaerőből fakadó költség van rajtuk, mint a nemdohányzókon.

És a csavar az, hogy nem perelhetik a megyét a dohányosok, mert Florida állam 1995-ben elfogadott egy törvényt, mely szerint a dohányosokat legálisan diszkriminálhatják a munkahelyek. Eddig viszont csak lightosabb eszközökhöz nyúltak a munkaadók: a munkavállalóknak például magasabb TB-t kellett fizetniük, és el kellett menniük néhány leszoktató órára.

A mostani egy cseppet keményebb intézkedésnek tűnik. Nagyon kíváncsi vagyok a következményekre: érzékelhetően növekvő munkanélküliség/cukorbetegség/elhízás/családon belüli erőszak/karambolok/munkahelyi balesetek/szájzár/válások tömege? Tüntetések?
Szólj hozzá!

Tom Cruise új fronton támad

2008. május 05. 08:21 - Critmiss

Hattttalmas jelentőségű világpremiernek lehettünk tegnap tanúi: elindult a TomCruise.com. Az apropót az adta, hogy Tom Cruise 25 éve játszotta élete első főszerepét, de egyébként 27 éve van a fedélzeten. Azért biztosan a legújabb filmje, a Valkűr premierje is közrejátszott ennek a kis minimúzeumnak a megalkotásában.

A site-hoz egyébként elég masszív pr-kampány is társul, amiben már a legdurvább fegyvert is bevetették, ráadásul duplán: Tom újra elment Oprához, és most előadta a normálist. És ami elképesztő, hogy már most sokkal elnézőbbek vele a bulvársite-ok.

A honlap maga egész jó, de nem az a rajongóbázis, ahol szabadon lehetne randalírozni és shoppingolni. Itt inkább tiszteletteljesen és fegyelmezetten kell körbejárni a Tom Cruise emlékművet. Sok a flash, a képek nagyok, de nem lehet őket letölteni. Az azonban mindenképp az oldal mellett szól, hogy nagyon szépen kategorizálták a filmeket – minden alapvető információ megvan, és meg lehet nézni a trailereket is. Nincs túl sok elem, például két hír jelenik csak meg az újdonságok között, ami pluszpont. És bár elhanyagolható jelentőségű, azért tetszik, hogy kikapcsolás után szépen, fokozatosan halkul a háttérzene. :)



Az oldal végigkattintása után eszembe jutott, hogy vajon TomKaték legújabb barátainak milyen lehet a honlapja? Elsőre azt gondoltam, hogy elég felesleges próbálkozás, mert biztos mindegyik vérprofi, de ez közelsincs így. Ezért úgy döntöttem, érdemes végigmenni rajtuk.

A legközelebbi "barát", Katie Holmes oldala jelenleg nem elérhető. Hm… Xenu biztos leblokkolta.

A legkorábbi barátházaspár női tagja, Jada Pinkett Smith elég furcsa site-ot üzemeltet. Tiszta kilencvenes évek, ronda fontok és kevés információ. Ami viszont kiderül, az sokkoló: a nő egy nekem keménynek tűnő rockzenekarban is játszik. Hm…










Will már sokkal összeszedettebb, igaz, nem neki kell a gyerekneveléssel foglalkoznia: nála is szépen kategorizáltak a filmek, és még a 2005-ig tartó zenei pályáját is bevállalta. Van itt minden, ami kell: rovid bemutatkozás, hírek, bannerek, és fórum. Ez utóbbival kapcsolatban meglepett, hogy alig vannak hozzászólók. Persze lehet, hogy csak túl sok topik van.


A másik baráti pár a Beckhaméké. A női tagnak nincs honlapja. Érdekes. A férfinek van, emlékszem is, hogy mennyire beharangozták akkoriban. Teljesen korrekt, szerintem a legjobb itt a társaságban. Még blogot is diktál (biztos vagyok benne, hogy nem ő írja, bocsánat). Kár, hogy nem videón teszi, mert irtó jó az akcentusa. Ami hihetetlen: nincs merchandising. Jó, “partnerek” vannak, de mégsem David-bögrékkel van tele az oldal. Egész szimpi.



