Már megint egy interjúból szemezgetek és megint la cultura a téma. De fontos, tetszik.

A John F. Kennedy Center igazgatója, Michael Kaiser egy konzultációs programot hirdetett meg művészeti szervezetek számára Arts in Crisis néven. Egy napon belül 110 segítségkérés érkezett be a legkülönbözőbb problémákkal és ez a szám gondolom, folyamatosan nő. Ha hallgatnak a tanácsokra, valószínűleg jól járnak, mert ő már harminc éve művészetmenedzsmenttel foglalkozik, amivel kapcsolatban elmondta, hogy míg nagyon sok pénzt fordítunk művészek képzésére, addig az őket foglalkoztató szervezetek vezetőivel, a menedzsmenttel már nem foglalkozunk. Ez pedig főleg most nagy probléma. Egyes becslések szerint ugyanis 2009-ben csak az USA-ban legalább 10.000 kulturális szervezet fog tönkremenni.

És ami gond: mindenki rögtön a produkciós és a marketingköltségeket nyirbálja meg, ami az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetnek. Kaiser szerint máson kell spórolni, és nincs olyan szervezet, ahol nem lehet csökkenteni a költségeket. Ő például az ingyenkávét szüntette meg, ami évi 30.000 dollár megtakarítást jelent.

Az ő mottója, hogy a siker egyik kulcsa a jól marketingelt, jó művészet (great art well-marketed).

Itthon is elkezdődött az utóbbi években a művészetmenedzsment oktatása, és egyáltalán az erre fordított figyelem is érzékelhetően megnőtt. Azonban a profizmus inkább az újabb kereskedelmi galériákra, illetve az olyan kicsi, fű alatt működő kezdeményezésekre jellemző, mint például a Lumen Alapítvány, vagy ugye régen az Impex. Az utóbbiaknál gondolom a "szegény ember vízzel főz" típusú kreatív megoldások miatt alakult ez így, hiszen a semmiből kell valamit kanyarítaniuk.

Ahogy a jelenlegi helyzetet elnézem, max. ennyi marad, jobb semmiképp nem lesz egy jó ideig.