A Gfk és a Tárki úgy döntött, hogy a szokásos Esomar kategorizálást megpróbálja helyettesíteni egy új rendszerrel, mert itthon ez kevésbé alkalmazható.
Kitalálták hát a következőket:
| 1. felső plusz | Fiatalok vagy középkorúak, nagyobb városokban élnek, jövedelmük az átlagosnál magasabb, tanulók vagy aktív keresők |
| 2. felső klasszik | |
| 3. befutott értelmiségiek | |
| 4. hedonista fiatalok | Tanulók, jellemzően megyeszékhelyeken, átlag feletti összjövedelmű háztartásban élnek |
5. városi alsóközép | Budapesten élnek, fiatalok, kicsivel az átlag alatti jövedelműek, a csoport fele aktív, fele pedig tanuló |
| 6. szegény nyugdíjasok | Nyugdíjasok vagy fizikai munkát végző aktívak, többnyire szakmunkás végzettséggel |
| 7. szegény munkások | Döntően aktív keresők, szakmunkás végzettségűek, 31-45 év közöttiek |
| 8. underclass | Legrosszabb jövedelmi helyzetűek, jellemzően 8 általánost végeztek és községekben élnek |
Forrás: Kreatív Online
Szerintem is szükség van egy jobban megfogható kategóriarendszerre, főleg azért, mert nyilvánvaló, hogy nem feltétlenül az számít, ki mennyit keres, meg mije van, hanem hogy amit keres, mire tartja jónak elkölteni.
Nekem így a pálya széléről csak két dolog nem annyira kóser: az egyik, hogy ha már mindenki számára használható, komolyan vehető rendszert dolgoztak ki, akkor miért olyan elnevezéseket használnak, mint a "felső klasszik", meg az underclass? Ezek olyan munkacímszerűen lazázósak és olyanok, mintha én találtam volna ki őket. És ez most nem pozitívum.
A másik pedig, hogy biztos bennem van a hiba, de én nem látom a középosztálybeli családokat, meg az átlagcsaládokat. Még a városi alsóközépre tippeltem volna elsőre, de ott meg az van hogy budapestiek, meg fiatalok. Ezt nem igazán értem. Valaki nyissa fel a szemem.
