Mint ugye tudjuk, a használat hónapjában járunk, és így a szokásosnál is érzékenyebb vagyok a felesleges dolgok témájára. A ruháim szortírozása közben találtam rá egy – ugyan igen szép emléket eszembe juttató, de felesleges – reklámpólóra. Gondoltam, majd hordom sportoláshoz, eleve sportoláskor kaptam, de mégis annyira cikinek érezném egy 2006-os eseményt hirdető reklámpólóban habtestem edzését, hogy még egyszer sem használtam. Valahogy mindig elő tudok halászni egy másik pólót az utolsó pillanatban…
Ezért aztán úgy érzem, nagyon nagy szükség lenne egy olyan technológiára, mint amit a gyorsított tempóban felbomló reklámszatyroknál fejlesztettek ki. A marketingcélra legyártatott pólókat legalább 80 százalékban ilyen technológiával kellene gyártani, hogy hopp! egyszercsak elkezdjenek szétesni és idővel totálisan megszűnjenek létezni.
Mert most komolyan: mit lehet ezekkel kezdeni? Felmosórongynak túl jó minőségűek, mert nagyon jó állapotban vannak. De hogyan tudnám az ilyen cuccokat lerohasztani, hogy aztán felmosórongy lehessen belőle? Eleve: én nem ronggyal mosok fel. Basszus. Nehéz kérdések ezek.