Pont kérdeztem az emberemet, hogy neki mik voltak azok a zenék, filmek satöbbik, amik megváltoztatták az életét, jól megbeszéltük, de aztán nem foglalkoztam a témával. Ezzel szemben egy CNN riporter plusz a Jezebel igen, igaz csak a zenére koncentrálva.
Ott az volt az olvasók feladata, hogy gondolják át, mi volt az a zene, amitől megszerették a zenehallgatást vagy egy bizonyos típusú zenét, és hogy még mindig akkora élményt nyújt-e.
Kínos, dehát legyünk nyíltak és őszinték: nekem az Alice in Chains Jar of Flies című albuma volt az. Ne kérdezzétek miért. Mindenesetre a dolog úgy történt, hogy egy nagyon hosszú utazás során már az összes kazimat széthallgattam a walkmanemmel, úgyhogy elkértem a lógós hajú legjobb barátnőmtől a fura kazettáit. (Én cicababának indultam, csak a történelmi hűség kedvéért). Szóval az első kazetta, amit betettem, az az Alice in Chains volt. Teljesen az üléshez szögezett, rögtön többször egymás után meghallgattam. Úgyhogy ezután már tényleg nem volt olyan nagy ugrás a másik kazetta, a Pál Utcai Fiúk. Szóval mire hazaértem, minden teljesen megváltozott.
Már az első héten beszereztem egy Kispál és a Borz kazettát és egy ronda, kinyúlt pulóvert.
Ma már nem találom olyan nagy számnak az Alice in Chainst, de hálás vagyok azért a kaziért. Ki tudja, máskülönben mi lett volna belőlem?
Kinek mi volt a sorsfordító zene? Film? Kép? Bármi.