A legújabb barátok a Seal-Klumék. Seal oldala nemsokára indul. A Heidi Klum GmbH viszont full gőzzel működik. Ez egy igazi vállalati site rengeteg eladandó áruval. Még reklámbanner is van rajta! Szerintem mindent elárul a wirtschaftról, hogy Heidi Klum már azelőtt levédette a nevét, és logót gyártatott magának, mielőtt valaha is végigment volna a kifutón. 



























A tapasztalat tehát: az online jelenlét mintha nem szerepelne az abszolút prioritások között sztáréknál. Pedig abszolút hatékonyan használhatnák az elsődleges információk átadására, a ranjongókkal való kommunikációra és nem utolsósorban az imázsuk alakítására.

Ebben a most megnézett honlapok közül a Davidé és a Tomé a legjobb. Foci és Xenu ide vagy oda.

Szólj hozzá!

minimal mass

2008. április 18. 00:09 - Critmiss

Nagyon jó volt ma reggel biziglizni, bár nem mindig nem tudtam, merre is kellene kanyarognom. De mivel jópár minimal mass kialakult, szerencsére nem volt gond. Sőt, javítottam a korábbi gyakorlaton, és sokkal értelmesebb irányba mentem biziglistársaimnak köszönhetően a Szabadság híd környékén, mint korábban. Szuper volt! És annyi szép ember van ebben a városban, hogy elképesztő.

7 komment
Címkék: egyéb

Kevésbé bonyi munkaszervezés

2008. március 30. 17:49 - Critmiss

Olvastam Doransky és Plastik "GTD", vagyis Get Things Done megoldásait, és nem igazán értettem az egészet. A dolog, azaz a - ma már többnyire - e-mailben érkező feladatok hatékony elvégzésének szükségessége teljesen világos, de úgy érzem, hogy egy kicsit túlbonyolítják a srácok.

A munkahelyi levelezésemet nem kezelhetem Gmailben sajnos, de még azzal a borzadály Outlook-kal is működik a dolog. A következőképpen:

A munkámból kifolyólag megbízókon dolgozom. Ők vannak a különböző mappákba rendelve, néhány nagyobb projekt pedig almappát kap. De tényleg csak a legfontosabbak. Automatikus hozzárendelést nem végzek egyik megbízóhoz sem, mert pont az a lényeg, hogy előzetesen ellenőrizzem, miről szól a levél. Ahogy beérkezik, elolvasom és reagálok rá: ha sürgős, azon nyomban, ha nem, akkor bevezetem a füzetembe a hozzá kapcsolódó feladatot. Amíg az nincs elvégezve, nem teszem bele a levelet semelyik mappába, az ott figyel végig. (Egy-két napnál ritkán tovább).

És nézzük a másik, Kispad szerint is forradalmi eszközt, a füzetet. Én nem alakítottam ki olyan profi rendszert, de azért működik: a füzetnek mindig a páros lapjára írom a feladatlistát, minden nap végén újat kezdve. A lapon feltüntetem egymás alatt, de jó messze egymástól a különböző megbízókat. Az adott megbízó neve mellé pedig benyilazom a különböző feladatokat, amik mellé egy vonást húzok, azt lehet kipipálni. A füzet páratlan oldalára meg mehetnek a jegyzetek.

Sajnos a levelekre rögtön kell reagálnom az esetek nagy részében, ezért annak állandó csekkolása számomra elkerülhetetlen. Így a feladatokkal is folyamatosan foglalkozom. A füzet pedig szuper eszköz arra, hogy áttekinthetők legyenek az előttem álló feladatok.


Egyébként arra gyanakszom, hogy a fiúk problémája részben abból adódik, hogy nem tudnak gépelni.

Szólj hozzá!
Címkék: munka egyéb
süti beállítások módosítása