Találtam egy cikket, ami szerint az orosz újgazdagok az utóbbi években erősen elkezdtek bevásárolni a műkincspiacon. Például az impresszionisták alkotásainak tulajdonosai között két évvel ezelőtt még három százalékos volt az oroszok aránya, mára ez az arány negyven százalékot ért el. Egyébként az orosz eredetű eladott alkotások száma is nő.
Nade a lényeg, hogy a legtöbben utálják ezeket az orosz újgazdagokat, és lenézik őket. A Times újságírója szerint viszont amit ma láthatunk, semmiben nem különbözik attól, mint amikor a nyolcvanas években kezdtek el bevásárolni az amerikai újgazdagok művészetből. Ezeket az embereket ma már nagyra tartják, hiszen vásárlásaikkal igen jelentős gyűjteményeket alakítottak ki. Szerinte majd remélhetőleg ugyanúgy fognak járni az emberek mondjuk a Daria Zhukova (Ambramovics barátnője) galériába, mint ma a Tate-be, vagy a Frickbe.
Az itthoni helyzetről nem tudok sokat, nem tudom, kik és miket vesznek az újgazdagok.
A témával kapcsolatban inkább az érdekel, hogy hol vannak a fiatalok? Azok, akiket érdekel a képzőművészet, és jól keresnek. Ők miért nem vesznek műtárgyakat? Most még viszonylag olcsón lehet fiatal kortárs munkákat kapni, gyakran egy designercucc áráért. Mégsem tülekednek tudomásom szerint. Lehet, hogy azért, mert a műtárgyvásárlás olyan őszülő topmenedzseres, Kogartos dolog?