Critical Miss

Big, big lányok

2010. április 08. 07:38 - Critmiss

Ahogyan már olvashattatok róla, a francia Elle főoldalra és egy 12 oldalas divatanyagba tett egy gyönyörű, ámde elég nagy méretű lányt. Van, aki szerint ez csodálatos és a piszkafa-lányok érájának végét jelentő időszak kezdetét jelzi, én viszont úgy gondolom, hogy ez bár üdvös, még mindig arról van szó, hogy a divatszerkesztők gyávák a hétköznapi, átlagos nőkhöz közelebb álló típust megmutatni.

Az itt látható, normál ügymenet szerint szétphotoshopozott kép tényleg gyönyörű, de nem azt mutatja meg, hogyan néz ki ez a fürdőruha egy átlagnőn.

Ugyanolyan rendkívüli a szituáció, mint amikor csontsovány, szinte már csak ívekből összeálló lányokon láthatjuk és közben el sem képzelhetjük, rajtunk hogyan mutatna.

Nem vagyunk közelebb a megoldáshoz, csak egy újabb (bár valóban szokatlan) absztrakciót kaptunk szinte már CSR-nek eladva.

 

Szóval bocs, de nem ájulok el tőle.

29 komment

Újnáci-e Sandra Bullock?

2010. április 06. 07:39 - Critmiss

Itthon és külföldön is sok cikk foglalkozik szegény Sandra Bullock-kal és az idióta, megcsalós férjével, akiről sorra jelennek meg olyan képek és információk, melyek arra engednek következtetni, hogy bizony újnáci.

Eddig többnyire vele foglalkozott a sajtó, viszont kevesen tették fel a kérdést: vajon mit jelent az, hogy Sandra Bullock egy újnácival élt? Ő is újnáci vagy csak egy végtelen türelmű, szerelmes nő? Esetleg nem is tudott férje ideológiai perverziójáról, ahogyan a sok-sok megcsalásról sem?

Szerintem a legutóbb említett lehetőség a legvalószínűtlenebb, a második még talán hihető, de én arra tippelnék, hogy ha nem is mély egyetértésben volt férjével a nácizmussal kapcsolatban, mégiscsak elfogadhatónak tartotta.

Lehet persze, hogy ilyen közegben nőtt fel és a nácibeszéd olyan számára, mint az évtizedek óta sárguló tapéta, amit már észre sem veszünk.

Szerintetek? Szavazzatok!

4 komment

Műgyűjtők a Mücsiben

2010. április 05. 07:55 - Critmiss

Az előző héten nyílt az Art Fanatics című, több műgyűjtő kollekciójának egy-egy részét bemutató kiállítás a Műcsarnokban, és annak ellenére, hogy nem volt nálam a kamerám és nem tudtam videót készíteni róla, röviden beszámolok az élményről.

A közönség nagyban különbözött a megszokottól, legalábbis jelentős mértékben megnőtt az átlagéletkor, és asszem az ESOMAR státusz is inkább az A, mint a B vagy C felé tendált.

Valamilyen mélyen gyökeredző osztálydüh vagy munkásöntudat miatt először nagyon furcsán éreztem magam ennyi módos ember láttán, de viszonylag hamar visszanyertem a józan eszemet. Hiszen azt azért nem nehéz belátni, hogy ha ezek az emberek ilyen-olyan motivációkat követve nem vennének munkákat a képzőművészektől, sokkal rosszabb helyzetben lenne az egész szcéna.

Az is érthető, hogy rendeznek nekik néha ilyen eseményeket, ahol büszkén megmutathatják, mit sikerült beszerezniük és hogy milyen klassz ízlésük is van. Egy ilyen megnyitó estélyén jónak, hasznosnak és menőnek érezhetik magukat, találkozhatnak hozzájuk hasonlóan jó, hasznos és menő emberekkel - ez teljesen rendben van.

Ráadásul némelyik gyűjtő tényleg nagyon jó anyagokat vett meg, például a Kozma-KArtonban úgy emlékszem, csak kortárs fotók voltak, de néhány olyan alkotást is láttam, amit máshogyan nem lett volna alkalmam. Például egy Bukta Imre képet, amit biztosan megpróbálnék elcsaklizni a jelenlegi tulajdonosától, ha én is módos milliárdos lennék.

Igazi nyárra készülős, lightos kiállítás ez, de ha kell valami délutáni program, érdemes megnézni.

 

Kieg: a megnyitó szövegében egyébként nagyon gyújtó hangú támadást intéztek a Szépművészeti igazgatója ellen, úgy látszik, nagy harc dúl a két intézmény között.

1 komment
süti beállítások módosítása