A Benetton már megint provokál: pénteken egy olyan kétoldalas hirdetéssel jöttek ki, amin egy tibeti szerzetes és egy kínai katona fejet hajt egymás előtt. Erre én csak azt tudom mondani, hogy ha annyira kurvára érdekli őket a világ sorsa, akkor miért nem fair trade minden egyes göncük? (WWD)

A Jezebel nem szereti az egyik kedvenc tanácsadómat, az egyik pénteki kérdésre szerintük hülyeséget válaszolt. Sajnos egyet kell értenem. (Jezebel)

Botrány van a L'Oreal háza táján. Sokan felháborodtak, hogy Beyonce bőrét világosabbra retusálták egy nemrég megjelent kampányban. A cég állítása szerint erről szó sincs, de nem tudom mennyire lehet nekik hinni. Hétfőn vagy kedden megírom, miért. A bőrfehérítés egyébként nagyon-nagyon káros, tönkreteszi a vesét és a májat is. Ja! És a bőrt. (Jezebel)

Amerikai felebarátaink ha egy kis cukiságra vágynak, de nem tudják bevállalni az ezzel járó kötelezettségeket, kölcsönözhetnek egy-egy kis jószágot. Ráadásul az ötlet nem új: már 1953-ban működött ilyen szolgáltatás. Egy kis szuszogás sosem árt, ugye? Én értem, de ez talán túlzás. Üzleti ötletnek mondjuk nem rossz. :) (Jezebel ez is)

Ha szeretnéd megtudni, mit érdemes olvasni, ha érdekel a divat, akkor csekkold le ezt a tizes listát. (Business of Fashion)

Amerikai tudósok irtó sok pénzt költetnek el annak a kérdésnek az eldöntésére rengeteg ember bevonásával, hogy vajon tényleg fontos-e a nyújtás sportolás előtt és után, vagy nem? Szerintem tök fontos, teljesen egyértelműen érezhető a különbség. Ezért én például nem is jelentkezhetnék a kutatásba. (The New York Times) 

Sokat dolgozom, sokat telefonálok. Ezzel gondolom sokan vannak így rajtam kívül. Az amerikai filmekkel ellentétben azonban általában el szoktunk köszönni egymástól a beszélgetések végeztével, ezért megdöbbent, amikor valaki csakúgy „kinyom”.

De ez nagyon ritka, az esetek egy százalékában fordul elő. Ezért még rosszabbul érint, amikor ugyan elköszönnek, de azt a bizonyos udvariassági egy másodpercet meg sem várva lecsapják a telefont. Hogy azt én mennyire utálom! Én mindig kínosan ügyelek rá, hogy finoman tegyem vissza a telefont, nehogy szétszakadjon a beszélgetőpartnerem dobhártyája, és mert nem szeretném, ha úgy érezné/megtudná, hogy a hátam közepére sem kívánom, meg egyébként is sok-a-dolgom-fontos-ember-vagyok-hagyjál-békén.

Szerintem a telefoncsapkodás olyan árulkodó jel, mint egy ernyedt kézfogás, vagy ha valakinek nincs elmentett kedvence a Flickr-en. Az ilyet – én mondom – lehetőleg kerülni kell.

Így az olimpia kezdetével stílusosan vegyünk elő egy kínai témát, mondjuk az online trendekről. Vannak is erről friss adatok, mégpedig a következők:

•  Keleti testvéreink egyre inkább ráéreznek a net ízére. Jelenleg 253 millióan neteznek viszonylagos rendszerességgel, ebből 91 millió az előző évben csatlakozott először. 
• A felhasználók nagy része, 214 millió ember használ szélessávot, 73 millióan mobilneteznek, 83 százalékuk harminc év alatti.
• Egyre több szolgáltatást használnak, például népszerűek lettek az online fizetési megoldások, ezek felhasználási aránya egyébként 72 százalékot nőtt egy év alatt. 

Kicsit fura, hogy az otthoni internethasználat után második helyen az internetkávézó következik. Persze nem tudok az ottani wi-fi lefedettségről, szóval ez tök logikus is lehet.

A legnépszerűbb tartalom a zene, aztán a hírek, az IM és a videók.
 

你好 - Ni hao!

Keresse meg az oda nem illő részletet a képen:

Megfejtés: a multiellenes Multik.hu hirdetése a Marketinginfo honlapján. Pikáns.

Az RSS-feedjeim között egyebek mellett ott figyel a Nol. Rá szoktam nézni, hogy van-e valami extra esemény vagy cikk, ami fontos, ebédszünetben pedig ami érdekes lehet.

Viszont sokkal ritkábban kattintok rá a Nolra, mint mondjuk a HVG Online-ra, mégpedig azért, mert a címek alapján nem tudom kikövetkeztetni, hogy miről szól az adott cikk, és idő hiányában inkább nem is zavartatom magam – egyszerűen nem nézem meg.

