Critical Miss

Ha sikeres író szeretnél lenni Amerikában

2009. január 27. 07:09 - Critmiss

Már mindenre van megoldás, ha például művész szeretnél lenni. Festővé, fotóssá, zenésszé válhatsz, hiszen ha ügyes vagy és nem annyira rossz, megtalálhatod a közönségedet. A leleményesség hazájában pedig számos szolgáltatást igénybe vehetsz, ami segít az utadon.

Ha például nagybetűs Író (itt: bestsellerista) szeretnél lenni, már csak arra sincs feltétlenül szükség, hogy te írd meg a könyvet: rengeteg, a szakmában csak "négernek" hívott névtelen író várja, hogy kipengesd a pénzt egy könyvért, tetszőleges témában.

Miután kész a könyv,  ugye kéne pár jó kis ajánlószöveg a borítóra, hogy menőnek tűnjön. Igaz, hogy nem a New York Times kritikusától, de mostmár simán szerezhetsz azt is, az erre szakosodott Blurbings.com-ról. Tizet ingyen kapsz (!), szóval hülye lennél nem kihasználni.

A gond már csak az, hogy kéne, hogy a kritikusok írjanak is róla. Semmi gond! Küldd el a könyved a bérkritikusokhoz, több lehetőséged is van ráadásul, 50 és 125 dollár között már 15 napon belül megérkezhet az értő kritika, igaz, azt senki sehol nem olvassa el. De beajánlónak esetleg elcsúszhat...

Vannak még ugye az elengedhetetlen dedikálások, ami az olvasóval való személyes kapcsolatteremtés és az eladásösztönzés alapeszköze. Ha valamilyen csoda folytán elérték a hatásukat a bérajánlók, akkor már azt sem kell elintézni, hogy az Alexandra szervezzen neked közönségtalálkozót: online simán elvideócseveghetsz az olvasóddal, mutatván neki a frissen dedikált könyvet. Mesés!

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://criticalmiss.blog.hu/api/trackback/id/tr12901655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

O'Seamus · http://www.hhanuman.blogspot.com/ 2009.01.27. 09:22:03

Hát igen, ezt nevezik long tail hatásnak:) Kábé ennek köszönhető hogy a mi librijeink és alexandráink is mesebeli labirintusoknak néznek ki, roskadásig mindenféle kis példányszámú de rettentően vegyes könyvvel. Némi eufemizmussal azt mondhatjuk hogy most mindenki kap egy esélyt:)

Taurusz 2009.01.27. 18:06:26

Én szakács akartam lenni "kiskoromban". Kb 13 voltam, de lebeszéltek róla, pedig azóta is elég tűrhetően főzök. Lehettem volna a magyar Ramsey. Káromkodni már jobban tudok... :)
Egy időben gondoltam arra is, hogy elkezdek írni, voltak kis szösszeneteim, de írni macera, és egyáltalán nem biztos, hogy meg lehet élni belőle. Ez az egy tartott vissza. Vagy csak simán lusta vagyok? :D

Critmiss 2009.01.27. 22:34:53

:D

Ez tök nagy kár azért. Én először grafikus, aztán divattervező, aztán meg fővilágosító szerettem volna lenni. A szüleim mindben támogattak, semmiről nem beszéltek le. Pedig talán ha megpróbáltak volna, akkor nem pr-es lennék, hanem valami wannabe designer. :))

betonpanda 2009.01.28. 11:06:38

8 évesen akartam lenni tanítónéni, aztán 10-14-ig régész, ügyvéd, gyerekorvos, aztán modell, író, festő, végül 16 éves koromtól divattervező, utána stylist, most 24 évesen az újságírásnál tartok, ez talán marad.
süti beállítások módosítása