Az orosz nők 100 százaléka szenved el szexuális zaklatást, 80 százalékuk gondolja úgy, hogy le kell majd feküdniük főnökükkel, ha előléptetést akarnak. Az eredeti sztori is elképesztő: egy nő elvesztett egy munkahelyi szexuális zaklatás miatti pert, mert a bíró szerint  az aktus az emberi faj fennmaradását szolgálta volna. (Jezebel)

A kilencvenes évek szupermodelljei újra együtt, rengeteg bronzosítóval és csupasz seggel. (Fashion Week Daily)

Zaha Hadidnak át kell terveznie az oxfordi St Antony’s College egyik épületét, mert az eredeti tervek mellett túl sok fény jutna be és túlságosan felhevülne. Pedig jól nézett volna ki. (Fashion Week Daily)

Az USA-ban elsősorban a magánszféra tartja fenn a kulturális intézményeket, viszont a vásárlások és támogatások alapvetően a támogatók érdekeit és ízlését szolgálják (ki). Szóval a jelenlegi gyakorlat szerint nem a köz érdekeit veszik figyelembe. További probléma, hogy náluk sem oktatják a művészeteket, így az új generációk is tökéletesen értetlenül viseltetnek a különböző művészeti alkotások iránt. Ezek szerint tehát ott sem sokkal zöldebb a fű, mint itt. (Crosscut Seattle)

A női szerzők könyvét nagy eséllyel árulják bébibabás, cukormázas, de mindenképp a rózsaszín különböző árnyalatai által uralt borítóval. Ez pedig kiakasztja - joggal - azokat az írónőket, akik nem feltétlenül ponyvának szánnák a munkájukat. Ráadásul az olvasókkal is kiszúrhatnak ezzel, mert előfordulhat, hogy a könnyed tengerparti betűleves helyett depressziós, bonyolult sztorikat kapnak. (Jezebel)

Tudom, hogy már a második félévet tapossuk és így is sok pénzt ölt bele a Nike a legutóbbi kampányba és a futócentrumba, de én egy további, egyszerű elemet még simán hozzácsapnék az eddigiekhez.

Mégpedig a következőt: a Margitszigeten minden Nike cipőben futónak adnék egy kedvezményre jogosító matricát. Ez lehet 500 forint cipőből, vagy a szigeten használható chip árából 20 százalék. Egyrészt növelné a lojalitást, másrészt motiválna egy újabb pár cipő megvételére, és nem utolsósorban arra ösztönözné az embereket, hogy megnézzék maguknak ezt a futócentrumot. Aki nem ott öltözik-vetkőzik, az nem megy be puszta kíváncsiságból.

Ezt aztán ki lehetne terjeszteni más cipőmárkákra is, mondjuk úgy, hogy szombaton a Reebok-osok, vasárnap meg az Adidasosok kapnak plecsnit. (Természetesen a Nike-sok mellett - a meglévő ügyfelekre mindig figyelni kell. Igaz, erről sokan megfeledkeznek.) Így biztosan lennének olyanok, akik ennek hatására úgy döntenének, hogy a következő cipőjük akár Nike is lehetne.
 

Az élelmiszerválság által egyik leginkább sújtott országban, Haitiban egyetlen élelmiszer ára nem emelkedik (pedig a „gyártóik" szerint kellene), ez pedig az agyagkeksz/-süti/-cipó, vagy nevezzük, ahogy lehet.

Alapja agyag, kevernek bele némi lisztszerűséget, formázzák, kiteszik a napra, és 1,3 penny értékben árulják. Végülis amellett, hogy ez elég veszélyes, van benne ráció: már korábban is fogyasztották szegénységben élő kismamák kalcium pótlására. Ma már mindenki ezt eszi, mert szinte csak ez van.

A gond nem is az egyébként, hogy nem lenne étel, viszont hihetetlenül megdrágult. Az emberek fele így alultáplált, a boltokban pedig áll az eladatlan áru. Eközben a gyerekek nagy része sem jár már iskolába, aki pedig mégis, az nem tud figyelni az éhségtől.

Menekülés nincs: a határokat keményen őrzik. Vannak próbálkozások azért, egy tejgyártó cég helyi gazdálkodókat próbál összefogni és ezáltal munkahelyeket, bevételeket generálni, és kicsit csökkenteni Haiti tejimport-számláit. Ez azonban sajnos kevés.

Kiegészítésképpen érdemes elolvasni Barotányi Zoltán írását a Mancsban.

Nemrég jelent meg egy cikk arról, hogy a hírességek már egyre kevésbé válnak be reklámkampányokban, mert “az emberek besokalltak” tőlük, és eleve túl sok márkának adják oda az arcukat.

Rossz hír a hírességek számára, hogy a saját nevük által fémjelzett ruhamárkák sem igazán sikeresek. Victoria Beckham és az MTV-ről ismerős Hills című álreality egyik főszereplője, Lauren Conrad is ki lett penderítve egy cég, a Kitson kínálatából. A tulaj megosztotta jótanácsait is, amivel lényegében mindent elmond a celebrity-divattervezésről:

1. Vedd figyelembe, hogy nem mindenki XS-es méret, mint te.
2. Ne hidd azt, hogy szétkapkodják a ruháidat, csak mert te egy celeb vagy.
3. Többször is menj el személyesen a boltokba, hogy ezzel támogasd a márkádat. Amúgy is egész nap vásárolsz, nem?
4. Ne higgy el mindent a pr-eseidnek. Elvégre is azért fizeted őket, hogy egyetértsenek veled.
5. Menj el az egyik közeli kávézóba a vázlatfüzeteddel, miután odacsődítetted a paparazzikat. Sosem árt, ha úgy tűnik, mintha dolgoznál.
6. Ne vedd magad túl komolyan. Nem vagy Coco Chanel.
7. Évente egynél többször hordd a saját tervezésedet.
8. Ne engedd, hogy Amy Winehouse felvegye őket.

