Ahogyan azt Clay Shirky már régen megmondta, a San Diego-i Egyetem kutatói is arra jutottak, hogy a sok digitalizált tartalom és az internet miatt sokkal többet olvasunk (és írunk is), mint valaha. (Wired)

Az egyik kedvenc site-om, a fffound alapanyagát gyakran képző Deviant Art látogatottsága egyre nő, elérte a 33 milliót havonta. Nem rossz. (TechChrunch)

Kitalálták a motocross-balettot. Csak szólok. (Boston.com)

Ha nem használsz egy alkalmazást a Facebookon, töröld, mert nagyon gyakori, hogy az elfeledett kis cuccok folyamatosan gyűjtik az aktivitásaidat. (The Next Web)

A vitaminvitának még mindig nincs vége. Elvileg egyre több kutatás mutat rá, hogy inkább egészgéses étkezéssel, és nem vitaminzabálással kellene próbálkozni. A végkövetkeztetés egyébként, hogy kábé olyan elővigyázatossággal kellene vitaminokat és más étrendkiegészítőket enni, mint az orvosságokat. Eleve, az orvosoknak személyre szabott vitaminkúrákat kellene összeállítani. Én bogyópárti vagyok. Főleg azt figyelembe véve, hogy milyen siralmasan táplálkozunk. (Slate)

Amerikában is elkezdték arra kapacitálni az iskolákat, hogy az írás-olvasás és a számolás jól menjen, és hanyagolják a művészeti oktatást. Ez azért gond több tanulmány szerint, mert a művészeti képzettség nemcsak jó, de sok társadalmi készségre tanít, és erősíti az érzelmi intelligenciát. (Miller McCune)

A Thrillert felvették az USA Nemzeti filmarchívumába. (BBC News)

A Cirque de Soleil nagy bajban van: két új show-ját nagyon kritizálják, és nem fut a szekér úgy, mint tavaly. (The Globe and Mail)

Előző héten írtam egy fogadalomgenerátorról, most pedig egy olyan Mashable-gyűjtést mutatok, ami miatt már kábé meg lettem győzve arról, hogy veszek egy iPhone-t. Van itt minden, én a kedvenceimet mutatom meg (Readerben olvasóktól bocsánatot kérek):

1. Daily burn - megmutatja, mennyit kellene fogynod, hány kalóriát égettél el, mennyit vittél be.

2. iFitness - különböző kondigyakorlatokat mutat be szövegesen és videóval.

3. Mint.com - a pénzed elfolyását követheted vele egész egyszerűen.

4. BillMinder - figyelmeztet, hogy mikor kellene befizetned a számláidat. Mondjuk én ezt nem használnám, mert alapvetően a pénzem mondja meg, hogy mikor teszem, de biztosan jó ez.

5. 43Things - ez olyan, mint a korábban bemutatott TeuxDeux-ben a Someday funkció. Hosszú távú, vagy általánosabb célokat tudsz elsősorban meghatározni.

Van még több is, sokan szeretik például a Remember the Milket, de ahogy a bejegyzés írója is megállapítja, igazából a lista rendezgetése önmagában annyi időt visz el, hogy nem marad az ügyintézésre.

Nagyon tetszenek ezek, kicsit veszélyben van a pénztárcám.

Csak hogy itt is meglegyen, szeretném dokumentálni a felvetésemet, miszerint kellene "like" gomb a Blog.hu-ra is.

Viszont annyira nem tudtam belendülni, hogy a Facebookon csoportot alakítsak az ügynek, mert blumi rögtön reagált a Tumblin, ráadásul lényegében pozitívan.

Mondta ugyanis, hogy a szándék meglenne.

Szerintetek is jót tenne a Blog.hu-nak a lájkolászás? (via kadarviktortapsihapsi)

(Egyébként asszem ez a legbenfennteskedőbb posztom ever, bocsánat.)

A Social Media Today tette be egy bejegyzés linkjét, ahol sorra veszik, általában miért nem adakoznak az emberek non-profit szervezeteknek. Az okok (egy-egy példával):

- Nincs beazonosítható "áldozat".

- Túl nagy a földrajzi távolság.

- Nem látható, hogy valóban számítani fog a segítség. (Ha összejön a lélegeztetőgép, azzal x számú gyerek életét menthetjük meg)

- Elmosódik a felelősség, nem érzékelhető az adakozó számára a helye a sztoriban. (Lélegeztetőgépes esetben: megmenthet x gyereket)

- Nem látható, hogy mások is segítenek, és mindenki kiveszi a részét az ügyből. (Eddig ennyien és ennyien adakoztak)

- A pénzcentrikusság. Nem a szükséges összeget, hanem magát az ügyet kell hangsúlyozni. (Egy lélegeztetőgép kell)

Ti miért nem adakoztok? Én az egyszerűséget szoktam hiányolni. Ha például lehetne Paypallel fizetni, ahogyan a Csoma szobájánál, simán, rendszeresen adakoznék.

Egyébként pedig az időmet adnám, csak az a baj, hogy elért engem is a tipikus civil betegség, és kitaláltam egy saját ügyet, amit más szervezetekkel eddig még nem tudtam megvalósítani. Addig marad a Bloggerunió. :)

A New Scientist alapvetően populártudományos lap, igyekszem nem olvasni, de tetszik, hogy az egyik cikkükben nem információs túlterhelésről, hanem a rajtunk eluralkodó technológiáról írtak. Tegyük félre, hogy valójában az internetezési kényszerről van szó itt is, és nézzük meg, milyen tanácsaik vannak azok számára, akiknek problémát jelent az állandó netezés.

A cikk szerzője szerint három (+1) dolog szükséges a felülkerekedéshez:

1. autonómia: amit csinálsz a neten, igazi döntés nyomán történjen, tudatosan.

2. kompetencia: vagyis az az érzés, hogy hatékony vagy, és tényleg történik is valami lényeges. Erre kell törekedni.

3. kapcsolódás: azaz kapcsolatok másokkal a neten. Igyekezzünk elmélyíteni őket, de ne gondoljuk, hogy fontosabbak, mint az offline kapcsolatok.

4. kritikai gondolkodás: ez hülyeség. :DD ez egyébként is kell, nemcsak a netezéshez.

Ezeket lehet tehát az internet eluralkodásával szemben, számítógéphasználat közben használni, de szerintem inkább a való életre alkalmazhatók jól. Éljünk tudatosabban, hatékonyabban, mélyítsük el baráti és más, személyes jellegű kapcsolatainkat, ... ennyi.

Én alapvetően azt próbálom elérni mostanában, hogy tegyek valamit a két szép kezemmel, azaz végezzek valamilyen tevékenységet, aminek aztán van eredménye. Ez lehet főzés (na azért annyira nem esek túlzásba), míves igénységű takarítás (ezt sem túlzom el azért), még több testedzés, alkalmi barkácsolás, stb.

Triviális, mégis nehéz megtenni. Viszont utána tényleg jobban esik még az internetezés is.

Ti mivel próbálkoztok?