Biztosan azért vannak ilyen címek, mert a nyomtatott újság cikkeit veszik át, illetve gondolom ugyanabban a stílusban adnak címet az online cikkeknek is. De tutira alacsonyabb így a látogatások és a letöltések száma, úgyhogy nem vagyok benne biztos, hogy ez így megéri.

Ilyenkor felmerül a kérdés: maradjunk szellemesek/okosak, vagy optimalizáljuk inkább netre, vagy egyenesen RSS-feedre a címeket?

Nem tudom, hogyan lehetne vagy kellene ezt megoldani, mindenesetre szerintem megfontolandó lenne egyszerűbb, egyértelműbb címek adása a Nol cikkeinek. Nem fog belehalni senki, ha nem annyira szofisztikált és papírízű a cucc.
 

Egy időben gyűjtöttem a spameket, mert némelyik olyan viccesen szürreális, hogy szerettem volna a jobbakat félretenni és néhány típust elkülöníteni. Aztán valamiért nem került be a prioritások közé, így nem is valósult meg.

De valamelyik nap egy igazán költői spamet kaptam, ráadásul egyenesen az Inboxomba, ami egy ritka élmény. Álljon hát itt az elektronika verbális csodája Graciela Hamlintől:

alabaster nightfall art

annular recumbent salute? swig, appease annual.
ampex annulling diorite permanent maverick football, redound
nightfall paoli spector annulling frontier.

annual maverick.Ez a paoli spector olyan jó, hogy mától én mondtam. Lehet, hogy használni fogom nick-nek, csak esetleg paolaként. Még meglátjuk. Mondjuk a maverick football sem rossz.

Utána még két verset kaptam, hadd másoljam be ezeket is:

Jody Smith: convict comply aurelius conferrable aureliusstethoscope subtlety secant? birch, stethoscope convict.
ftc exultant baudelaire solicitor fda convict, secant
analogous oligarchy platonist kay deem.

blackfeet stethoscope chevy

bullock annulus comply? annulus, kay adams.
mimi phase decollimate eugene comply geisha, blackfeet
subtlety squirrel phase conferrable eugene.

exultant blackfeet phase

chorale destinate pine? eugene, oligarchy convict.

annulus fda.Deana Leacey: knife declaim phoenix concessionaire criterion

chicago hypothalamic vanquish? staccato, knife californium.
cockcrow punitive criterion absentia spatlum bleat, declaim
torpid concessionaire gravy nucleolus concessionaire.

lithic introversion declaim

declaim creon multiplicity? chicago, suntan bogey.
optic short knife criterion colombo gravy, alien
introversion breadfruit lausanne staccato criterion.

sausage distribution hypothalamic

sausage bleat lausanne? criterion, bonnie absentia.

skirt colombo.Oligarchy platonist! Skirt colombo!!! Őrület, Pierre, őrület.


Gyűjtsön spamet Ön is!
 

Péntek este az MTV Swungot használtam háttérzajnak, amikor egy hihetetlen, gigantikus baromság ütötte meg a fülemet: Alex, a műsorvezető engedte ki a száján, hogy “És még mondják, hogy nincs női emancipáció, amikor csak jól kell kinézni, klassz csajnak kell lenni és bármit elérhetsz.”

Egy hajszál választott el attól, hogy betelefonáljak, de aztán úgy döntöttem, hogy inkább nem strapálom magam. Pedig kíváncsi lettem volna rá, hogy a srác tényleg így gondolja-e, vagy csak a beszélgetés hevében, mondjuk azért, mert épp a téma és a jó hangulat megkívánta, kiengedte a száján.

Hiszen műsorvezetőként gyakran feszíthet a kényszer, hogy szépen kanyaríts egy értelmes (értsd: nyelvtanilag helyesen felépített) és frappánsnak tűnő mondatot még a következő zenei blokk vagy reklám előtt.  Szóval nem hibáztatom teljes mértékben (persze csak ha nem gondolta komolyan), annyit azonban szeretnék elmondani, hogy:

1. Bazmeg.
2. A fent idézett kijelentés – ha igaznak fogjuk fel, hogy a nők a klassz külsővel valóban előrébb tudnak jutni (úgy en bloc) – pontosan azt mutatja, hogy még kurva messze az emancipáció, hiszen nem emberként, netán jó munkaerőként, hanem még mindig egy két lábon járó női nemi szervként érhetünk csak el valamit.
3. A helyzet sajnos az, hogy ha szépek vagyunk, ha nem, még mindig több tíz százalékkal kevesebbet keresünk ugyanabban a munkakörben, már ha egyáltalán elérjük: tudod, üvegplafon-effektus.
4. Másrészt a normálisabbja egyáltalán nem örül neki, ha nem a professzionalitását, hanem a külsejét becsülik. Csak szólok.