Elképesztő régen volt már miszcellánia, mert lényegében ha becsillagozok valamit a Readerben, már sosem látom többé. Legalábbis ez a jellemző az utóbbi hetekben. De nézzük, miket pörgettem most vissza végül.

Egy szakértő szerint érdemes hazudni egy kicsit a társkereső portálokon, mert úgy jobb eséllyel jelenünk meg a keresőlistákban. Ezáltal több randira tudunk elmenni, és személyesen már sokkal nagyobb az esély arra, hogy mégis tetszeni fogunk a beszélgetőpartnernek. Az emberek ugyanis annyira azért nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mi is tetszik nekik, szóval ha egy pasas mégsem annyira magas, vagy egy nő mégsem annyira vékony, ahogy a profiljában megadta, még simán bejöhet nekünk. A lényeg, hogy nem szabad nagyot hazudni.(Jezebel)

Egy los angelesi klinika újszülött osztályán belsős szépségszalont üzemeltetett két nővérke - ide járhattak a dokik szőrteleníteni, manikűrözni, vígan szállt az aceton. Döbbenet. (Jezebel)

Hogy ezt miért nem én találtam ki?! Az USA-ból indult természetesen a válóvásárok intézménye, ahol a válás előtt, alatt álló, illetve az utóhatásoktól szenvedő alanyok tanácsokat kaphatnak például távoltartási nyilatkozat elintézésével, vagy éppen külsejük rendbetételével kapcsolatban. Most az olaszoknál is elkezdték. (Jezebel)

Már írtam arról a site-ról, ahol azokat az eseteket gyűjtik, amikor valakit leszólítanak az utcán. Ehhez most fejlesztettek egy iPhone alkalmazást, hogy az áldozatok ott helyben le tudják fényképezni a zaklatójukat és a képet fel is tolhassák azon nyomban a netre. Azért fejlesztették ki, mert a hagyományos site esetében gyakori volt, hogy mire a csajok hazaértek, már nem volt kedvük az egészre visszaemlékezni és foglalkozni vele. Így viszont rögtön meg is van a bosszú. Az a rész sültbolond, amikor a kezdeményezés kitalálója azt nyilatkozza, hogy globális lesz a kezdeményezés, "mert ez már járványméreteket öltött", de ettől eltekintve szimpatizálok a dologgal. (Jezebel)

A Slate újságírója szerint a házassági tanácsadókkal az a gond, hogy ma már minden hülyeséggel kapcsolatban folyik a tanácsadás. Míg régen olyan dolgokkal keresték meg őket az emberek, mint hogy "iszik a férjem és elveri a pénzt", addig ma azon izgulunk, hogy mondjuk nem jól veszekszünk, vagy éppen mindig ugyanazt csináljuk és az biztosan nem normális. Persze oda kell figyelni, de azért gyakran a nagy javító intézkedések rontanak nagyot a kapcsolatokon. (Slate)

Azt hittem volna, hogy ez már régóta így van, de igazából csak most tervezik bevezetni New Yorkban a háromszáz dolláros filmforgatási díjat. Ezt mindenkinek ki kell fizetni a legnagyobb filmes produkcióktól az egyetemi filmet forgató stábokig. Amatőr videók persze továbbra is ingyen készülhetnek. (New York Daily News)

New Yorkban 800 nyelvet beszélnek, 176 nyelven tanítanak a különböző iskolákban is. Leginkább Queens gyűjti a ritka, kihalófélben levő nyelveket, mert a szegényebb bevándorlók oda költöznek. A cikkben azt írják, hogy a rétoromán is veszélyeztetett. (The New York Times)

Itt nagyon hosszan elemzik a Dirty Dancinget. És tényleg milyen jó volt?! És azt tudtátok, hogy Patrick Swayze apja cowboy, az anyja pedig ballerina volt? (Jezebel)

Madonna a kilencvenes években volt a legmenőbb, helyesebben kábé a Like a Prayer idején, ami pont az évtizedfordulón készült.

Akkor nézett ki a legjobban, és szerencsére most ahhoz az időhöz nyúltak vissza a szöveget kísérő fotósorozatban az Interview magazinnál. Annak az apropóján került sor a beszélgetésre, hogy nemsokára bemutatják a második filmjét nyolcadik Edwardról.

Gus van Sant készítette az interjút, tehát rendező beszél a kvázi rendezővel. Érdemes elolvasni és például megfigyelni, milyen sokat beszél magáról Madonna megszakítás nélkül az elején, és hogy mennyire szereti a "megszállott" szót. És hogy milyen szeretettel beszél arról a köcsög volt férjéről, Sean Pennről.

Korábban írtam, milyen jó lenne, ha lehetne lájkolni a Blog.hu tartalmait. Abszolút nyitottság volt az ötlet felé, viszont ez olyan fejlesztést igényelt volna, ami nem kapott kifejezett prioritást a sok másik feladat között.

Így a megoldást Mark Zuckerberg hozta el pár egyszerűen beépíthető felület mellett a like gomb integrálhatóvá tételével.

Elsőre nem sikerült nekem, a Plastikon is hiába kértem segítséget, de aztán a Webisztánon jött a segítség az igazi, bloggerhez illő közszolgálati attitűdnek köszönhetően, úgyhogy végre nekem is sikerült beépítenem az áhított lájkolási lehetőséget.

Szóval ha tetszik valami, de nincs időtök vagy nem akarjátok kommentálni, csak nyomjatok egy lájkot és tudni fogom, hogy volt értelme megírni. :)

Köszi!