Rengeteg szavazást indítottam itt a blogon és eszembe jutott, hogy érdemes lenne megnézni, hogy ennek alapján milyen általános képet lehetne kialakítani rólatok, még ha biztos rengeteg olyan kósza szavazat is érkezett be, ami mondjuk egy-egy Indexes címlap által generált látogatásból jött létre.

Lássuk az alapkérdéseket: a többségetek, 53,8 százalék fiú, 41,5 százalék lány, 4,7 százalék pedig valahol a kettő között található. A családtörténetetek elég hézagos, kábé dédszülőig tudjátok lekövetni az ősöket. Sőt, van, aki a nagyszüleiről sem tud semmit. A Depeche Mode meghatározó volt az életetekben, de a Cure is hasonlóan népszerű volt. A legtöbben divattervezők, írók és táncosok szerettetek volna lenni, de a groupie is egész jól szerepelt nálatok jövőbeli opcióként. Szépségkirálynő viszont senki sem szeretett volna lenni (ezért hálás vagyok).

Bírtátok a közös családi étkezéseket, de azért volt, aki csak elviselte. A legtöbben geek-ek, azaz okosak és bénák voltatok egyszerre középiskolában, de sok alteros és rocker is van köztetek. Sajnos vagy nem sajnos, egyetlen igazi nagymenő sincs köztetek, aki már akár 17 évesen is zsír verdával csajozott volna. Egye fene. :)

Cigarettagyártónak semmi pénzért nem dolgoznátok, de a gyorsétterem-láncokkal és a hipermarketekkel is vannak problémáitok. Ami nagyon meglepő: az alkoholgyártó annyira nem nagy ügy szerintetek. A munkahelyi mailboxotokat tök jól kezelitek, többségeteknek nincs vele gondja. A legtöbben nem túl jó, de nem is annyira rossz budai helyen dolgoztok, bár sok szerencsés van Pesten. Az is jó, hogy budai kanyargósban nem szívtok olyan sokan.

Próbálkoztok ezzel a "zöld" dologgal, például a legtöbben szelektíven gyűjtitek a szemetet, de például egyetlen ember mondta, hogy tagja is zöld szervezetnek. Ezzel együtt ha már aktivisták lennétek, legtöbben ökofighterek lennétek, állatokat mentenétek, vagy nőügyekkel foglalkoznátok. A legkevésbé a drogosok élete izgat titeket. Ha csak támogatni kellene a jó ügyeket, akkor a legtöbben az állatoknak segítenétek, de érdekes módon a művészetek is jól szerepeltek nálatok. A beteg gyerekek ezekszerint kicsit kezdenek veszíteni a népszerűségükből. Egyébként pedig aki nem végez semmilyen önkéntes munkát, az az energia vagy az idő hiányára fogja a dolgot, de volt, aki őszintén bekattintotta, hogy nem érdekli az ilyesmi.

Ha jól keresnétek, vennétek képzőművészeti alkotásokat, viszont nem ismeritek annyira a piacot. Olyan is van, aki még nem vett, de tervezi, meg olyan is, aki már beleszeretett pár dologba, de azért annyi pénze még nincs. Persze van, aki a művészhaverjaival megoldja a dolgot és olyan is, aki szerint a gyereke sokkal jobbat tud festeni. Ennek a nagy művészetbarátságnak kicsit ellentmond, hogy elvileg nem jártok kiállításmegnyitókra, de én meg arra következtetek, hogy az első szavazás még gyakori Index címlapos időkben készült, míg a másik már a nyugisabb időszakból származik és kicsit változott az összetétel.

Egyébként tárgytengerben éltek, utáljátok, ahogy a magyar filmesek a termékelhelyezést megoldják, a Bedeko márkát élesztenétek újra leginkább, szerintetek sírós, depressziós ország vagyunk, egyáltalán nem olvastok Origót, kizárólag poénból nyomtok egy-egy kacsintást, elfogadtátok a hétköznapiságotokat és hétköznapjaitokat és szerintetek az a boldogság, amikor nem akartok máshol lenni, mást csinálni. De sokan attól a legboldogabbak, ha kiflizhetnek a kanapén a szeretteikkel. Ezt a kiflizést ráadásul inkább megélitek, mint dokumentáljátok. A kiflizéshez szükséges kanapéra pedig excelben vagy sehogy sem spóroltok.

A temetéseteken pedig ezt a számot szeretnétek leadni a gyásznépnek:

Szóval ilyenek lennétek. Pár dologban nem értünk egyet, de a lényeg, hogy olvastok. Köszi. :)