Az utolsó kitétellel nem értek egyet, de a többi elég indokoltnak tűnik.

Itthon szerencsére nem igazán kell félni mondjuk egy Soltész Rezső sportkollekciótól, mert nincs könnyűiparunk, de azért sosem árt felvérteződni a vészkorszakra.
 

… Angliában a Bad Day Daniel Powtertől. A mai napig játszák a rádióban, és persze megjelent reklámszpontokban, filmekben, meg ahol csak lehetett. A nagy siker aztán felvetette a kérdést, hogy mi lehet a dal titka?

A BBC újságírója arra jutott, hogy egyrészt egy kevésbé körülírt, amorf “Te” a dal címzettje, aki aztán lehet fiatal, öreg, gazdag és szegény, ráadásul kevés konrkétum hangzik el, csupán az a biztos, hogy egy mindenkinek az életében előforduló rossz napról szól. Nem vigasztal, nem emeli fel a kis szomorú buksikat valamilyen pozitív üzenettel, hanem inkább csak tényt közöl. És persze az egyszerű szöveghez könnyen megjegyezhető, fülbemászó dallam társul.

Itt a dal:
 
A toplistában szereplő többi szám:

• Because of You - Kelly Clarkson
• You're Beautiful - James Blunt
• I Don't Feel Like Dancin' - Scissor Sisters
• Chasing Cars - Snow Patrol

(Ez a chasing cars nekem most nem ugrik be)

Ha már foglalkozott a témával, az újságíró megkérdezett néhány szakértőt arról, hogy mi a slágerek titka.

• általános szöveg
• egyszerű szerkezet (30-40 másodperc áll a zenekar rendelkezésére arra, hogy megragadja a hallgatók figyelmét)
• filmzenékben jól jön, ha építkezik, egyre erősebb lesz
• főleg refrénekben érdemes a “we” szót használni, és érdemes valamilyen fényes, világító dolgot belefoglalni, vagy szépségről, vagy széttört szivekről énekelni
• jól működik még az időjárás emlegetése, az érkezés és elindulás, a sebesség, az idő, és az együttlét

A végkövetkeztetés az, hogy nincs recept, még ha vannak is olyan elemek, amiket érdemes használni.

Most vessünk egy pillantást saját házunk tájára. Sajnos nem találtam ötéves összesítést, de szerintem érdemes megnézni így is, mi megy nálunk.
 

Összesített album- és válogatáslemez-lista - chart-pozíció alapján

Egész érdekes az eredmény. Már ízlés szempontjából. A cikkben foglaltakat mondjuk alátámasztja, hiszen az itt látható előadók nagy része egyszerű szövegekkel és dallamokkal operál. Úgy kell nekünk.

Telefont szeretnék venni a nagymamámnak. Érthető módon a nemrég beharangozott nyugdíjasgépet, a Doro nevű telefont kezdtem el keresni, érthető módon annál a szolgáltatónál, amelyik elérhetővé tette.

A Google találati listájának hetedik helyén meg is találtam, amit szerettem volna. És mi fogadott? Korrekt kis ismertető, hurrá. Nade mennyibe kerül?

Most jött hat kattintás – teljesen feleslegesen. Merthogy mindig ugyanazt találtam: a gép leírását.

Nagy nehezen rávettem magam, hogy tovább keressek, és plusz két kattintás után kaptam egy listát, ahol jelezték az árát, továbbkattintva a készülékre viszont megint az az idióta oldal töltődött be. Szóval csak úgy tudom meg az árat, ha a tarifák között keresgélek és véletlenül sem kattintok tovább.

Niccce.

Hogy miért ér fel egy agyműtéttel (anglicizmusveszély!) az árak következetes megjelenítése az oldalakon és miért kell minden tarifacsomagot végigkattintanom külön külön...

Annyiból jó a cucc, hogy a délutáni vérnyomás-kilengésemet pozitívba lendítette. Szuperköszi.

Egyre több cég ismeri fel, hogy néhány eszközzel sikeresen befolyásolhatják a potenciális vevők döntését a próbafülkékben. Ultramodern, érintőképernyős, többfunkciós tükrökkel például egész jók a tapasztalatok.

Ezek a kütyük egyrészt minden fontos információt közölnek az éppen próbált ruháról, de felvételeket is készítenek, amiket aztán vissza lehet pörgetni, mert az emberek általában nem emlékeznek, hogy is néztek ki a kettővel azelőtt felpróbált göncben.

Ezenkívül webkamerán keresztül mutathatják meg magukat a barátaiknak vagy szüleiknek, akik egy online felületen bejelentkezve chaten reagálhatnak, és ha már ott vannak, akkor akár online ki is fizethetik a kiszemelt ruhát. További kényelmi funkció, hogy csak egy gombot kell megnyomni, ha másik méretre lenne szükség, nem kell tanácstalanul, félpucéran állni és várni, hogy mikor kapunk el egy eladót.

A kütyübeszerelés csak egy része a dolognak. Sok vállalat rájött, hogy a próbafülkéket érdemes lehet teljesértékű, hangulatos térré alakítani. Nagyobb méret,  a természeteshez közelítő fényviszonyok, székek az asszisztáló barátnőknek, ajándékcsomagok, frissítők, sőt akár teljes szobák is szolgálhatnak próbafülkeként divatmagazinokkal, ülőgarnitúrával, stb. Nem irigylem a vásárlásfüggőket.