Megnyílt a Műcsarnok nyári kiállítása, A pult mögött című, melyet valószínűleg csak én teszek ebbe a kategóriába, de szerintem egyértelmű a dolog. Nos ez jobban tetszik, mint a tavalyi, a Pillanatgépek (videó itt), ami egyébként a leglátogatottabb darab lett az intézmény kiállításainak sorában tavaly.

Elvileg a válságról és a kapitalizmusról szól, vagy éppen a munkáról, mint egy régebbi Trafó-kiállítás, legalábbis ez a benyomásom alakult ki. A bemutató szöveget ugyanis bár átfutottam, képtelen voltam értelmezni, mert elviselhetetlen a nyelvezete, ahogyan a művészeti szövegeknek általában.

Mindenesetre jó a kiállítás, mert erőteljesen vizuális, nincs túlbonyolítva. Egy-két munka ugyan erőltetettnek hatott, még az egyik kedvencem, az apszisban látható, vizuális jeleket egy-egy szóhoz társító képsorozat is, ettől függetlenül érdemes megnézni, mert a videók sokkal jobbak, mint amit általában látni lehet.